"Őrült világ" - újabb nemzet csatlakozna az Európai Unióhoz

Norvégiában újra napirendre került az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdése, miután a nemzetközi környezet az elmúlt években gyökeresen megváltozott. Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a Financial Timesnak úgy fogalmazott:

az ország egy „jóindulatú világból” egy „őrült világba” lépett át, és a washingtoni vámháborúk, valamint a NATO-n belüli feszültségek miatt ismét érdemes megvizsgálni a tagság lehetőségét.

A kérdés azért különösen érdekes, mert Norvégia már most is rendkívül szorosan integrálódott az uniós gazdaságba. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként hozzáfér az egységes piachoz, alkalmazza az uniós szabályok jelentős részét, és részt vesz számos közös programban is. Ugyanakkor nincs szavazati joga az uniós döntéshozatalban, így a szabályok kialakítására alig van befolyása.

Éppen ez az egyik oka annak, hogy a norvég EU-tagság technikailag az egyik legegyszerűbb bővítési folyamat lehetne az unió történetében. Míg Ukrajna, Moldova vagy a nyugat-balkáni országok esetében hosszú évekig tartó jogharmonizációs folyamat szükséges, Norvégia jogrendszerének jelentős része már most megfelel az uniós normáknak. Egy politikai döntés és

egy sikeres népszavazás esetén a csatlakozási tárgyalások akár egy éven belül is lezárhatók lennének, ami rendkívül gyorsnak számítana az EU történetében.

Az időzítésben az Egyesült Államok kereskedelempolitikája is szerepet játszik, hiszen bár a legfelsőbb bíróság ítélete után Donald Trump amerikai elnöknek egy 10 százalékos általános vámmal kellett helyettesítenie korábbi vámtételeit, jelenleg Norvégiát is érinti az ezen felüli acél- és alumíniumtermékekre kivetett 25 százalékos – egyes esetekben már 50 százalékra emelt – tétel.

A Fehér Ház korábban Norvégiát 15 százalékos vámmal sújtotta "viszonossági" alapon, ami lényegében megegyezett az unió által kialkudott maximum vámszinttel, azonban az ország vezetése úgy látja, az EU részeként nagyobb védelmet élvezne, kedvezőbb körülményeket élvezne a tárgyalóasztaloknál.

Az ország Európa legnagyobb olaj- és gáztermelője, ráadásul jelentős tengeri, halászati és kritikus nyersanyag-kapacitásokkal is rendelkezik. Az ukrajnai háború után az unió energiaellátásában már most is kulcsszerepet játszik, ezért

Brüsszel valószínűleg kifejezetten nyitott lenne a tagsági tárgyalások felgyorsítására.

Az ország lakossága 1972-ben és 1994-ben is népszavazáson utasította el az uniós csatlakozást, elsősorban a halászat, a mezőgazdaság és a nemzeti szuverenitás miatti aggodalmak miatt. Az utóbbi évek geopolitikai fordulatai azonban érezhetően megváltoztatták a vitát: a kérdés ma már nem elsősorban gazdasági, hanem biztonságpolitikai és stratégiai szempontból kerül elő.

Norvégia nem az első lenne ország lenne, amely erre a következtetésre jut, hiszen Izland már augusztusban népszavazást tart az EU-csatlakozási folyamat újraindításáról. Ha Oslo valóban a tagság felé fordulna, könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi bővítési hullám egyik leggyorsabb és legkevésbé problémás csatlakozási folyamatát láthatná Európa.

Címlapkép forrása: EU