Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének a magyar kormány nyilatkozatát arról, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kérelmet az uniós testület pénteken jóvá is hagyta. A várakozások szerint a szervezet 2027-ben kezdheti meg magyarországi munkáját, és egészen 2021-ig, vagyis saját működésének kezdetéig visszamenőleg vizsgálódhat.

Aggályos viszont, hogy a várható vizsgálatok ismeretében nem jelent-e ez annyira hosszú időt, hogy különböző módokon már eleve meghiúsulhasson a vétkesek felelősségre vonása.

Az Európai Ügyészség úgynevezett megerősített együttműködés keretében működik, tehát a tagság önkéntes. Az alapító tagállamok után néhány ország nagyon hamar csatlakozott, azonban a szervezet létrehozása után hosszabb idő elteltével csak Lengyelország lépett be. Ezért elsősorban a lengyel tapasztalatok alapján lehet megbecsülni a csatlakozás időigényét.

A Donald Tusk vezette új lengyel kormány igazságügyi minisztere 2023. december 13-án kezdeményezte, hogy értesítsék az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot Lengyelország csatlakozási szándékáról. A lengyel minisztertanács két héttel később fogadta el a kérelmet, Lengyelország pedig újabb egy hét elteltével, január 5-én küldte el a hivatalos jelentkezést. A Bizottság a kérelem megvizsgálása után, 2024. február 29-én fogadta el a Lengyelország csatlakozásáról szóló határozatot, amely március 20-án lépett hatályba. Az uniós jogi aktusok hatálybalépéséhez ugyanis szükség van arra, hogy azokat közzétegyék az EU Hivatalos Lapjában, ami – ha nem sürgősségi eljárásban történik – néhány hetet vesz igénybe.

Lengyelország ezzel alig több mint két hónap alatt hivatalosan is az Európai Ügyészség tagjává vált.

Ez azonban még nem jelentette a munka megkezdését: ki kellett jelölni a csatlakozó ország európai ügyészét és a delegált európai ügyészeket. A két tisztség esetében eltérő a jelölés és a kiválasztás módja, miközben magának a jelölésnek az eljárását az uniós szabályok nem határozzák meg, az az érintett tagállam kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Minden tagállamból egy európai ügyész és két vagy több delegált európai ügyész vesz részt az adott tagállamot érintő eljárásokban. Kivételes esetekben – például a munkateher vagy összeférhetetlenség miatt – egyes ügyeket átadhatnak egy másik ország által jelölt európai ügyésznek, az érintett ügyész egyetértésével. Bizonyos fontos döntéseket viszont vagy a tagállamok által delegált európai ügyészekből álló Ügyészi Kollégium, vagy az úgynevezett állandó tanácsok hoznak meg. Utóbbiak elnöke az Európai Főügyész, valamelyik helyettese vagy egy európai ügyész lehet.

A tagállamok az európai ügyészi pozícióra három jelöltet terjesztenek fel, akik közül egy független szakemberekből álló testület tesz javaslatot a kinevezésre. A testület elutasíthatja a nem megfelelő jelölteket, ebben az esetben pedig a tagállamnak az elutasított személy helyett új jelöltet kell állítania. Nem elegendő tehát, hogy a másik két jelölt „versenyben marad”.

A jelölteknek az adott tagállam ügyészi vagy bírói kara aktív tagjainak kell lenniük, függetlenségükhöz nem férhet kétség, és rendelkezniük kell a saját tagállamukban magas szintű ügyészi vagy bírói tisztség betöltéséhez szükséges képesítéssel.

Emellett releváns gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzeti jogrendszerek, a pénzügyi nyomozások és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés területén.

A testület rangsorolja a három jelöltet, és ezt a sorrendet terjeszti a Bel- és Igazságügyi Tanács – vagyis az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminisztereiből álló tanácsi formáció – elé. A Tanács egyszerű többséggel dönt, és szabadon választhat a jelöltek közül, bár gyakran követi a javaslattevő testület ajánlását.

A delegált európai ügyészeket szintén a tagállamok jelölik, és annak ellenére, hogy az Európai Ügyészség irányítása alatt dolgoznak, továbbra is tagállamuk ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai maradnak, az ehhez kapcsolódó jogokkal együtt. Az Ügyészi Kollégium az Európai Főügyész javaslatára nevezi ki őket, és elutasíthatja a jelöltet, ha nem felel meg a követelményeknek.

Lengyelország gyorsan elindította az eljárást: még a végleges bizottsági határozat megszületése előtt, március 7-én közzétették a lengyel európai ügyészi tisztségre vonatkozó pályázatot, március 25-i jelentkezési határidővel.

A kiválasztási javaslat július 15-ére készült el, a kinevezésre azonban csak december 12-én került sor. Látható, hogy a folyamatnak ez a része már nem haladt különösebben gyorsan. Miután meghatározták, hogy melyik tanácsi formációnak kell döntenie, meg kellett várni, amíg az igazságügyi és belügyminiszterek összeülnek. Talán írásbeli szavazással is lehetett volna határozni, ezt azonban nem irányozták elő időben.

Mit jelent ez Magyarország számára?

A hivatalos nyilatkozatot május 29-én adták át, így a Bel- és Igazságügyi Tanács június 4–5-i ülésén a téma értelemszerűen még nem kerülhetett napirendre, a következő ülést pedig október 1-jén és 2-án tartják Luxemburgban. A Bizottságnak ezt megelőzően meg kell hoznia a határozatát, és le kell folytatni a kiválasztási eljárást is. Ahogy a lengyel példából látható, a két folyamat között lehet némi időbeli átfedés.

Figyelembe kell venni ugyanakkor a kiválasztás előkészítését végző testület kijelöléséhez és munkájához szükséges időt is.

Becslésem szerint erre mintegy három hónapot kell számolni, Lengyelország esetében valamivel kevesebbre volt szükség.

A nyári szünetet is figyelembe véve félő, hogy az európai ügyész személyéről csak a december 3–4-i ülésen születhet döntés. A kiválasztott jelölt munkába állásához, valamint a delegált európai ügyészek kinevezéséhez szükséges idővel együtt így várhatóan 2027 első hónapjaiban kezdődhet meg a munka.

Létezik ugyanakkor egy munkamegállapodás a magyar Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség között, amelyet annak idején nagy elánnal, a magyar csatlakozás szükségtelenségének bizonyítékaként jelentettek be.

A megállapodás azonban nem határoz meg konkrét intézkedéseket. A bizonyítékok összegyűjtése és az egyéb együttműködés területén csupán az Európai Unió büntetőügyekben történő együttműködésre egyébként is alkalmazandó jogi aktusait rendeli alkalmazni. Az Európai Ügyészségnek tehát lényegében ugyanolyan jogai vannak, mint egy másik tagállam ügyészségének. Ráadásul ez a kikötés a preambulumban, nem pedig a tényleges megállapodás szövegében szerepel.

A dokumentum ezenfelül „egyéb multilaterális jogi eszközök” alkalmazását, stratégiai információcserét, a „lehető legszélesebb körű” kölcsönös segítséget, valamint operatív szinten nem konkretizált „operatív együttműködést” irányoz elő. Magyarország összekötő munkatársat jelölhet ki, akinek az Európai Ügyészség irodát biztosít Luxemburgban. Az Európai Ügyészség budapesti összekötője pedig a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának mindenkori vezetője. Az információcsere körében a megállapodás stratégiai, valamint műveletinek nem minősülő, személyes adatokat nem tartalmazó információk továbbítását teszi lehetővé – ezt emeli ki az Európai Ügyészség honlapja is.

Amíg az Európai Ügyészség nem kezdi meg működését a magyar ügyekben, a magyar ügyészségnek kellene állnia a sarat.

Az együttműködési munkamegállapodás rugalmas alkalmazásával talán sikerülhet felgyorsítani a régóta húzódó ügyek felgöngyölítését. Ha van erre valódi szándék, a csatlakozás – amely a hazai politikai akarat hiánya miatt eddig hézagpótló megoldásnak tűnt – segítheti a felelősök megtalálását és megbüntetését. Nem egy folyamat kezdetéről van azonban szó, hanem annak újabb lépcsőfokáról.

A csatlakozást mindenesetre indokolt a lehető leggyorsabban végrehajtani, már csak annak szimbolikus jelentősége miatt is. Ehhez azonban minden szükséges lépést időben meg kell tenni.

Címlapkép forrása: (c) Copyright 2021, dpa (wwwdpa.de). Alle Rechte vorbehalten via Getty Images