Magyar Péter: Budapesten tehetnének pontot az orosz–ukrán háború végére

Magyarország kész volna helyszínt adni a majdani ukrán–orosz béketárgyalásokhoz – erről beszélt a német FAZ-nak interjúban Magyar Péter, aki szerint az ország diplomáciai és humanitárius szerepet tud vállalni a háború lezárásában, de a katonák vagy fegyverek küldésétől továbbra is elzárkózik. A kormányfő úgy fogalmazott:

a valódi biztonsági garanciákat nem a fegyverek, hanem a nemzetközi közösség adhatja meg Kijev számára.

Magyar Péter kiemelte, hogy Magyarország továbbra is Ukrajnát tekinti az agresszió áldozatának, támogatja az ország területi integritását, és ő személyesen is szállított már segélycsomagot Kijevbe. Ugyanakkor szerinte a háború lezárása után Európa egészének érdeke lehet az orosz energiahordozók részleges visszaengedése a kontinens gazdaságába.

Úgy vélte, az európai versenyképesség hosszú távon nehezen tartható fenn olcsó energia nélkül, ezért egy békemegállapodást és valós nemzetközi garanciákat követően fokozatos normalizációra lehet szükség Moszkvával, ugyanis

egyik félnek sem érdeke, hogy egy végeláthatatlan hidegháborús helyzet álljon be.

A kormányfő külön kitért arra is, hogy Magyarország földrajzi adottságai miatt továbbra is jelentős mértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Azt mondta, az energiamix diverzifikálását komolyan fogják venni, de ezt nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani úgy, hogy közben ne romoljon tovább a magyar gazdaság versenyképessége. Szerinte az elmúlt évek gazdasági stagnálása miatt különösen fontos az alacsony energiaárak megőrzése.

A miniszterelnök szerint Magyarország feladata elsősorban az energiaellátás biztonságának fenntartása és a lakossági energiaárak kordában tartása.

Az Európai Unió működéséről szólva Magyar Péter egyértelműen kiállt az egyhangúságon alapuló döntéshozatal fenntartása mellett, különösen külpolitikai kérdésekben. Azt mondta, diplomataként pontosan tudja, milyen nehéz kompromisszumot találni 27 tagállam között, de szerinte ez az európai együttműködés helyes útja.

Nem támogatja, hogy több területen áttérjenek a minősített többségi szavazásra, mert úgy látja, az Európai Uniónak erős tagállamokra kell épülnie, nem pedig egy „Európai Egyesült Államokra”.

A migrációval kapcsolatban Magyar Péter elmondta, hogy továbbra is szigorú fellépést támogat az illegális migrációval szemben, és szerinte Orbán Viktor volt miniszterelnök – minden hibája ellenére – 2015-ben helyesen ismerte fel a migrációs válság veszélyeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy a konfliktusokat nem „Brüsszel legyőzésével”, hanem tárgyalásokkal és kompromisszumkereséssel kell kezelni.

Ezt fogja tenni az országot sújtó napi 1 millió eurós bírság kezelésénél is, mert szerinte mára egyértelműen megváltozott a helyzet, és el fogja tudni érni, hogy az EU mihamarabb felfüggessze a büntetést.

A magyar–amerikai kapcsolatokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Magyarország természetes NATO-szövetségese és egyik legfontosabb gazdasági partnere marad. Szerinte az amerikai belpolitikai változásoktól függetlenül minden washingtoni adminisztrációval jó kapcsolatokra kell törekedni.

Emellett felidézte azt is, hogy Magyarország történelmében 1849-ben és 1956-ban is orosz csapatok törték le a magyar szabadságtörekvéseket, de hangsúlyozta, hogy a körülmények miatt pragmatikus kapcsolatot kell fenntartani Oroszországgal anélkül, hogy Európa biztonsági érdekei sérülnének. El kell érni, hogy az orosz vezetés felhagyjon a folyamatos katonai fenyegetéssel és az EU ellen irányuló hibrid beavatkozásokkal.

Ukrajnával kapcsolatban a kormányfő arról is beszélt, hogy Budapest és Kijev jelenleg technikai szintű tárgyalásokat folytat a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak rendezéséről.

Néhány napon belül akár már a garanciák is megérkezhetnek az ukrajnai magyarok jogainak visszaállítására, és ezzel új fejezet nyílhat a két ország kapcsolatában.

Címlapkép forrása: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images