Trump bosszúból katonákat mozgatna Európában

Donald Trump egy olyan tervet mérlegel, amely közvetlen következményekkel járna azoknak az országoknak, amelyek nem támogatták az Egyesült Államokat az Irán vezetőjét likvidáló „Epic Fury” hadművelet és az azóta kialakult háborús helyzet alatt – derül ki a Wall Street Journal értesüléseiből.

A felvetés nem csupán taktikai, hanem stratégiai jelentőségű, mivel teljesen újrarendezheti az amerikai katonai jelenlétet Európában.

A terv egyik legfontosabb eleme az amerikai csapatok kivonása lenne bizonyos NATO-tagállamokból, ami a lap információi szerint különösen Spanyolországot és Németországot érintené. Előbbi azért, mert lezárta légterét az Irán elleni amerikai műveletekben részt vevő repülőgépek előtt, utóbbi pedig politikai szinten bírálta a hadműveletet.

Bár Friedrich Merz német kancellár eleinte óvatos áldását adta a lépésre, azóta visszahúzódott a diskurzusból, és az ország szövetségi elnöke, Frank-Walter Steinmeier „katasztrofális hibának” nevezte a háborút, majd

az USA-t egyenesen a nemzetközi jog megsértésével vádolta.

A transzatlanti felek közti kapcsolatokat Mark Rutte NATO-főtitkár próbálta meg csitítani, aki szerdán személyesen tárgyalt Trumppal, azonban az amerikai elnök eddig relatíve sikeres felmagasztalása úgy tűnik, most nem működött. Trump a találkozó után külön kiemelte Grönlandot is, ahol végül Rutte érte el, hogy letegyen a sziget ország „minden áron” történő megszerzéséről.

Az EU területén mintegy 84 ezer amerikai katona állomásozik,

akik amellett, hogy puszta jelenlétükkel védelmi garanciákat biztosítanak, némileg az adott állomások környékén a helyi gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak.

A Trump-adminisztráció elsősorban a kritikusoknál „megbízhatóbb partnerekhez” csoportosítaná át európai csapatait, így a cikk Lengyelországot, Romániát, Litvániát és Görögországot említi, amelyek lehetővé tették légibázisaik használatát, vagy retorikájukban egyáltalán nem vonták felelősségre az USA-t.

Mindez azt is jelentené, hogy a NATO pozíciója megerősödhet a keleti és déli szárnyakon, míg az említett spanyolokat és németeket arra ösztönözhetné, hogy sürgetőbbnek érezzék védelmi képességeik újraépítését, de az átrendeződésbe még hazánk is belefolyhat.

Bár jelenlegi tudásunk szerint Trump egyelőre semmilyen – akár szimbolikusnak tekinthető – támogatást nem kért ez ügyben a magyar kormánytól, Orbán Viktor miniszterelnök már többször békeháborúként hivatkozott az energiaellátás szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szoros lezárásához vezető beavatkozásra.

Ha ehhez vesszük JD Vance amerikai alelnök látogatását és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 19-i kijelentését, miszerint a kormány „megfontolná”, ha érkezne kérés a támogatásról, nem nehéz belátni, hogy könnyen felmerülhet Magyarország is, mint az átcsoportosítások egyik célpontja.

Mindez újabb kommunikációs kapukat nyithat meg a vasárnapi választások előtt, hiszen az amerikai katonák érkezését mindkét esélyes párt könnyen bele tudná építeni kampányának narratívájába.

Címlapkép forrása: EU