Bíróság elé citálja Magyarországot Brüsszel az árréssapkák miatt

A Bizottság két külön kötelezettségszegési ügyben fordul az Európai Unió Bíróságához. Az egyik eljárás az élelmiszer-kiskereskedelemben alkalmazott árréskorlátozásokat érinti, a másik pedig a drogériákban forgalmazott egyes nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó hasonló szabályokat. A Bizottság szerint a magyar intézkedések minden nem magyar vállalkozásra kiterjednek, miközben csak bizonyos magyar cégeket érintenek, vagyis a szabályozás a gyakorlatban nem egyformán terheli a piaci szereplőket.

Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a magyar szabályozás a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbséget kezeli árrésként, miközben ez önmagában nem azonos a vállalatok nyereségével. A kereskedőknek ugyanis a termékek beszerzésén túl jelentős további költségeik vannak: ilyenek például a munkabérek, az ingatlanok fenntartása, az energia, a logisztika vagy az adóterhek. Ha a szabályozás ezeket a költségeket nem veszi figyelembe, akkor a Bizottság szerint előállhat olyan helyzet, hogy egyes kiskereskedőknek veszteséggel kell értékesíteniük bizonyos termékeket.

Az árrésstopot a kormány 2025 tavaszán vezette be, eredetileg átmeneti intézkedésként. A szabályozás először 30 alapvető élelmiszerre vonatkozott, és azt írta elő, hogy az érintett termékeknél az árrés nem haladhatja meg sem a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést, sem a 10 százalékot. A kormány az intézkedést az élelmiszerárak emelkedésével és a családok védelmével indokolta.

Az eredetileg rövid időre szánt beavatkozást azonban később többször meghosszabbították és kiterjesztették. A szabályozás ma már nemcsak több élelmiszer-kategóriára, hanem drogériai termékekre is vonatkozik, utóbbiaknál magasabb, 15 százalékos árréskorláttal. A kormány időközben a hatályvesztés időpontját is kivette a szabályozásból, vagyis az árréssapkák átmeneti válságintézkedésből tartós gazdaságpolitikai eszközzé váltak.

A Bizottság már korábban megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Ennek első hivatalos lépése a felszólító levél volt, amelyben Brüsszel magyarázatot kért a magyar kormánytól. Miután a válaszokat nem találta kielégítőnek, indokolással ellátott véleményt küldött, vagyis formálisan felszólította Magyarországot, hogy hozza összhangba a szabályozást az uniós joggal. Mivel ez a Bizottság szerint nem történt meg, az eljárás most a bírósági szakaszba lépett.

A kötelezettségszegési eljárás lényege, hogy az Európai Bizottság az uniós jog őreként felléphet azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek szerinte nem teljesítik az uniós jogból fakadó kötelezettségeiket. A folyamat általában felszólító levéllel indul, majd indokolással ellátott véleménnyel folytatódik. Ha a tagállam ezután sem változtat a kifogásolt szabályozáson, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

Ez önmagában még nem jelent azonnali pénzbírságot Magyarországnak. Az EUB először arról dönthet, hogy a magyar szabályozás valóban sérti-e az uniós jogot. Ha a bíróság elmarasztalja Magyarországot, a magyar hatóságoknak végre kell hajtaniuk az ítéletet, vagyis módosítaniuk kell a kifogásolt szabályokon.

Pénzügyi szankció jellemzően akkor kerülhet napirendre, ha egy tagállam egy elmarasztaló bírósági ítélet után sem szünteti meg a jogsértést.

Az ügy különösen érzékeny, mert az árrésstop politikailag viszonylag népszerű intézkedés, gazdaságilag viszont régóta vitatott. A Bizottság mostani lépése ezért nemcsak jogi, hanem gazdaságpolitikai konfliktus is Brüsszel és Budapest között, ráadásul az új kormány eddig elzárkózott attól, hogy kivezessék az árrésstopokat.

Címlapkép forrása: EU