Kísérleti alanyként kezdték kezelni a következő EU-tagállamot
Uniós források

Kísérleti alanyként kezdték kezelni a következő EU-tagállamot

Portfolio
Az Európai Bizottság új javaslatokon dolgozik az uniós bővítési folyamat átalakítására, ahogy Montenegró egyre közelebb kerül a tagállami státusz hivatalos megszerzéséhez. Az új tervezetre azért van szükség, hogy Brüsszel némileg visszavegye a kezdeményezést az tagállamoktól, akik egyre erősebb korlátokat akarnak új belépők esetén, tanulva Magyarország előző kormányának rendszeres vétófenyegetéseiből. A vita kimenetele könnyen meghatározhatja Ukrajna és a többi tagjelölt ország jövőbeli csatlakozási feltételeit is.
Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Az Európai Bizottság új javaslatokon dolgozik az uniós bővítési folyamat reformjára, hogy ismét kezébe vegye az egyre inkább a tagállamok által tematizált bővítési kérdéseket. A csatlakozáshoz szükségek reformokban élen járó Montenegró akár két éven belül megszerezheti a tagságot, így

az EU-ban egyre intenzívebb vita zajlik arról, milyen garanciákra és intézményi változtatásokra van szükség az újabb országok felvétele előtt.

Az EU hat alapító tagállama közül öt a jogállamisági és demokratikus visszalépések elleni biztosítékok megerősítését szorgalmazza, nagy részben a korábbi magyar vezetéssel kapcsolatos tapasztalatokra hivatkozva. Németország és Franciaország emellett a fokozatos integráció lehetőségét is vizsgálja, amely lehetővé tenné, hogy a tagjelöltek már a teljes jogú csatlakozás előtt részesüljenek bizonyos uniós előnyökből.

Friedrich Merz német kancellár korábban még egy Ukrajnára is alkalmazható társult tagsági státusz ötletét is felvetette, bár a tagállamok többsége azt már jó ideje világossá tette az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen számára, hogy a háborús helyzet miatti "gyorsított" csatlakozást nem fogják támogatni.

A kérdés várhatóan az októberi uniós csúcstalálkozó egyik központi témája lesz, és erre készülve az Európai Tanács elnöke, António Costa végiglátogatja a 27 tagállamot, hogy felmérje a kormányok álláspontját. Von der Leyen csapata eközben azon dolgozik, hogy még a stratégiai vita előtt saját javaslatokkal álljon elő, és ne engedje valamiféle tagállamok közti vitába fulladni a bővítéspolitika jövőjét - írja az Euronews.

Brüsszelben ugyanakkor ennél szélesebb körű reformokról is gondolkodnak, hiszen már tavaly óta készülnek azok az úgynevezett előbővítési szakpolitikai felülvizsgálatok, amelyek azt vizsgálnák, hogyan működne az Európai Unió 30 vagy annál több taggal.

A dokumentumok olyan érzékeny kérdéseket érintenek, mint

  • a költségvetési források újraelosztása,
  • az intézményi döntéshozatal menete vagy
  • a tagállami szavazásokon szükséges többségek átalakítása.

A munkát azonban jelentősen bonyolítja Ukrajna érzékeny csatlakozási folyamata, ezért a Bizottság egyelőre nem mutatott be konkrét terveket.

Von der Leyen tanácsadói jelenleg olyan mechanizmusokat vizsgál, amelyek biztosítanák, hogy a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségek a tagság elnyerése után is érvényesüljenek. Az elképzelés célja, hogy elkerülhető legyen egy olyan helyzet, amikor egy ország a belépés után eltávolodik a jogállamisági vagy demokratikus normáktól. Brüsszel ugyanakkor igyekszik elkerülni, hogy a vita kizárólag Montenegróra összpontosuljon, hiszen nem lenne túl fair a több mint 10 éve csatlakozáson dolgozó apró ország nyakába tenni újabb elvárásokat.

Az egyik legszigorúbb javaslat szerint az új tagállamok bizonyos esetekben akár uniós forrásokat vagy szavazati jogokat is veszíthetnének, ha megsértenék a vállalt kötelezettségeiket, ami több tagállam szerint sértheti a tagállamok egyenlőségének alapelvét. Az is problémát jelent, hogy

egyelőre nincs könnyen megérthető rendszer a források visszatartására, és ezért nagyon könnyű politikai okokra hivatkozni bármilyen korlátozás vagy eljárás esetén.

Ennél nagyobb támogatottság övezi az átmeneti időszakok meghosszabbításának lehetőségét, illetve azt az elképzelést, hogy az új tagok számára kötelező legyen csatlakozni az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez Magyarország számára is fontos lépés, amivel sok antikorrupciós elvárást gyakorlatilag "túlteljesített" a Tisza-kormány a források gördülékenyebb lehívása érdekében.

A legtöbb tagállam - köztük Magyarország is - persze támogatja a nyugat-balkáni bővítéseket, de egy újabb csatlakozási kör érthető mód komoly felelősség mind a Bizottságnak és a 27 regnáló kormánynak egyaránt.

Bár rendszeresen felmerül a kérdés, arra továbbra is kevés esély van, hogy az EU külpolitikai döntéshozatalán lazítanának, és elvennék a tagállami egyhangúság követelményét az ilyen döntéseknél, de a sok tervezet között valamilyen korlátozás visszafogott verziója jó eséllyel meg fog jelenni az új csatlakozóknál.

Címlapkép forrása: EU

Sustainable World 2026

Sustainable World 2026

2026. szeptember 8.

WOOD & Co. Investor Day 2026

2026. szeptember 9.

Boost Your Business 2026

2026. szeptember 9.

Private Health Forum 2026

2026. szeptember 10.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet