Jön a nagy fordulat: gigantikus tervvel vetne véget veszélyes függőségnek Európa

Az intézkedéscsomag két kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot foglal magában, mégpedig a chipjogszabály második verzióját, valamint a felhőalapú szolgáltatásokról és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletet.

A kezdeményezést egy új nyílt forráskódú stratégia, valamint az energiaágazat digitalizációját és a mesterséges intelligencia alkalmazását célzó stratégiai ütemterv is kiegészíti.

A javaslatok közvetlen előzménye, hogy Európa az alapvető digitális technológiák terén továbbra is nagymértékben kiszolgáltatott az Unión kívüli beszállítóknak, miközben a mesterséges intelligencia gyors terjedése miatt a számítási kapacitások iránti igény is ugrásszerűen növekszik.

Bár a 2023 óta hatályos európai chip-jogszabály jelentette az Európai Unió első válaszát a globális ellátási láncok sérülékenységére, a kontinens a legfejlettebb félvezetők gyártásában és tervezésében még mindig harmadik országokra utalt.

Ráadásul a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alkatrészek 2030-ra már a teljes félvezetőpiac több mint 70 százalékát adhatják.

Az új chip-jogszabály célja, hogy az élvonalbeli technológiák terén hazai kapacitásokat építsen ki a hatósági engedélyezési eljárások felgyorsításával, a hasonló értékeket valló nemzetközi partnerekkel való együttműködés elmélyítésével, valamint a félvezetőgyártó európai régióknak szóló új kiválósági címke bevezetésével. A komplex ökoszisztéma-szemlélet jegyében a tervezet szorosabb kapcsolatot teremtene a kontinens chipgyártói és azok kulcsfontosságú ügyfelei, például az adatközpontok üzemeltetői és a felhőszolgáltatók között.

A felhőszolgáltatásokról és a mesterségesintelligencia-fejlesztésről szóló rendelet a brüsszeli testület mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési tervének a gerince, amelynek értelmében öt-hét éven belül meg kívánják háromszorozni az európai adatközpont-kapacitást.

Az új szabályozási keret egyszerűsíti az adatközpontok uniós telepítésének feltételeit, és egységes európai módszertant vezet be a felhőalapú és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szuverenitás értékelésére, miközben a piacot nyitva tartja a szövetséges harmadik országok előtt. A technológia tagállamok közötti, összehangoltabb elterjedését emellett dedikált tapasztalati és gyorsítóközpontok is támogatják majd.

Az új nyílt forráskódú stratégia a kontinens több mint hárommillió fejlesztőjére és közreműködőjére építve igyekszik bővíteni a szabadon hozzáférhető alternatívák körét a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia, az internetes technológiák, a kiberbiztonság, valamint a félvezetők terén. A kezdeményezés közbeszerzési iránymutatásokkal és a bevált gyakorlatok megosztásával a közigazgatásban is ösztönzi a nyílt forráskódú megoldások térnyerését, miközben hozzájárul az európai digitális infrastruktúra hosszú távú fenntartásához és biztonságához.

Az energiaágazat digitalizációját célzó stratégiai ütemterv egyszerre kezel két komoly kihívást, mivel a magas energiaárak rontják a versenyképességet, miközben a digitális infrastruktúra gyors bővülése folyamatosan növeli a villamosenergia-igényt.

Az ütemterv iránymutatást ad az adatközpontok fenntartható hálózati integrációjára, felgyorsítja az okos mérők elterjedését, és ösztönzi az európai adatokon alapuló, önálló mesterségesintelligencia-modellek kifejlesztését az energiaszektorban. A határokon átnyúló energetikai adatcsere leegyszerűsítésével az intelligens szolgáltatások ráadásul fogyasztók milliói számára tehetik lehetővé a rezsiköltségek csökkentését.

A két jogalkotási javaslatról szóló egyeztetések hamarosan megkezdődnek az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között.

Miután az EuroHPC Közös Vállalkozás irányító testülete június 1-jén elvi megállapodásra jutott, a Bizottság várhatóan már júliusban pályázatot ír ki mesterséges intelligenciára épülő gigaprojektek megvalósítására. Ezzel párhuzamosan Brüsszel egyeztetést kezdeményez a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankcsoporttal egy olyan nagyszabású európai tőkealap létrehozásáról, amely a kontinens technológiai szuverenitási törekvéseinek hosszú távú finanszírozását biztosítaná.

Címlapkép forrása: Portfolio