Brüsszeli figyelmeztetés: gyanús, ha ellenezzük az EU-pénzek feltételekhez kötését

MTI, Portfolio
2018. május 8. 18:17    
nyomtatás
 
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.


Vera Jourová ugyanis kijelentette, hogy a törvénytisztelő országoknak nem kell tartaniuk a források csökkentésére szolgáló új mechanizmustól, amelyre múlt héten tett javaslatot az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetési javaslat bemutatásakor. A cseh uniós biztos azonban úgy vélekedett, hogy ha valamely ország tiltakozik a tervek ellen, akkor az

egyfajta beismeréssel ér fel arra nézve, hogy ott nem garantálnák az eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzek védelmét.

Amint megírtuk: az új mechanizmus alapján a problémás tagállammal szemben az uniós támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztését, csökkentését, vagy visszatartását tudná javasolni az Európai Bizottság az Európai Tanács felé. Ezt a pénzügyi szankciót csak akkor tudná blokkolni a problémás tagállam, ha még maga köré tudná gyűjteni a tagállamok 55%-át, illetve ha ezek a tagállamok az uniós lakosság legalább 65%-át reprezentálnák. Ezt jelenti a fordított minőségi többségi szavazás, amelynek értelmében ha nincs meg ekkora támogatottság a problémás ország mögött, akkor a Bizottság által javasolt szankció hatályba lép. Így tehát ha Magyarország, vagy Lengyelország ellen foganatosítana ilyen szankciót a Bizottság, akkor még az együttes magyar-lengyel vétó sem lenne elegendő a szankció blokkolására. Ettől független dolog, hogy a 2021-2027-es költségvetést egyhangúan mind a 27 tagállamnak el kell fogadnia.

Az uniós biztos ezzel összefüggésben hangsúlyozta: olyan kompromisszumos mechanizmuson dolgoznak, ami egyrészt tényleg igyekszik elérni az uniós adófizetők pénzét jelentő EU-támogatások hatékony felhasználását. Másrészt viszont olyan egyértelmű kritériumokat tartalmaz, hogy azok alapján ne lehessen azzal vádolni a Bizottságot, hogy a pénzkifizetés mérlegelésekor esetleg szubjektív elemek alapján javasol lépéseket.

Vera Jourová egyúttal aggasztónak nevezte, hogy a magyar hatóságok csak kis részét veszik figyelembe az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által küldött igazságügyi ajánlásoknak. A tagállami hatóságok és az OLAF közötti együttműködés egyébként szintén része lenne a jogállamisági kritériumoknak, így tehát ez a jelzés szintén "fenyegető".


A lap utal az OLAF által tavaly télen lezárt vizsgálatra a magyarországi uniós közvilágítási projektek kapcsán, amely vizsgálat alapján az OLAF igazságügyi ajánlást fogalmazott meg a miniszterelnök vejének volt cégével kapcsolatban is, aztán itthon újraindult a nyomozás, de egyes uniós döntéshozók elégedetlenek, illetve "rendes nyomozást" sürgetnek.

Erre a jelzésre egyébként Polt Péter legfőbb ügyész is reagált, aki egy március végi összesítésében azt jelezte: az utóbbi 5 évben összesen 40 ügyben fogalmazott meg igazságügyi ajánlást, illetve jelzést az OLAF a Legfőbb Ügyészség felé, és a minden ügyben elinduló nyomozás után 8 ügyben megszüntették azt, másik 8 ügy bírósági szakaszban van, 24-ben pedig még mindig nyomoznak, beleértve a januárban újraindított Elios-nyomozást is.

A fenti brüsszeli üzenetek mellett érdekes az, hogy Gyulyás Gergely, a Miniszterelnökség új vezetője azt hangsúlyozta egy reggeli interjúban: az igazságszolgáltatás terén bekövetkező esetleges változtatások nem sértik majd a függetlenséget.

Az uniós biztos egyébként a lap szerint azt is igyekszik elérni, hogy Magyarország is lépjen be az újonnan felálló Európai Ügyészség (EPPO) hatálya alá, hiszen rajtunk kívül már csak tagállam nem vállalta a csatlakozást: Lengyelország, Málta és Svédország. Ezek szerint a szoros szövetséges visegrádi országok közül a szlovákok és a csehek is belépnek és a dánok, illetve osztrákok sem maradnak ki korábbi jogi aggályaik után.

Orbán Viktor kormányfő a múlt heti brüsszeli tárgyalásai után az EPPO-hoz való csatlakozást firtató kérdésre azt válaszolta, hogy Magyarországon az alkotmány akadályozza a csatlakozást, mert a bűnüldözésre egyedül kijelölt szerv idehaza az ügyészség. Az Európai Bizottság új jogállamisági mechanizmusának egyébként az is a kritériuma lesz, hogy az adott tagállam ügyészsége mennyire hatékonyan működik együtt az EPPO-val, így tehát az EPPO-hoz való konkrét magyar csatlakozás nélkül is nyomást tud helyezni Magyarországra a Bizottság a 2021 utáni EU-pénzeken keresztül.

Címlapkép forrása: AFP, Emmanuel Dunand

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium