Kollár Kinga: a digitális euróval lehetőségünk lesz leválni az amerikai fizetési hálózatok felügyeletéről

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A digitális euró az EU új, államilag kibocsátott fizetőeszköz lehet, amely a készpénz biztonságát ötvözi a digitális fizetések kényelmével. Nem felváltja a készpénzt, hanem a kínálatot bővíti majd, ha elkészül a 2029-re előirányzott kibocsátásra.

Az Európai Központi Bank (EKB) digitális jegybankpénz-projektje gyakorlatilag egy új fejezet az euró történetében, amely azt a célt szolgálja, hogy az a digitális korban is megőrizze szerepét, és lépést tartson a fizetési szokások gyors ütemű átalakulásával.

A tervek szerint a digitális euró a készpénz digitális megfelelője lesz:

ugyanolyan jegybanki garanciák állnak mögötte, mint az euróbankjegyek mögött, de csak telefonos alkalmazáson vagy kártyán keresztül lesz elérhető a lakosság számára.

Nem „banki app-pénz”, hanem jegybankpénz

A digitális euró egyik legfontosabb sajátossága, hogy elszámolása közvetlenül az eurórendszer – az EKB és az euróövezeti jegybankok – könyveiben történik, nem a kereskedelmi bankoknál. A digitális eurós számlanyitást és ügyvitelt továbbra is a bankok és fizetési szolgáltatók végzik, de a megtakarítás jegybanki kockázatmentes eszközben áll, ami válság idején külön stabilitási védőhálót jelenthet a felhasználóknak.

A lakosság számára tervezett digitális eurós alapfunkciók – számlanyitás, egyenleglekérdezés, utalás, fizetés – díjmentesek lennének, a kereskedők felé pedig uniós szinten egységes, plafonnal korlátozott díjakat határoznának meg.

A digitális euró így a mindennapi fizetés természetes eszköze lehetne, számlavezetési és tartási díjak nélkül, miközben továbbra is használható marad a készpénz és a meglévő elektronikus fizetési módok is.

Nem a készpénz ellen, hanem mellette

Az EKB és az uniós intézmények egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy a digitális euró nem a készpénz felszámolását célozza, hanem annak kiegészítését. A készpénzhez való hozzáférés továbbra is alapjog, az ehhez kapcsolódó garanciákat pedig a jogalkotás kifejezetten megerősíteni tervezi, miközben az új digitális forma egy plusz választási lehetőséget teremt a polgároknak.

Az utóbbi években látványosan teret nyertek az azonnali utalások, a telefonszámra vagy e-mail címre küldött fizetések és más innovatív megoldások, a digitális euró pedig ebbe a trendbe illeszkedik:

a mindennapi elektronikus fizetés államilag garantált, „digitális bankjeggyé” válhat.

A digitális eurónak tehát nem célja a készpénz kiváltása, de hasonlóan hozzá egy biztonságos, offline környezetben is elérhető alternatívát biztosít.

Európai szuverenitás a kasszáknál

Ma az európai bankkártyás fizetések túlnyomó részét két amerikai óriás, a Visa és a Mastercard infrastruktúrája bonyolítja le, ami mind szuverenitási, mind bevételi szempontból kiszolgáltatott helyzetet teremt Európa számára. A digitális euró egyik kulcscélja éppen az, hogy egy teljesen európai kézben lévő fizetési infrastruktúrát hozzon létre, csökkentve a kontinens függőségét külső szolgáltatóktól.

A digitális euró elősegít egy modern és szuverén európai pénzügyi infrastruktúrát

hiszen az új rendszer erősítheti az uniós pénzügyi autonómiát a mindennapi kártyás és digitális fizetések piacán.

Ráadásul a kereskedők számára a digitális euróval történő fizetés várhatóan olcsóbb lesz, mint a jelenlegi kártyás modell, ami hosszabb távon a fogyasztói árakban is megjelenhet.

Offline „digitális készpénz” és online számlapénz

Az Európai Parlament álláspontja külön tárgyalja az offline és az online digitális eurót, amelyek eltérő technikai modellre épülnek.

• Az offline digitális euró tokenizált, eszközön tárolt megoldás lenne: a „digitális bankjegyek” a felhasználó telefonján vagy kártyáján tárolódnának, és eszközök közötti, internetkapcsolat nélküli tranzakciókra is alkalmasak lennének, a készpénzhez hasonló anonimitást biztosítva.
• Az online digitális euró ezzel szemben számla-alapú modell: a digitális euró számlákon jelenik meg, elszámolása központi, jegybanki infrastruktúrán történik, a bankok és fizetési szolgáltatók pedig ügyfélkapcsolati szerepet töltenek be.

A lakosság egyszerre tarthatna offline és online digitális eurót, de az EKB felső limitet tervez szabni az egyéni állományokra – a szakértői vitákban 3000 eurós érték merült fel, mint valószínű plafon.

Adatvédelem: anonim offline, védett online

A digitális euró egyik legvitatottabb kérdése az adatvédelem, hiszen sok kritikus attól tart, hogy a jegybanki digitális pénz „megfigyelési eszközzé” válhat. A jelenlegi tervezetek szerint azonban már maga az infrastruktúra is úgy épül fel, hogy az EKB vagy más uniós intézmény ne lássa közvetlenül a polgárok fizetési szokásait:

az egyedi tranzakciós adatokat a bankok és fizetési szolgáltatók kezelik, és csak anonimizált, aggregált adatokat továbbítanak állami szervek felé.

Az offline digitális euró kifejezetten a készpénzhez hasonló anonimitást célozza: az eszközök közötti, peer-to-peer fizetések során nincs központi naplózás, így az offline „digitális bankjegy” a mindennapi készpénzes fizetéshez hasonlóan működhet.

Online környezetben ugyanakkor érvényesülnek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok, de ezek nem terjednek ki teljes profilalkotásra a mindennapi fizetési szokásokról.

Mit jelent mindez Magyarországnak?

A digitális euró szabályozási csomag külön rendeletben kezeli a nem eurózónabeli tagállamokat, így egyelőre Magyarországot is. A jelenlegi tervezet szerint azok a hazai bankok, amelyek határon átnyúlóan legalább három egymást követő évben 400 000-nél több euróövezeti lakost szolgálnak ki (vagy egy tagállam lakosságának 5 százalékát, ami esetünkben ~475 000 főt jelent), kötelesek lesznek digitális eurós számlanyitási és számlavezetési szolgáltatást nyújtani – ez elsősorban a legnagyobb piaci szereplőket érinti.

Magyarországon a digitális euró nem kapna törvényes fizetőeszköz-státuszt, így a kereskedők szabadon dönthetnek az elfogadásáról, és a lakosság csak az önként csatlakozó elfogadóhelyeken tudna vele fizetni.

A hatás így várhatóan mérsékelt: inkább a határon átnyúló szolgáltatásokban, turizmusban és a nemzetközi kereskedelemben jelenthet előnyt azoknak, akik euróban bonyolítják ügyleteiket.

Jogalkotási maraton az indulásig

A digitális euró bevezetésének jogköre az EKB-nál van, de a szükséges jogi keretről az Európai Bizottság által kezdeményezett javaslatcsomag alapján az Európai Parlament és az EU-Tanács közösen dönt.

A projekt vizsgálati szakasza 2023 őszén lezárult, az EKB ezt követően indította el az előkészítési és kísérleti fázist, amelyben a technikai háttér és a gyakorlati működés részleteit dolgozzák ki. Az EP illetékes szakbizottsága már elfogadta induló álláspontját, a strasbourgi plenáris ülésen pedig a teljes Parlament szavazott az álláspontjáról, most pedig megkezdődik a Tanáccsal és Bizottsággal folytatott háromoldalú egyeztetés.

Az EKB kommunikációja és a tagbankok tájékoztatása alapján a munkamenet az, hogy

• 2026-ig elfogadják a digitális euróról szóló rendeletet,
• 2027-ben indulhat a próbamenet és az első tranzakciók,
• 2029-re pedig készen állhat a rendszer az esetleges első kibocsátásra – ha a jogalkotók végül zöld utat adnak.

Ha a menetrend tartható, néhány éven belül az euróövezetben és azon túl is természetes lehet, hogy a pénztárnál, online vásárláskor vagy barátainknak küldött átutalásnál a fizetési módok között megjelenik egy új opció: a digitális euró.

Az államilag garantált, díjmentes, online és offline módon is elérhető „digitális bankjegy” új dimenziót adhat az európai fizetési élménynek – úgy hozva be a központi bankot a mindennapi digitális tranzakciók világába, hogy közben a készpénz és a meglévő fizetési formák is megőrzik szerepüket.

Címlapkép forrása: EU