Alig lesz EU-pénz 2021 után közlekedési eszközbeszerzésekre

2019. május 9. 08:36    
nyomtatás
 
Klímacélokat kell szolgálnia és közgazdaságilag meg kell térülnie a következő uniós költségvetési ciklus közlekedési fejlesztéseinek, közlekedési eszközbeszerzésekre pedig mindössze az adott Operatív Program 9%-át lehet majd fordítani - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság javaslata alapján egy szerdai vasúti konferencián az MTI beszámolója szerint Tóth Péter közlekedésért felelős helyettes államtitkár. A Világgazdaság szerdai cikke szerint az is elhangzott, hogy a jövő héten kerül a kormány elé a 2030-ig terjedő hazai vasútfejlesztési stratégia, illetve az is, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban több nagy főváros-közeli vasúti fejlesztést is terveznek, összesen 650 milliárd forint összegben.


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján az MTI tudósítása szerint többek között azt hangsúlyozta, hogy:
  • a kormány a közlekedéspolitikájában kiemelten kezeli a magyar vasút versenyhelyzetének erősítését és a vasút megújulása hozzájárul a gazdaság és az ipar fejlődéséhez
  • a következő évtized nagy kihívása az lesz, hogy a vasút adottságai hogyan segítik a fenntarthatóságot; ebben a kérdésben fontos, hogy a magyar vasút bekötése a nemzetközi hálózatba erőteljesebb legyen
  • felidézte, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszak költségvetési javaslatában kevesebb forrást szán a közlekedésre a Kohéziós Alapból, az Európai Hálózat-finanszírozási Eszközből (CEF) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból egyaránt, mint az előző ciklusban.
  • jelezte: bár a javaslatról még zajlanak a tárgyalások, de a felhasználás alapelvei között az szerepel, hogy klímacélt kell szolgálnia, és közgazdaságilag meg kell térülnie a projekteknek.
  • várható az is, hogy a közösségi közlekedési eszközbeszerzést korlátozottan támogatják majd a következő uniós költségvetési időszakban, a tervek szerint az adott operatív programból 9 százalékot lehet majd erre a célra fordítani.
  • várakozása szerint a fejlesztési igény jóval meghaladja majd a várható uniós lehetőségeket, ezért jól kidolgozott projektekre lesz szükség, és a vasútnál is a közúthoz hasonlóan hazai forrást is biztosítani kell a beruházásokhoz.

A fent említett téma, a magyar vasút nemzetközi hálózatokba való erősebb bekötése, kapcsán Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára többek között példaként említette a V4 gyorsvasút építését, amely összeköti a fővárosokat, régiókat, és megteremti a vasúti észak-déli kapcsolatot Európának ennek a térségében. A projekt tervezésének közbeszerzését egy magyar cégekből álló konzorcium nyerte, erről bővebben:

2019.05.07 11:16 Magyar cégek tervezik a nagy sebességű Budapest-Varsó vasútvonalat

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság 2030-ig készített - a szaktárcával még egyeztetendő, jövő héten a kormány elé kerülő - stratégiájának bemutatása során azt hangsúlyozta: a jövőképben azt képviselik, hogy kis lépésekkel folyamatosan kell haladni, így 4-5 éven belül mérhető eredményt lehet felmutatni a világosan megfogalmazott egyértelmű célok mentén. Ezek között említette a késések csökkentését, az utasok számának növelését, az állomások felújítását. A vasúti infrastruktúrát "egyenszilárdságúvá kell tenni" a szolgáltatás színvonalának emelésével - fogalmazott.

A Világgazdaság szerdai cikke szerint Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára többek között azt mondta: az eddig mostohagyereknek számító városon belüli vasúti fejlesztés Budapest számára az egyik legnagyobb kihívás, hiszen 200 km-nyi vasút van a térségben, de ez nincs kihasználva, nagy része pedig leromlott. A következő uniós ciklusban megvalósuló fejlesztések között említette az új megállóhelyek kialakítását (például a Népligetnél, vagy a HUngária körúton), a Liszt Ferenc repülőtér és a főváros között kötöttpályás kapcsolat létrehozását és a HÉV-hálózat fejlesztését is, amelyekre együtt több mint 650 milliárd forintot szánnak.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium