Mi az EU ETS egyszerűen?

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere. A gyárak és üzemek csak meghatározott mennyiségű szén-dioxidot bocsáthatnak ki. Ha többet akarnak, kvótát kell venniük. Ha kevesebbet szennyeznek, eladhatják a felesleget.

Miért van baj az új szabályokkal?

A tervezett reform túl gyors kibocsátáscsökkentést várna el az ipartól. Sok cég egyszerűen nem tudja ezt teljesíteni, mert még nincs megfelelő zöld technológia, amire átállhatnának.

Mely iparágakat érinti ez leginkább?

Azokat, amelyek sok hőt és tüzelőanyagot használnak, például a vegyipart. A francia miniszter szerint egyedül a vegyipar 3 milliárd eurós pluszterhet kapna.

Mi az a szénszivárgás?

Amikor a cégek a szigorú európai szabályok miatt olyan országokba költöztetik a gyártást, ahol lazábbak a környezetvédelmi előírások. Így végül ugyanannyi szennyezés keletkezik, csak máshol.

Mit akarnak elérni a tiltakozó országok?

Nem az ETS eltörlését, hanem a szabályok finomhangolását. Azt kérik, hogy iparáganként nézzék meg, mi reális és mi nem.

Mikorra várható döntés?

Az átfogó felülvizsgálat július 15-re van tervezve, de a négy ország azt kéri, hogy legkésőbb 2027 januárjáig legyen külön javaslat a vitás pontokról.

Mit válaszol erre az Európai Bizottság?

Azt mondják, az ETS-ből befolyó pénz visszakerül a tagállamokhoz, és abból finanszírozhatják a zöld átállást. A franciák szerint viszont ez csak ígéret, konkrétumok nélkül.

Négy tagállam közösen ment neki az új uniós klímatervnek

Portfolio

2026. június 04. 08:21

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Négy uniós tagállam – Észtország, Franciaország, Németország és Spanyolország – az Európai Bizottságot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) tervezett reformjának újraértékelésére kéri. Szerintük az súlyosan veszélyezteti az európai ipar versenyképességét. Főként az ingyenes kibocsátási egységek új számítási módszertanát kifogásolják, amely olyan ütemű kibocsátáscsökkentést írna elő, amelyet számos ágazat képtelen teljesíteni. De az elmúlt hónapokban puhult az álláspontjuk: nem az ETS eltörlését, hanem ágazatspecifikus finomhangolást akarnak, valamint azt kérik, hogy Brüsszel még a júliusi átfogó felülvizsgálat előtt terjesszen elő külön jogalkotási javaslatot.

Észtország, Franciaország, Németország és Spanyolország közös állásfoglalásban sürgeti az Európai Bizottságot, hogy értékelje újra az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) tervezett reformját, mivel az álláspontjuk szerint súlyosan veszélyezteti az európai ipar versenyképességét – tudósított az Euronews.

A hírcsatorna által megismert dokumentum

elsősorban az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek új számítási módszertanát kifogásolja.

A négy tagállam szerint a brüsszeli javaslat olyan ütemű kibocsátáscsökkentést írna elő az ipari szereplőknek, amelyet számos ágazat képtelen reálisan teljesíteni. Ez különösen a hőtermeléstől és tüzelőanyag-felhasználástól erősen függő iparágakat érinti hátrányosan, amelyek számára jelenleg nem állnak rendelkezésre kereskedelmi szempontból is életképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.

Sébastien Martin francia ipari miniszter a csütörtöki brüsszeli tanácsülésen arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet felgyorsíthatja az európai ipar kitelepülését, a vegyipar ugyanis önmagában képtelen elviselni egy mintegy 3 milliárd eurós többletterhet. Bár az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy az ETS-ből származó bevételek visszakerülnek a tagállamokhoz az ipari dekarbonizáció finanszírozására, a francia tárcavezető konkrét menetrendet és jogérelmzést hiányolt, hangsúlyozva, hogy puszta ígéretek helyett kézzelfogható garanciákra van szükség.

A dokumentum rámutat, hogy amennyiben a reform a tervezett formában lép életbe, az ingyenes kvótakiosztás bizonyos ágazatokban már nem lesz elegendő a szénszivárgás megakadályozására, vagyis arra, hogy a vállalatok ne helyezzék át a termelésüket enyhébb környezetvédelmi szabályozású országokba.

A négy tagállam ugyanakkor nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer eltörlését, hanem a kiosztási szabályok ágazatspecifikus finomhangolását szorgalmazza.

A kormányok emellett konkrét lépéseket sürgetnek, és azt kérik, hogy az Európai Bizottság még a július 15-re tervezett átfogó ETS-felülvizsgálat előtt, de legkésőbb 2027 januárjáig terjesszen elő külön jogalkotási javaslatot a specifikus adatok hiányában alkalmazott referenciaértékekről. Emellett szorgalmazzák egy olyan jogi értékelés elkészítését is, amely tisztázza, hogy az új kiosztási módszertan visszamenőleges hatállyal alkalmazható-e 2026 januárjától.