Lesöpörte az Európai Unió Törvényszéke az Erasmus-ügyben a magyar felperesek érvelését

Az ügy közvetlenül a 2022-ben elfogadott jogállamisági feltételességi intézkedésekhez kapcsolódik: ezek alapján az Európai Bizottság nem vállalhat új jogi kötelezettséget olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy az általa fenntartott intézménnyel, amelyre a tanácsi határozat vonatkozik. A mostani ítéletek a Debreceni Egyetem, az Óbudai Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kereseteit érintették.

A Törvényszék most szerdán egyszerre hirdetett ítéletet mind a hat ügyben, elutasítva a kereseteiket.

A vita hátterében a magyar felsőoktatási modellváltás áll: 2021-ben a korábban állami fenntartásban működő egyetemek jelentős részének alapítói és irányítási jogait közérdekű vagyonkezelő alapítványokra ruházták át. Az uniós intézmények később elsősorban az alapítványok vezetőtestületeinek összetételét és az ebből fakadó összeférhetetlenségi kockázatokat kifogásolták. A Tanács döntése ezért nem általában a magyar felsőoktatás uniós finanszírozását állította le, hanem az érintett alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel kötendő új pénzügyi kötelezettségeket korlátozta. Ez többek között az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat érinti, miközben a már folyamatban lévő programokra a korlátozás nem terjed ki.

Az egyetemek több oldalról is támadták a tanácsi döntést:

• egyes keresetek szerint a Tanácsnak eleve nem volt megfelelő hatásköre ilyen intézkedés elfogadására, mások az indokolási kötelezettség megsértésére, az intézkedés aránytalanságára vagy arra hivatkoztak, hogy nem bizonyítottak konkrét jogállamisági jogsértést az érintett intézmények részéről.
• Felmerült az is, hogy nincs kellően közvetlen kapcsolat a feltételezett jogállamisági problémák és az uniós költségvetést fenyegető veszély között. A Debreceni Egyetem emellett a tudományos élet szabadságának, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának sérelmére is hivatkozott.

A Törvényszék ezeket az érveket sorra elutasította, mivel a bírák szerint a Tanács nem oktatáspolitikai hatáskört gyakorolt, amikor korlátozta a finanszírozást, hanem az uniós költségvetés megállapításához és végrehajtásához kapcsolódó jogkörével élt. A bíróság azt is elfogadta, hogy az intézkedés alapjául szolgáló probléma nem feltétlenül egyes egyetemeken elkövetett konkrét jogsértésekben ragadható meg. A jogállamisági feltételességi rendelet ugyanis a Törvényszék értelmezése szerint nemcsak egyedi, hanem rendszerszintű jogsértések kezelésére is alkalmas. A testület úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben rendszerszintű problémáról van szó, mivel a magyar szabályozási és intézményi környezet nem zárja ki megfelelően az összeférhetetlenséget sértő döntéseket.

Különösen fontos része az ítéletnek, hogy

a Törvényszék szerint tényleges és kellően közvetlen kapcsolat mutatható ki a kifogásolt irányítási rendszer és az uniós költségvetés kockázatai között.

Az alapítványok kuratóriumai jelentős befolyással rendelkeznek az egyetemek költségvetési, működési és szervezeti döntéseire, ezért a bíróság szerint valós veszélye van annak, hogy politikai befolyás érvényesüljön az uniós pénzből finanszírozott programok, kutatási projektek vagy akár személyi döntések során. Az Erasmus+ esetében a határozat külön kitér arra a kockázatra, hogy az összeférhetetlenség a hallgatók vagy a támogatható külföldi tanulmányok kiválasztását is befolyásolhatja. Az Európai Törvényszék ezért elfogadta azt az Európai Bizottság által alkalmazott érvelést, hogy az uniós költségvetés védelme nem igényli előbb egy konkrét pénzügyi visszaélés bekövetkezésének bizonyítását, ha a rendszer maga jelent érdemi kockázatot.

A bíróság az arányossági és akadémiai szabadsággal kapcsolatos kifogásokat sem fogadta el.

Érvelése szerint az intézkedés célja nem Magyarország megbüntetése, hanem az uniós költségvetés védelme, ráadásul csak az új kötelezettségvállalásokat korlátozza, és nem zárja ki a nem alapítványi fenntartású magyar egyetemeket, hallgatókat vagy kutatókat az uniós programokból. A Törvényszék szerint a finanszírozás ilyen feltételek mellett történő megtagadása önmagában a tudományos élet szabadságának sérelmét sem jelenti. A mostani döntés ugyanakkor még nem feltétlenül jelenti a jogvita végét: a Törvényszék ítélete ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül, kizárólag jogkérdésben lehet fellebbezni az Európai Unió Bíróságához.

Fejlemény az ügyben, hogy múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy

a Magyar Péter vezette kormány lépéseit a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében elégségesnek tartja ahhoz, hogy a magyar modellváltott egyetemek és kutatóintézetek visszatérjenek az Erasmus+ és Horizon Europe programokba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images