Megjelentek a részletek: így kellett átszervezni az EU-források lehívásához szükséges tervet

A Magyar Közlönyben megjelentek az uniós források elérése érdekében átdolgozott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részletei. A módosítások célja az volt, hogy

a szűk végrehajtási határidő ellenére Magyarország a lehető legtöbb pénzt, összesen 3553 milliárd forintot még 2026-ban le tudjon hívni a korábban befagyasztott keretből.

Az átdolgozott tervet az Európai Bizottság és az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyta, a végrehajtásához szükséges törvényeket pedig a héten fogadta el az Országgyűlés. A kabinet tájékoztatása szerint az elérhető forrásokat többek között

• az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és digitális átállásának támogatására,
• a köz- és felsőoktatás fejlesztésére és modernizációjára,
• a szakképzési rendszer megerősítésére,
• a bölcsődei nevelés fejlesztésére,
• a közösségi közlekedés átfogó megújítására: a vasúti hálózat kapacitásának növelésére, villamosok és trolibuszok beszerzésére,
• lakossági és középületek energiahatékonysági beruházásaira,
• lakossági napelemes rendszerek támogatására,
• a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítésére és digitalizációjára.

Ennek részeként több lépést is hoznak, például 400 milliárd forintot szánnak a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére, ami későbbi lakáscélú beruházások finanszírozási alapja lehet, és az elérhető források maximalizálása érdekében mintegy 300 milliárd forint értékű fejlesztést más uniós vagy hazai finanszírozás alá helyeztek át.

Ebbe a körbe tartozik a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, a debreceni elővárosi vasúti hálózat kapacitásbővítése, valamint 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése. A kormány szerint ezek a beruházások továbbra is megvalósulnak, csak nem az eredetileg kijelölt helyreállítási forrásból finanszírozzák őket.

A közlemény azonban két olyan területet is megnevez, ahol a korábbi késedelmek miatt már nem lehetett megőrizni a teljes eredeti keretet:

• A 490 milliárd forintos egészségügyi fejezetből 155 milliárd forint marad elérhető, amelyet főként kórházfejlesztésekre, kisebb részben az alapellátás korszerűsítésére fordítanának.
• A fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentését szolgáló REPowerEU-fejezet eredetileg 1640 milliárd forintos keretéből pedig más fejezetek megnyitásával és megemelésével 1400 milliárd forintot tartanának meg.

A terv egyik legfontosabb forrásmentő konstrukciója Vitézy Dávid közlekedésügyi miniszter gondozásában létrejövő új, állami gördülőállomány-kezelő társaság, ami egyedi vasúti járműbeszerzések helyett

640 milliárd forint költhet majd el később beszerzésekre, ezzel megkerülve az augusztus végi határidő szorítását.

A kabinet értékelése szerint az átdolgozás elsődleges célja az volt, hogy a korrupcióellenes és jogállamisági vállalások teljesítése mellett a még megmenthető uniós források minél nagyobb része Magyarország rendelkezésére álljon, ebben pedig nem csak részükről, hanem az Európai Bizottság részéről is maximális szándékot láttak.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd