Ki kell mondani, honnan vennének el pénzt – Írország kompromisszumra sürgeti az EU-tagállamokat

Írország megpróbálja kimozdítani a holtpontról az Európai Unió következő, 2028–2034-es költségvetéséről szóló tárgyalásokat, miután a tagállamok hónapok óta nem jutottak közelebb az összeg és a kiadási prioritások meghatározásához. Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Dublin a csütörtökön kezdődő informális miniszteri találkozón arra kéri a kormányokat, hogy nevezzék meg, mely területekre fordítanának több, illetve kevesebb pénzt – derül ki a Politico által látott előkészítő dokumentumból.

A Németország vezette északi, úgynevezett fukar tagállamok több százmilliárd euróval csökkentenék az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós javaslatát.

Velük szemben a főként déli és keleti országokat - köztük Magyarországot is - tömörítő „kohézió barátai” a mezőgazdasági támogatások és a fejletlenebb régióknak járó kohéziós források megőrzését, illetve növelését követelik, amit az Európai Parlament egy általános 10 százalékos emeléssel és még nagyobb elkülönítésekkel akar megoldani.

Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság alapvetően négy nagy kiadási csoportba rendezte a büdzsét:

• a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokra, amelyeknek egyéb beruházásokkal is versenyezniük kéne az újonnan létrehozott Nemzeti és Regionális Partnerségi terveken(NRPP) belül,
• a versenyképességi, kutatási és biztonsági programokra,
• a külső fellépésre,
• valamint az uniós intézmények működésére.

Az északi országok több forrást irányítanának a Versenyképességi Alapba, amelyek összesen a javaslat mintegy ötödét teszi ki, az NRPP részaránya azonban már a tervezetben is a hasznosan elköltött összegek ~45 százalékát tették ki, a korábbi 60 százalék körüli részarányhoz képest.

Dublin arra vár választ a 27 tagállam európai ügyekért felelős minisztereitől, hogy az egyes területeken belül mely elemeket kellene előnyben részesíteni, és melyek finanszírozását lehetne visszafogni. Az ír elnökség persze pragmatikus megközelítést és kompromisszumkészséget kér a kormányoktól, mivel

a költségvetés elfogadásához egyhangú megállapodás szükséges.

Ehhez a szeptember 3–4-i találkozón kerül bemutatásra az írek által összerakott tárgyalási keret, az úgynevezett nego-box. A dokumentum már konkrét kiadási számokat is tartalmazhat az uniós vezetők október 15-i ülése előtt. Thomas Byrne ír Európa-ügyi miniszter a kétnapos dublini tanácskozás alatt kétoldalú megbeszéléseket is folytat kollégáival, majd szeptember 22-én Brüsszelben folytatja az egyeztetéseket a költségvetés teljes nagyságáról és az azt finanszírozó új uniós saját forrásokról.

Addig is az Európai Tanácst elnöklő António Costa körbejárja a tagállamokat, hogy ő is feltérképezze az igényeket, így többek közt

szerdán Magyarországra is ellátogat, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel beszélhessen.

Alapvetően most a méga júniusban bemutatott ciprusi nego-boxból fognak kiindulni, amely mintegy 2 százalékkal csökkentette volna a Bizottság javaslatát. Ezt a fukarok persze meglehetősen elégtelennek tartották, és azt is kifogásolták, hogy a tervezet aránytalanul visszavágta volna a versenyképességi kiadásokat.

Az MFF viták tipikusan egészen a költségvetési ciklus megkezdéséig húzódnak, azonban nem véletlen, hogy most egy évvel korábban, már 2026 végére meg akar egyezni a legtöbb szereplő, hiszen 2027-ben francia, spanyol és olasz választások is lesznek, amelyek kimenetele könnyen hozhat a jelenleginél euroszkeptikusabb kormányokat, ezzel a alkufolyamatot is jelentősen megnehezítve.

Címlapkép forrása: EU