Brüsszel olyan csapdát állított Kínának, amelyből csak befelé van kiút

Már ez év második felében látványos változások jöhetnek a Temu és a Shein európai működésében, hiszen az EU új szabályozási környezetében nem sok választása marad a profitábilis működésre a két kínai e-kereskedelmi platformnak. Július elsejétől, azaz szerdától élnek az új 3 eurós vámok, amelyek áremelkedést okozhatnak majd az érintett internetes rendeléseknél.

Azonban ez csak egy tényező a három uniós rendelkezés közül, amelyek döntéshelyzetbe kényszerítik az ázsiai vállalatokat.

Az Európai Unióba 2024-ben mintegy 4,6 milliárd alacsony értékű küldemény érkezett, túlnyomó többségük Kínából. Az Európai Bizottság adatai szerint ezek körülbelül 91 százaléka a jelenleg megszűnő vámkedvezményt használta ki. A probléma méretét jól mutatja, hogy ez napi átlagban több mint 12,6 millió csomagot jelentett.

A Temu és a Shein számára ez különösen érzékeny kérdés, mivel európai növekedésük jelentős részben arra épült, hogy a kínai gyártóktól közvetlenül, egyenként küldhették a termékeket az uniós vásárlóknak. Effektíve a kínai cégek alacsony árai mögött nemcsak az olcsó gyártási költségek, hanem a kedvező vámkezelési feltételek is fontos szerepet játszottak, a kivétel megszüntetése azonban most az arra épülő üzleti modellt is borítja.

Ezerforintos púp

Ahogy azt a felvezetőben is írtuk, az első jelentős változás július 1-jén lépett életbe. Ettől a naptól megszűnik a 150 euró alatti küldemények vámmentessége (de minimis), helyette pedig átmenetileg egységes, termékenként 3 eurós (jelenlegi árfolyamon 1060 forintos) vámot kell fizetni az EU-n kívülről érkező „alacsony értékű” áruk után.

A rendszer 2028 közepéig marad érvényben, ezt követően pedig terméktípusonként differenciált vámok válthatják fel, amikor az uniós vámreform teljes egészében életbe lép.

Az ezer forintos díj persze első pillantásra nem tűnik jelentős összegnek, különösen, hogy esetenként fele annyiba is kerülhetnek a Kínából lerendelt termékek, azonban az olcsó kiegészítők esetében így komoly hatása lehet.

Egy 10-20 000 forintos rendelés esetén a legtöbb vásárló nem figyel fel rá, azonban ha valaki például csak egy 2 000 forintos telefontokot rendelne, az 50 százalékos felár, a bizonytalan minőség és szállítás mellett már jóval többet számít. Különösen mivel a fix tételt a szállító fizeti, így annak költségét az alapárba kell építeni, tehát az áfa és az egyéb kezelési költségek is erre a megemelt árra fognak rárakódni.

Erre jöhetnek még rá a különböző vámügynöki díjak is, így nem véletlen, hogy egyes logisztikai szolgáltatók az elmúlt hetekben sorra kezdtek speciális, úgynevezett „customs-managed” – a vámkezelést is magában foglaló – szállítási szolgáltatásokat kínálni az online kereskedőknek.

A hatalmas mennyiségű áru miatt az ellenőrzéseket garantáltan megkerülni tudó szállítások egy ideig működhetnek, de a speciális ajánlatok ára és kockázata is folyamatosan nő majd az idő teltével, így ezeket sem lehet a végtelenségig kihasználni.

Töréspontot hozhat az új szabályozás

A puszta vámteher ugyanakkor önmagában valószínűleg még nem kényszerítené teljes üzleti modellváltásra a platformokat, hiszen feltételezhetően saját maguk is képesek elnyelni az extra költség egy jelentős hányadát, így ha az 1000 forintot csak részben háríthatják át a fogyasztókra, sokkal könnyebben tudják megőrizni a piaci részesedésüket, amelynek növekedése inkább csak lelassulna, mint megállna.

A váltási kényszert hozó valódi fordulópont november 1-jén érkezhet.

Ettől az időponttól kezdve kötelezővé válnak az úgynevezett termékazonosítók, vagyis Product Identifier (PID) kódok az alacsony értékű importküldeményeknél. A rendszer lényege, hogy minden egyes termék egy digitális azonosítóhoz kapcsolódik, amely alapján a vámhatóságok és a piacfelügyeleti szervek automatikusan ellenőrizhetik annak eredetét, megfelelőségét és biztonsági státuszát.

Míg az 1000 forintos vám egyszerűen egy új költségelem, addig a PID-rendszer olyan képesség, amelyet az értékesítőknek és gyártóiknak kell kiépíteni.

A november után megfelelő azonosító nélkül érkező termékek fennakadhatnak az ellenőrzéseken, késedelmet szenvedhetnek, vagy akár vissza is fordíthatják őket.

Ez jelentős kihívást jelenthet a közvetlenül Kínából szállító online áruházak számára, hiszen a Temu és a Shein rendszerében több ezer kisebb beszállító és gyártó jelenik meg, amelyeknek egységes termékazonosítását és dokumentációját kell majd biztosítani.

Ezzel szemben az uniós raktárakban tárolt készletek, illetve az európai eladók által kínált termékek jóval könnyebben kezelhetők és ellenőrizhetők. Éppen ezért a PID-rendszer sok elemző szerint még a vámoknál is erősebb ösztönző lehet a lokalizáció irányába, azonban van egy harmadik tényező is, amely még inkább lehetetlen helyzetbe hozza a kínai cégóriásokat.

Fenyegető felelősség

A nyomást egyre inkább növeli az is, hogy az EU egyre bátrabban kezdi használni saját, szigorú fogyasztóvédelmi elvekre épülő online szabályozását. Az Európai Bizottság június elején 200 millió eurós bírságot szabott ki a Temura a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA megsértése miatt.

A bizottsági indoklás szerint a platform nem tett eleget annak érdekében, hogy megakadályozza a veszélyes vagy nem megfelelő termékek megjelenését a piacterén. A vizsgálatok során végrehajtott tesztvásárlások jelentős része problémás árukat talált, és bár ebbe beleférhet az is, hogy egy műanyag játék egyik alkatrésze élesebb a szabályoknál, a lényeg az, hogy jogalap van ennek szankcionálására.

A Shein egyelőre nem kapott hasonló büntetést, azonban ellene is több vizsgálat zajlik, ahol többek közt az illegális termékek értékesítésén túl, a fogyasztók befolyásolására alkalmas felületi megoldásokkal és az ajánlórendszerek átláthatóságával kapcsolatban is megalapozott aggályok merültek fel.

Az ellenőrzéseken és bírságokon mindenesetre könnyű észrevenni, hogy Brüsszel egyre inkább elveszti a türelmét azzal a kifogással szemben, hogy a platformok csupán közvetítők. A szabályozók szerint a piactereknek aktív felelősséget kell vállalniuk az általuk értékesített termékekért, és mostanra hajlandóak érvényt is szerezni nekik, mivel a diplomatikus rugalmasság elveit felváltotta a versenyképességi kényszer.

Kereskedői migráció indulhat

A globális kihívókkal való verseny úgy látszik elégnek bizonyult arra, hogy az EU egy átgondolt stratégiával, három szabályozási változtatáson keresztül ne egyszerűen csak növelje az eddig óvatlanul nyitva hagyott kiskapura épülő modell költségeit, hanem konkrétan egy számára is kedvező üzleti működés felé terelje a kínai óriásokat.

Innentől az EU-n belül tárolt, ellenőrzött és nyomon követhető készletek hatalmas előnyt fognak élvezni, miközben a közvetlenül Kínából érkező, nagy mennyiségű és nehezen ellenőrizhető küldemények egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek már csak a potenciális felakadások miatt is.

Az online eladók így nemcsak a raktáraikat hozhatják Európába, de jó eséllyel nyithatnak az itt készült termékek felvásárlása vagy viszonteladása felé is.

Ezek előállítási költsége nyilván magasabb, azonban a Kínában gyártott áru általános vámtételek melletti szállításával és a hozzá kapcsolódó ellenőrzésekkel már egy jóval versenyképesebb profitlábat jelenthetnek.

Hasonló folyamat már lezajlott az Egyesült Államokban is, pedig ott nem készítettek elő a PID-hez hasonló rendszert, és fogyasztóvédelmi bírságok sem jöttek szóba. 2025-ben egyszerűen csak eltörölték a náluk 800 dollárban meghatározott de minimis szabályt, amire a Temu és a Shein rövid időn belül jelentősen növelte a helyi raktárainak szerepét, és több amerikai eladót vont be rendszerébe, némi áremelést is eszközölve.

Európában az erősebb ösztönzők mellett egy igen hasonló forgatókönyv várható:

1. Először az árak emelkedhetnek a legolcsóbb termékkategóriákban,
2. ezt követhetik az új raktárkapacitások és helyi eladói programok bejelentései,
3. majd fokozatosan szűkülhet azoknak a termékeknek a köre, amelyeket továbbra is közvetlenül Kínából szállítanak a vásárlóknak.

A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy mennyire gyorsan tudnak alkalmazkodni a hivatalosan csak idén elfogadott PID-rendszer követelményeihez. A két cégnek persze már vannak raktárai Európában, és szó volt arról is, hogy a kézbesítések akár 80 százalékát is ezekből teljesíthetik idővel. Ebben valószínűleg ők is óvatosak lesznek, de érdemes lesz figyelni, hogy lesz-e a Shein lengyelországi logisztikai központjához hasonló bejelentés a közeljövőben.

Címlapkép forrása: Samuel Boivin/NurPhoto via Getty Images