Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé citálhatja a magyar kormányt, eljárás indult az állampapírok miatt is

Az októberi csomag legsúlyosabb magyar döntése a Molhoz kapcsolódik:

az Európai Bizottság beperli Magyarországot az Európai Unió Bíróságán.

Az ügyben a brüsszeli végrehajtó testület álláspontja szerint a magyar állam nem akadályozta meg, hogy az általa állami ellenőrzés alatt állónak tekintett Mol olyan választottbírósági eljárásokra támaszkodjon, amelyeket az uniós jog az EU-tagállamok közötti beruházási vitákban már nem enged meg. Az uniós Bíróság korábbi ítéletei szerint egy magyar befektető és például a horvát állam közötti vitának az uniós bírósági rendszer keretein belül kell maradnia, azt nem lehet az Energia Charta alapján egy nemzetközi választottbíróság elé kivinni.

A háttérben a Mol Horvátországgal és az INA olajvállalatban lévő befektetésével kapcsolatos, több mint egy évtizedes jogvitája áll.

Egy nemzetközi választottbíróság 2022-ben mintegy 183 millió dollárt, valamint kamatokat és költségeket ítélt meg a Molnak, amely ezt az ítéletet az Egyesült Államokban próbálta végrehajtatni. Az amerikai szövetségi bíróság idén áprilisban már mintegy 286 millió dollár értékben ismerte el a követelést. Az Európai Bizottság szerint azonban éppen az a probléma, hogy egy EU-tagállam vállalata egy másik tagállammal szemben ilyen ítéletre támaszkodik, majd annak végrehajtását egy Unión kívüli bíróságtól kéri.

Az eljárás tavaly decemberben indult, áprilisban már indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország, most pedig Brüsszel arra jutott, hogy a kifogásolt helyzet továbbra sem rendeződött. Az áprilisi döntés még egy másik problémát is említett: a Bizottság szerint egy Mol által ellenőrzött társaság újabb választottbírósági eljárást is indított egy másik uniós tagállammal szemben.

Közben az autópálya-koncesszió is egy lépéssel közelebb került a perhez, amikor a kormány épp felszámolja

Különösen érdekes időzítéssel léptette magasabb fokozatba az Európai Bizottság a 35 éves magyar autópálya-koncesszió miatt indított eljárást, miközben a Magyar Péter vezette kormány maga is éppen megpróbál kiszállni a konstrukcióból.

A megállapodás felülvizsgálata szeptemberre lezárult, a kormány pedig hivatalosan tárgyalásokat kezdeményezett az MKIF-fel a szerződés megszüntetéséről.

Azonban jogilag a koncesszió egyelőre nem szűnt meg: a kormány elsőként közös megegyezést keres, és csak ennek sikertelensége esetén készül újabb intézkedésre.

Brüsszel kifogásának középpontjában az áll, hogy a 2022-ben megkötött szerződés ugyan koncessziónak nevezi a magyar autópályák csaknem kétharmadának 35 éves üzemeltetésére és fejlesztésére létrehozott konstrukciót, az Európai Bizottság szerint azonban túl kevés valódi üzleti kockázat került át az MKIF-re. Márpedig éppen a jelentős működési kockázat különböztetné meg a koncessziót a hagyományos közbeszerzési szerződéstől. Brüsszel ezért azt is felveti, hogy a konstrukciót eleve rosszul minősítették, így a szerződést más, szigorúbb versenyeztetési szabályok mellett kellett volna odaítélni. Az Európai Bizottság korábban a 35 éves futamidőt is túl hosszúnak találta, és a 2023-ban végrehajtott szerződésmódosításokkal kapcsolatban is szabálytalanságokat lát.

A mostani brüsszeli döntés önmagában nem bontja fel a szerződést, és nem jelenti azt sem, hogy annak jogellenességét már bíróság mondta volna ki.

Magyarországnak két hónapja van válaszolni az indokolással ellátott véleményre, ezután azonban az Európai Bizottság már az uniós Bíróság elé viheti az ügyet.

A Magyar-kormány ettől külön eljárásban, saját jogi és gazdasági érvei alapján próbálja lezárni a koncessziót. A kabinet szerint a szerződés túlárazott és több ponton jogsértő, az MKIF ezt vitatja.

Az állampapír-privilegizálás miatt is csattan az ostor

Új kötelezettségszegési eljárást kapott Magyarország a magyar állampapírok adóelőnye miatt is. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a lakossági célpiacra kibocsátott magyar állampapírok kamata adómentes, miközben egy másik EU- vagy EGT-állam államkötvényén elért hasonló jövedelemre az általános magyar adószabályok vonatkoznak. A gyakorlatban a külföldi állampapír hozamát fő szabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadó és bizonyos esetekben további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terhelheti, miközben a 2019 júniusa után kibocsátott magyar lakossági állampapírok kamata mentes ezektől.

Brüsszel szerint ez pénzügyileg a magyar állampapír felé tereli a magyar megtakarítókat, és ezzel akadályozhatja a tőke szabad mozgását az Európai Unión belül.

Egy másik adóügyi eljárásban nem az adó mértékét, hanem a szabályszegések büntetését tartja túl enyhének a Bizottság. Magyarországgal együtt Németországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát is felszólították arra, hogy tegyék valóban visszatartó erejűvé az uniós adóügyi információcseréhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek megsértéséért járó szankciókat. Az uniós végrehajtó testület szerint a jelenlegi bírságok bizonyos esetekben olyan alacsonyak, hogy egy nagy multinacionális vállalatnak vagy agresszív határon átnyúló adótervezésben érdekelt szereplőnek nem jelentenek érdemi visszatartó erőt.

A vámrendszer digitalizációja miatt is új eljárás indult:

Magyarországnak már működtetnie kellene az uniós központi importvámkezelés valamennyi funkcióját.

A rendszer lényege, hogy egy engedéllyel rendelkező cég például Magyarországon adhassa be a vámáru-nyilatkozatát akkor is, ha az áru fizikailag egy másik tagállamban lép be az EU-ba. A rendszer első elemeinek 2024 júliusára, a teljes funkcionalitásnak 2025 júniusára kellett elkészülnie, Magyarország azonban hat másik tagállammal együtt lemaradt a bevezetéssel. A rendszer éppen a több országban működő vállalatok adminisztrációját és vámkezelési költségeit csökkentené.

A büntetőeljárásoktól az épületfelújításig

A gazdasági ügyeken túl magasabb fokozatba lépett a büntetőeljárásokban biztosítandó ingyenes jogi segítség miatt indított eljárás is.

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon jelenleg nem minden olyan gyanúsított és vádlott fér hozzá költségmentes védelemhez, akinek az uniós szabályok szerint kellene, ráadásul egyes esetekben külön kérelmet kell benyújtani érte. Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a magyar kötelező védői rendszer nem fedi le valamennyi érintett helyzetet, és nincs minden esetben biztosítva, hogy a segítséget késedelem nélkül megkapja az érintett. A 2025 novemberében indított eljárás így most az Európai Unió Bírósága előtti per utolsó előtti szakaszába jutott.

Ugyanebbe a szakaszba került az épületfelújítási terv hiánya miatt indult ügy:

Magyarországnak 2025 végéig kellett volna benyújtania azt a hosszú távú programot, amelyben bemutatja, hogyan javítja az ország épületállományának energiahatékonyságát és hogyan jut el 2050-re a nagyrészt dekarbonizált épületállományig.

A határidő tehát még az előző kormány időszakában járt le, márciusban kilenc ország kapott felszólítást, október 1-jére azonban Magyarország továbbra sem adta le a tervezetet. A Bizottság most újabb két hónapot adott a pótlásra, ellenkező esetben ez az ügy is az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images