Az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt évente csaknem 200 milliárd eurónyi uniós költségvetést kezel a 2021-2027-es ciklusban, miközben a csalások egyre inkább határokon átnyúlóvá válnak, az online eszközök és a mesterséges intelligencia pedig olcsóbbá, gyorsabbá és könnyebben terjeszthetővé teszik a visszaéléseket. Miközben az uniós cégek gyakran nehezen használják ki a 27 tagállamból álló belső piac előnyeit, a csalók már rég megtanulták, hogyan lehet ugyanazt a rendszert több országon keresztül kijátszani.
Az Európai Számvevőszék új jelentése pedig lényegében azt állítja, hogy az uniós végrehajtó testületet és háttérszervezeteit könnyebb meglopni, mint a tagállami hatóságokat. A fő vizsgálati fókuszuk az volt, hogy a 2019-ben elfogadott bizottsági csalásellenes stratégiához tartozó akcióterv 44 intézkedést foglal magában, és a 2023-2026-os időszakra szól, vagyis a végrehajtásra rendelkezésre álló idő hamarosan lejár. A május 19-én elfogadott audit szerint a rendszer átfogó, és alapvetően követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, a gyenge pont azonban nem az intézmények vagy a tervek hiánya, hanem az, hogy
sok intézkedés túl általános, a végrehajtás nehezen mérhető, a jelentések pedig gyakran inkább az elvégzett feladatokat, mint azok tényleges hatását mutatják be.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
