Oroszországon robbanhat ki az az EU–Kína háború, amire a legkisebb szüksége van most a kontinensnek

Az Európai Unió külügyi szolgálata négy kínai vállalat szankcionálását javasolja, mert Brüsszel szerint ezek a cégek közvetve támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját – derül ki a Politico által megszerzett dokumentumokból.

A javaslat alapján a kínai vállalatok az orosz árnyékflottát segíthették, vegyi anyagokat biztosíthattak az orosz hadsereg számára, illetve olyan alkatrészeket szállíthattak, amelyeket Moszkva támadó drónok gyártásához használ.

A május 21-i keltezésű dokumentum egy kisebb, úgynevezett „mini” szankciós csomag előkészítéséhez kapcsolódik, amelyet két uniós tisztviselő szerint a külügyminiszterek június 15-i luxembourgi ülésén fogadhatnak el. A csomag elsősorban egyedi szankciós listázásokat tartalmazna, miközben az EU már dolgozik a 21. Oroszország elleni szankciós csomagon is, amely szélesebb, ágazati jellegű intézkedéseket hozhat a nyár folyamán.

A négy kínai cég mellett a javaslat öt Egyesült Arab Emírségekben, három Törökországban és egy Azerbajdzsánban működő vállalatot is szankcionálna, mivel ezek Brüsszel szerint az orosz tengeri szállítást és energiaértékesítést segítik. A dokumentum emellett a Lukoil orosz olajvállalat leánycégeit, valamint több tucat olyan magánszemélyt és céget is listázna, amelyeket az EU az orosz hadi gépezet támogatásával hoz összefüggésbe. A Politico nem közölte az érintett vállalatok nevét.

A lépés tovább élezheti a már amúgy is erőteljes EU és Kína közötti feszültséget, különösen azért, mert Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közben a tagállamok támogatását keresi a kínai állami támogatásokkal megtámogatott import elleni szigorúbb fellépéshez.

Peking a múlt héten már jelezte, hogy „határozott ellenintézkedéseket” tenne, ha az EU újabb kereskedelmi korlátozásokat vezetne be.

A téma kedden is napirendre kerülhet, amikor Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos Párizsban, az OECD miniszteri találkozójának margóján találkozik Li Cseng-kang kínai kereskedelmi megbízottal.

Ráadásul az EU–Kína feszültségeket már korábban is terhelték az Oroszország ellen hozott szankciós csomagokban a kínai cégek elleni fellépések. Peking azóta módszeresen jelezte, hogy minden korlátozásra erővel válaszol majd. Ez pedig a kereskedelmi konfliktusokkal kiegészülve már egy gazdasági háború kitörésével fenyeget.

A 21. szankciós csomag körül még zajlik a tagállami vita, az egyik kulcskérdés az orosz olajra vonatkozó árplafon rögzítése, amely júliusban járna le.

Ha az EU nem hosszabbítja meg vagy nem rögzíti a jelenlegi szintet, az árplafon a magasabb globális energiaárak miatt automatikusan felfelé módosulhatna, ami növelné Moszkva bevételeit. Az északi és balti tagállamok közben átfogóbb fellépést sürgetnek az orosz energetikai cégek, köztük a Lukoil, a Gazprom, a Novatek és a Rosneft ellen, valamint azt is javasolják, hogy az EU zárja le az orosz nukleáris iparral fennálló szerződéseket.

Utóbbi egy érdekes kérdés lehet Magyarország szempontjából: Orbán Viktor leváltott miniszterelnök kormánya kategorikusan ellenezte a Roszatommal kapcsolatos szankciók ötletét is, féltve a Paks II. bővítést. Azonban egyelőre nem ismert az új, Magyar Péter vezette kabinet álláspontja a kérdésben.

Abban már enyhülést mutatott a Tisza Párt, hogy Kirill pátriarka szankciós listára vétele ellen nem tiltakozott Magyar Péter és kormánya.

Címlapkép forrása: EU