A globális versenytársakhoz képest magas energiaárak, az aszályok és az AI-központoktól várt kapacitásszükséglet miatt az atomenergia ismét az európai energiapolitika középpontjába került, de az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a politikai reneszánsz önmagában kevés lesz az új reaktorok megépítéséhez.
Ahogy azt most Paks kapcsán testközelből is megtapasztalhattuk, még az atomenergia sem független a környezetváltozásoktól, azonban a hőmérséklet növekedésével és az ezáltal okozott vízhiánnyal évtizedes távlatban lehet számolni. A szivattyúrendszerek felkészítésével és a hűtőtornyos technológiával jóval kevésbé kitetté tehetőek az időjárás viszontagságainak, mint a megújuló energiára épülő erőművek, még ha utóbbiaknak sokkal nagyobb is a megtérülési rátájuk ideális körülmények között.
A CEPS friss, átfogó elemzése szerint a technológia legnagyobb előnye éppen azzal párhuzamosan válik értékesebbé, hogy az európai villamosenergia-rendszerben egyre hangsúlyosabbá válik a nap- és szélerőművek részaránya. Az atom folyamatos, időjárási ingadozásoknak ellenálló termelése és rendkívül nagy energiasűrűsége mellett azonban ott áll az európai projektek Achilles-sarka:
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
