Véget vetnének az EU-n belüli gazdasági migrációnak

Május 6-án szerdán magas szintű eseményt rendez az Európai Parlamentben Raffaele Fitto, az Európai Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke, amely hivatalosan is elindítja a „Right to Stay” stratégia előkészítési és társadalmi egyeztetési folyamatát. A kezdeményezés célja, hogy széles körű párbeszéd induljon az uniós intézmények, a tagállamok és a különböző érintettek között a területi egyenlőtlenségek kezeléséről.

A stratégia egy kiemelt szakpolitikai keret, amely azt kívánja biztosítani, hogy

az európai polgárok ne kényszerből hagyják el szülőhelyüket a gazdasági hanyatlás, a lehetőségek hiánya vagy az alapvető szolgáltatások elégtelensége miatt.

A kezdeményezés középpontjában az áll, hogy mindenki számára valós választási lehetőséggé váljon a helyben maradás, ne pedig szükségszerű kompromisszum.

A nyitórendezvényen több magas rangú európai szereplő is felszólal majd, köztük Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Makis Keravnos, aki az EU tagállamokat tömörítő Tanácsának ciprusi elnökségét képviseli, valamint Tüttő Kata, aki a Régiók Bizottságának vezetését viszi, és a Jacques Delors intézet igazgatója Enrico Letta, aki uniós versenyképességi jelentésében a növekvő regionális különbségek veszélyeire is felhívta a figyelmet.

A szakpolitikai egyeztetések középpontjában az áll majd, miként lehet a „Right to Stay” koncepcióját az EU 2024–2029-es politikai prioritásainak megfelelően a kohézió, a versenyképesség és a területi igazságosság erősítésének szolgálatába állítani. A kezdeményezés célja, hogy

különösen a fiatal munkavállalók számára kínáljon perspektívát a helyben maradásra, csökkentve az elvándorlási kényszert.

Fitto a találkozó előtt azt hangsúlyozta, hogy az EU célja minden régiót versenyképesebbé tenni, jobban összekapcsolni, és vonzóbbá tegyen a szolgáltatások, az infrastruktúra, valamint az oktatás fejlesztésével.

• A legfrissebb regionális GDP-adatok szerint az EU leggazdagabb térségeiben az egy főre jutó gazdasági teljesítmény a közösségi átlag több mint kétszerese, sőt egyes esetekben – például luxemburgi vagy ír régiókban – akár 240–260 százalékot is elér.
• Ezzel szemben a legszegényebb régiók – főként Bulgáriában vagy Görögország egyes térségeiben – mindössze az EU-átlag 30–50 százalékán állnak, ami többszörös fejlettségi különbséget jelent az Unión belül.

Magyarországon belül is markáns területi eltérések figyelhetők meg: míg a Budapest régiós fejlettségi szintje az EU-átlag nagyjából 140 százalékán van, addig az észak-magyarországi vagy dél-dunántúli térségek jóval elmaradnak ettől, sok esetben csak az uniós átlag 50–60 százalékát érik el.

Ezek a különbségek a jövedelmekben, a foglalkoztatási lehetőségekben és a szolgáltatások elérhetőségében is megjelennek, ami hozzájárul a belső vándorláshoz és a fiatal, képzett munkaerő eláramlásához a fejlettebb régiókba – akár az országon belül, akár más uniós tagállamok felé.

Az új stratégia most különösen érdekes helyzetbe kerülhet az unió többéves pénzügyi keretének (MFF) újrastrukturálása miatt, hiszen az eddigi hétéves költségvetések egyharmadát kitevő kohéziós politika jelentős arányvesztésen mehet át az EU újonnan jelentkező versenyképességi és védelmi prioritásai miatt.

Ugyan az Európai Parlament igyekszik további forrásokat előre elkülöníteni a 2028-2034-es ciklusra, és egy általános 10 százalékos emelést is kért, kérdéses, hogy az új irányelvek mentén hogy oszlanak majd meg az újonnan létrehozott Nemzeti és Regionális Partnerségek forrásai.

A tervek szerint ebben a rendszerben mind a 27 tagállam egyesével tárgyalná le az Ursula von der Leyen vezette Bizottsággal, hogy pontosan milyen célokra költenék el a jelenleg folyó áron 860 milliárd euróra előirányzott költségvetési fejezet rájuk eső részét.

A „Right to Stay” koncepció lényege pont az lehet, hogy akkor is a céljainak megfelelő feltételrendszert építsen az irányelvek köré, ha ezek az elkülönítések nem valósulnának meg.

A koncepció sikerességéhez azonban arra is szükség van, hogy valóban olyan célokra hasznosuljanak a források, amelyek adott térség versenyképességére is nagy hangsúlyt fektetnek, így a sokszor kritikaként emlegetett térkövezést valóban a munkahelyteremtésre kiélezett fejlesztési irányokkal kéne kiváltani.

Címlapkép forrása: EU