A nagy tagállamok és az Európai Bizottság együtt csinálnák meg a 11 ezer milliárd eurós EU-s Wall Streetet

Portfolio
Az EU hat legnagyobb gazdaságának pénzügyminiszterei a hónap végén Berlinben egyeztetnek a tőkepiaci unió legvitatottabb kérdéseiről, köztük egy megerősített uniós pénzügyi felügyelet létrehozásáról. A cél egy egységesebb európai pénzügyi piac kialakítása, amely a háztartások mintegy 11 ezer milliárd eurónyi bankbetétjéből több magántőkét csatornázna be a gazdaságba. A kezdeményezést az teszi sürgetővé, hogy az EU-nak egyszerre kell finanszíroznia a gazdasági modernizációt, a versenyképességi fordulatot és a növekvő védelmi kiadásokat. A nagy tagállamok külön egyeztetése ugyanakkor feszültséget kelt, mivel kisebb országok attól tartanak, hogy az E6-csoport megkerüli az érdekeiket.
Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Az EU hat legnagyobb gazdasága május 28-án Berlinben próbálhat politikai kompromisszumot kialakítani a tőkepiaci unió és így a pénzpiacok integrációjának legvitatottabb kérdéseiről.

Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország pénzügyminiszterei közös nyilatkozaton dolgoznak, amely a brüsszeli tervek szerint lendületet adhatna a megtakarítási és beruházási uniónak.

A kezdeményezés célja, hogy az EU közelebb kerüljön egy Wall Street-típusú, mélyebb és egységesebb pénzügyi piachoz, amely több magántőkét tudna becsatornázni a gazdaságba.

A Politico szerint a készülő nyilatkozat egyik legérzékenyebb pontja egy uniós szintű pénzügyi felügyeleti szereplő megerősítése lehet, amely nagyobb hatáskört kapna a pénzügyi piacok ellenőrzésében.

Ez különösen Írország és Luxemburg számára vitás kérdés, mivel mindkét ország ellenzi, hogy túl sok felügyeleti jogkör kerüljön Brüsszelhez.

Az Európai Bizottság több mint egy évtizede próbálja létrehozni a tőkepiaci uniót, de a tagállami ellenállás, a nemzeti pénzügyi szektorok védelme és a hatáskörátadástól való félelem eddig rendre lassította a folyamatot.

A politikai nyomás az elmúlt hónapokban erősödött, mert az EU-nak egyszerre kellene finanszíroznia a gazdasági modernizációt, a versenyképességi fordulatot és a védelmi kiadások növelését.

Az Európai Bizottság számításai szerint az európai háztartások mintegy 11 ezer milliárd eurót tartanak bankbetétekben, miközben Brüsszel azt szeretné, ha ennek nagyobb része európai részvényekbe és befektetésekbe áramlana.

A közpénzek mozgástere a válságok után szűkült, ezért az uniós döntéshozók a magántőke mozgósítását tartják kulcsfontosságúnak.

A nagy tagállamok külön egyeztetése ugyanakkor feszültséget okoz az EU-n belül, mivel Írország és Portugália attól tart, hogy az úgynevezett E6-csoport a többi tagállam érdekeit megkerülve próbálhatja kijelölni az irányt, miközben Brüsszelben már az is felmerült, hogy lassú előrehaladás esetén szűkebb országcsoportok mélyíthetnék tovább az integrációt. A tárgyalásokon az eszközkezelés, a pénzügyi kereskedés, a kriptoeszközök, a piacfelügyelet és az uniós értékpapír-felügyeleti rendszer irányítása is napirenden van; Franciaország és Spanyolország különösen a londoni platformokon zajló, kevésbé átlátható értékpapír-kereskedés szigorúbb ellenőrzését sürgeti.

Címlapkép forrása: EU

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF