Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

2018. július 5. 10:10  english version   
nyomtatás
 
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.


Az elmúlt hetek folyamatos forintgyengülése után az utóbbi napokban intenzív erősödés indult, de a bizonytalan nemzetközi befektetői környezetben ultralazán maradó magyar monetáris politika mellett továbbra is benne van a levegőben, hogy lesz még újabb forintgyengülési hullám.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország


Az alábbiakban annak a most szélsőségesnek tűnő forgatókönyvnek az elosztható EU-s pályázati keretre gyakorolt hatásait számszerűsítjük, ha mostantól kezdve a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi zárásáig, nagyjából 2023-ig folyamatosan 330-nál maradna a forint az euróval szemben. Kalkulációnkhoz abból indultunk ki, hogy amikor az uniós ciklus magyar pénzügyi keretének és felhasználásának itthoni tervezése zajlott 2014 során, akkor az árfolyam végig 310 körül ingadozott.

Az utóbbi hetekben kialakult 20 egységnyi árfolyamkülönbség tartós fennmaradását feltételezzük tehát a számításainkhoz. Azt vizsgáljuk, hogy a Brüsszelből még át nem utalt EU-támogatások 330-as euró mellett mennyivel több forintot érhetnének itthon, azaz mennyivel nőhetne az elosztható pályázati keretösszeg forintban. Eredményeinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország


A táblázat számai az alábbiakból adódnak:
  • Amint ebben a júniusi elemzésünkben bemutattuk: a 2014-2020-as uniós ciklusban Magyarország 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatásra jogosult, amin felül további 8,9 milliárd eurónyi közvetlen agrártámogatást, illetve bő 1 milliárd eurónyi közlekedésfejlesztési támogatást kap, így tehát összesen mintegy 35 milliárd eurónyi forrásra jogosult. Ez 310-es euróárfolyam mellett 10 ezer 850 milliárd forintot, 330-as árfolyam mellett viszont már 11 ezer 550 milliárd forintot jelent, így tehát itt 700 milliárd forintnyi többlet forrás keletkezne forintban.
  • A Brüsszelből érkező uniós támogatások mellé összesen 4,6 milliárd eurónyi forrást (társfinanszírozást) kell az évek során hozzátennie a magyar költségvetésnek. Ha a forint nem 310-nél, hanem 330-nál marad hosszabb távon, akkor ahhoz, hogy a magyar társfinanszírozási arány kötelezően fix maradjon, a hazai költségvetésnek is több pénzt kell elköltenie a brüsszeli uniós milliárdok mellett. Így tehát a 4,6 milliárd eurónyi magyar "önrész" 310-es euróárfolyam mellett még 1437 milliárd forintot tesz ki, 330-as árfolyam mellett viszont már 1530 milliárd forintot jelent. Így tehát a tartós forintgyengülés 93 milliárd forintnyi többlet társfinanszírozási igényt, költségvetési kiadási többletet, jelentene.
  • A kettő együtt tehát azt jelenti, hogy becsléseink szerint közel 800 milliárd forinttal több pályázati keretet tudna elosztani Magyarország akkor, ha sok évig 330-as szinten maradna az euróárfolyam.
  • Mivel a forintgyengülés az elmúlt hetekben zajlott le, így további számításaink nyilván csak azokra az átutalási tételekre vonatkoznak, amelyek még nem érkeztek meg Brüsszelből a Magyar Államkincstár számlájára (és ezért a Magyar Nemzeti Bank sem tudta még leváltani azokat az állam kérésére a szokásoknak megfelelően az aktuális piaci árfolyam mellett forintra). Amint itt látható: a strukturális és beruházási alapokból 4,7 milliárd eurót már átutalt az Európai Bizottság, ezen felül becsléseink szerint az agrártámogatások és egyéb nagy infrastruktúra-támogatások terén még ugyanennyi pénz már megérkezhetett Magyarországra.
  • Összesen tehát 9,5 milliárd euró már megérkezhetett Magyarországra (és feltehetően 310 körüli euróárfolyam mellett azokat az MNB le is váltotta forintra), így a fennmaradó 25,5 milliárd eurót érintheti az, hogy hogyan alakul a forint árfolyama. Ha ennél a tételnél végig nem 310-es, hanem 330-as árfolyammal számolunk és az EU-pénzekhez kötelezően hozzáadódó magyar társfinanszírozási tételnél (kb. 3,5 milliárd eurónál) is így teszünk, akkor azt kapjuk, hogy nagyjából 580 milliárd forintnyi többlet forrás várna elosztásra.
  • A 2007-2013-as uniós ciklus tapasztalatai, illetve a mostani tao-, szja-, és áfa-kulcsok alapján azzal kalkulálunk, hogy ennyi többlet fejlesztés mintegy 100 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételi többletet eredményezne a költségvetésben, azaz kicsit többet, mint a kötelezően megemelkedő magyar társfinanszírozás összege (kb. 70 milliárd forint). Az államháztartás egyenlege picit tehát még javulna is, ha a tartós forintgyengülés miatt megvalósuló több fejlesztés adó- és járulékbevétele befolyik a magyar költségvetésbe.

Mire költhetnénk a plusz pénzt?


Ha valóban tartósan gyenge maradna a forint, akkor a fent levezetett többlet elosztható forrás irányait is meg kellene majd határoznia a kormánynak. Több kézenfekvő irány is azonosítható jelenleg:
  • Akár új uniós pályázatokat is meg lehetne majd idővel hirdetni, amint tisztul a kép, hogy ténylegesen mekkora többlet forráskeret áll rendelkezésre
  • A már meghirdetett, korábban erős túligénylés mellett lezárt pályázatoknál akár újabb nyerteseket is lehetne majd hirdetni (igaz több évvel az elutasító határozatok után rávenni a pályázókat, hogy mégis csinálják meg a pályázatukat, mert nyertek, nem tűnik túlságosan életszerűnek)
  • A jelentős bérköltség-, illetve építőipari anyagköltség ugrással sújtott uniós (állami kiemelt) projektekre is lehetne többlet forrást biztosítani, mert sok pályázó futott bele abba a problémába, hogy a 2015-2016-os árszintek mellett tervezett és jórészt 2017-ben elnyert forrásokhoz képest most már sokkal magasabb költségek mellett tudja csak megvalósítani a projektjét.


Megtolják az EU-pénzek a magyar gazdaságot


A fentiekben tehát azt kalkuláltuk, hogy a 2014-2020-as ciklusban Magyarország számára lehívható mintegy 35 milliárd eurónyi uniós forrás (és magyar társfinanszírozás) tartósan gyengébb forintárfolyam mellett mekkora többlet elosztható forrásokat jelentene, azaz mennyivel tudná még inkább "megtolni" a magyar gazdaságot a következő években.

Kedden Varga Mihály pénzügyminiszter is szóba hozta azt az Inforádiós interújában, hogy az EU-források hogyan/mennyivel "tolják meg" a magyar gazdaságot, igaz a műsorvezető a formálódó 2020 utáni EU-s költségvetés kapcsán tette fel a kérdést. Varga így fogalmazott a műsorban:

Amikor valaki egy bicikliző embert gyalogosan elkezd tolni, az segít a biciklizőnek, de a biciklizőnek is van egy haladási sebessége. A magyar gazdaság ugyanígy van az uniós forrásokkal. Örülünk annak, hogy vannak ilyen támogatási források is, mert ezek segítenek a beruházásokban, fejlesztésekben, de ha nem lennének, akkor is nyilván meg kellene találnunk azt a saját magunk által diktált tempót, amelyet ilyen külső források nélkül el tudunk érni. Szerencsére a közvetlen tőkebefektetések továbbra is magasak, számtalan ilyen befektetés valósul meg uniós támogatások nélkül is, emellett a hazai szereplők szintén befektetnek.Önmagában is van egy gazdasági növekedés, erre rásegít az uniós forrás, örüljünk neki, és örüljünk, hogy ezt hatékonyabban tudjuk felhasználni, mint a korábbi időszakban.

2018.07.03 18:10 Megszólalt Varga Mihály a forintról: a kormány támogatja az MNB árfolyampolitikáját

Címlapkép forrása: MTI Fotó Szigetváry Zsolt

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium