Brüsszeli mentőöv az energiaválságban: fegyverek helyett zöldülésre is költhetik a tagállamok a védelmi keretet

A közel-keleti geopolitikai feszültségek miatt tartósan magas energiárak súlyos csapást mérnek az európai iparra. Erre reagálva Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa szerda késő este bejelentette: az Európai Bizottság nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az energetikai krízis kezelésére.

A döntés értelmében

a 2026–2028-as időszakban a tagállamok évente a GDP-jük 0,3%-át, a hároméves ciklus alatt pedig kumuláltan legfeljebb a GDP 0,6%-át fordíthatják célzottan „energetikai reziliencia-intézkedésekre”

- írja a Montel.

Ez a keret nem új uniós forrást jelent, hanem a már létező, úgynevezett nemzeti menekülési záradék (national escape clause - NEC) GDP 1,5%-os védelmi és katonai célú keretén belül helyezkedik el.

A tagállamok a felszabaduló mozgásteret

• a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére,
• az elektrifikáció felgyorsítására,
• ipari energiatárolók (BESS) létesítésére, valamint
• a tisztább alternatívákra való átállás támogatására költhetik.

A lépés lehetővé teszi a kormányoknak, hogy abba fektessenek, ami valóban megvédheti az európai fogyasztókat és vállalatokat a magas energiaáraktól – most és a jövőben is

- emelte ki Dan Jørgensen energiaügyi biztos.

Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Így működik a brüsszeli könyvelési trükk

Hogy jobban megértsük a lépést, először is látnunk kell az EU költségvetési szabályrendszerének működését.

• A 3%-os szabály. Az Európai Unióban a tagállamok államháztartási hiánya (deficitje) alapesetben nem haladhatja meg a GDP 3%-át. Ha egy ország ezt átlépi, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.

• A menekülési záradék. A romló biztonságpolitikai helyzet miatt az EU korábban engedélyezte, hogy a 3%-on felül a tagállamok további 1,5% elköltsenek a költségvetésből kifejezetten katonai és védelmi célokra. Az erre elköltött pénz nem számít bele a 3%-os sávba.

• Fegyver helyett energia. Tehát az Európai Bizottság most nem adott újabb "plusz százalékokat". Ehelyett azt mondta a tagállamoknak: „A meglévő 1,5%-os katonai keretetekből évente maximum 0,3%-ot (összesen 0,6%-ot) átcímkézhettek energetikai fejlesztésekre.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha egy kormány például okoshálózatokat épít vagy akkumulátoros tárolókapacitásokat finanszíroz a hiány terhére, Brüsszel nem fogja megbüntetni érte – feltéve, ha ezt a mentesített keretet nem költötte már el teljes egészében lőszerre, tankokra vagy haderőfejlesztésre.

Címlapkép forrása: EU