A Népszava brüsszeli forrása szerint Magyarország nagyságrendileg 10 milliárd eurót hívna le az Európai Unió SAFE védelmi hitelprogramjából, vagyis jóval kevesebbet a számára eredetileg elkülönített 16,2 milliárd eurós keretnél. Az Európai Bizottság lehetőleg még a nyáron elfogadná a magyar tervet, hogy az év végéig újra lehessen osztani a tagállamok között a fel nem használt forrásokat.
A 150 milliárd eurós SAFE-program keretében az EU közösen vesz fel kedvezményes piaci hitelt, amelyet katonai eszközök, védelmi infrastruktúrák és ipari kapacitások fejlesztésére továbbít a tagállamoknak. Magyarország kivételével az összes kérelmező ország tervét elfogadták 2026 első negyedévében. A magyar program jóváhagyását többek között az késleltette, hogy az előző kormány a rendelkezésre álló keretnél magasabb összeget igényelt.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint a korábbi projektek felülvizsgálata még folyamatban van, ezért végleges döntés sem az összegről, sem a beruházásokról nem született.
A mérlegelés során figyelembe veszik a honvédség tényleges fejlesztési igényeit, a védelmi kiadási kötelezettségeket, a költségvetés hosszabb távú teherbíró képességét, valamint a civil célú felhasználás lehetőségeit. A tervekbe vasúti, egészségügyi és más infrastruktúra-fejlesztési, illetve munkahelyteremtő elemek is bekerülhetnek.
Az előző magyar elképzelések ennél lényegesen nagyobb hitelfelvétellel számoltak: Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter kezdetben
20 milliárd eurós, mintegy 8000 milliárd forintos igényről beszélt, végül az Orbán-kormány 17,4 milliárd eurós tervet nyújtott be, meghaladva a 16,2 milliárdos magyar keretet.
Ez a SAFE teljes, 150 milliárd eurós állományának közel 12 százalékát jelentette volna, miközben Magyarország az EU népességének körülbelül 2,1, gazdasági teljesítményének pedig 1,2 százalékát adja. A magas igényt elsősorban az uniós konstrukció kedvezőbb finanszírozási feltételeivel indokolták, és például a magyar államadósság egy részét is kiváltották volna az alacsonyabb kamatozású uniós hitellel. Ezt végül az Államadósság Kezelő Központ idei finanszírozási tervébe is belefogalmazták.
A program ugyanakkor szigorúan meghatározott védelmi beszerzésekre és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó infrastruktúrára használható fel, az eszközök értékének legalább 65 százalékát pedig a programban részt vevő országokból kell beszerezni.
Más tagállamok is csökkenthetik az igényüket: Olaszország a korábban jóváhagyott 14,9 milliárd euró helyett sajtóhírek szerint kevesebb mint 5 milliárdot venne fel, miközben a francia és a cseh keretben is maradhat szabad forrás. A magyar terv elfogadása után a Tanács jóváhagyására és a hitelszerződés megkötésére is szükség lesz; először előleg érkezhet, a fennmaradó összeget pedig a beruházások előrehaladásával párhuzamosan, több részletben folyósítják.
Címlapkép forrása: EU
Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei
Vészesen közeledik a sorsdöntő összecsapás.
Összehívták a válságstábot Horvátországban: egyelőre nem találják a megoldást a gyorsan terjedő pestisjárványra
Eddig több mint 18 milliárd forintba került a védekezés.
Az oktatás jövőjéről egyeztettek, több fontos javaslat is az asztalra került
Nagyobb szerepet kaphatnak a diákok a döntéshozatalban.
10 tény az SAP bérszámfejtés kiszervezéséről - mikor éri meg külső partnerre bízni?
Az SAP bérszámfejtés sok vállalatnál nem egyszerű háttérfolyamat, hanem az egyik legérzékenyebb üzleti működési terület. Összekapcsolódik a HR-rel, a pénzüggyel, a munkaidő-nyilvántart
Kecskeméten látni az autóipari fordulatot - Kinyílt az első hóvirág a fagyos tél közepén
Az európai autóipar az elmúlt években egyszerre kapta a nyakába a kínai árversenyt, az elektromos átállás költségeit, a vámháborút és a gyenge keresletet. Miközben Németországban... The
Követett részvények - 2026. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
"Majd eladom az ingatlanomat" - miért csapda ez a hozzáállás kockázati életbiztosítás helyett?
Zoltán ötvenes éveiben jár, két felnőtt gyermeke van, és büszke arra, hogy az évek alatt sikerült egy szép, tehermentes családi házat felépítenie Budapest környékén. Amikor a felesége eg
Amazon a Fortune 500 élén: hogyan előzte meg a Walmartot?
Az Amazon megelőzte a Walmartot a Fortune 500 élén, de a trónváltás nem pusztán az online kereskedelem győzelme. Lajer Máté elemzése bemutatja, hogyan kapcsolja össze a vállalat a kereskedelme
Mit tanulhatunk Dánia nukleáris fordulatából?
Az elmúlt időszak energetikai vitái Európában nem villamosenergia-rendszerekről, sokkal inkább világnézeti kérdésekről szóltak. Atom vagy megújuló? Állami nagyberuház
Nem spórolsz eleget - és észre sem veszed!
A pénzügyekkel foglalkozók egyik első leckéje, hogy a készpénzforgalom és a költség sokszor elválik egymástól. Ezért van az, hogy csődbe mehet olyan vállalat, ami minden évben rekorderedm
Forint vs. euró: rövid távon nyerő, hosszú távon kérdéses
Az első félév forinterősödése nagyon érzékenyen érintette azokat, akik a korábbi árfolyamgyengítő jegybanki politika ellen védekezve euróban takarítottak meg. A forint vs. euró kérdésben
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
A szélturbina lesz az új napelem? Kijött az új rendelet
Korszakváltás jöhet a hazai energiatermelésben.
Energiaköltség: ideje ránézni a számokra
Már nem elég rutinból az energiabeszerzésről dönteni.
Ez az igazi vén Európa: elkezdődött a legsúlyosabb demográfiai válság
Kényszerpályára kerülhet a kontinens.

