Húsba vágóan korlátozná a kormány és Brüsszel is az EU-pénzek itthoni elköltését

2019.03.03 14:20

Nagy jelentőségű lépésekre adott utasítást a kormány.

A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.

Két irányból is korlátoznák a 2021-2027-es pénzfelhasználást



Amint megírtuk: egy közelmúltbeli kormánydöntéssel már hivatalosan is elindult a 2021-2027-es uniós ciklusra való felkészülés, a napokban pedig egy másik kormányhatározat jelent meg, amely olyan "felforgatónak" mondható javaslatot is tartalmaz, miszerint független értékelemzést (!) kellene alkalmazni a közvetlen, vagy többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú infrastrukturális beruházások költségtervezésénél. Ez nyilván azon a vonalon való továbbhaladást jelenti, miszerint a nagyobb értékű állami/önkormányzati hátterű magasépítési projektek tervezését és végrehajtását egy állami koordináló szerv hatáskörébe utalják, így próbálják korlátozni kapacitások túlterhelését és az árak elszállását.

Emellett az is "felforgatónak" tűnik, hogy feltételesen visszatérítendő támogatási formát is bevezetne a kormány a következő uniós ciklusban (ilyen Magyarországon még nem létezik), amelyhez a mostani ciklusból hátralévő időszak lenne egyfajta tesztidőszak.

A fentivel párhuzamosan szerdán tette közzé az Európai Bizottság a Magyarországról szóló országjelentését (erről bővebben itt írtunk), amely minden ország esetén egy teljesen új fejezetet is tartalmaz. Mégpedig azt, hogy a feltárt versenyképességi problémák és a szociális pillér végrehajtásával kapcsolatos kihívások alapján a Bizottság szakértői szerint milyen célrendszer mellett kellene megterveznie és felhasználnia Magyarországnak a 2021-2027-es EU-forrásokat (pontosabban a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz forrásait).

A Portfolio pontosító kérdésére aznap Brüsszelben azt hangsúlyozták névtelenséget kérő uniós szakértők: ez csupán "gondolatébresztő" összefoglaló, azaz nem próbálják előírni azt, hogy Magyarország hogyan használja fel a forrásokat.


A gyakorlatban azonban mégiscsak valami hasonlóról van szó, hiszen az öt fő tematikus célhoz tartozó félmondatokból (ld. alább) igenis összeáll az, hogy milyen szempontok mentén kellene összeállítania majd Magyarországnak a forráselosztást szabályozó Partnerségi Megállapodást és Operatív Programokat, hogy azok "gond nélkül" átmenjenek a brüsszeli apparátuson is.

Úgy tudjuk egyébként, hogy az előzetes egyeztetések során a magyar hatóságok többek között azt jelezték: a (közlekedési) fizikai infrastruktúra-fejlesztésekre szeretnének jelentős erőforrásokat szánni (az első tematikus cél keretében), míg a Bizottság ennél sokkal inkább a kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint a közvetlen versenyképességi célok támogatását tartaná hasznosnak. Ilyen értelemben tehát ezekkel a látszólag lazának tűnő keretekkel igyekszik terelni a Bizottság a magyar hatóságokat abban, hogy hogyan tervezzék a forrásfelhasználást.

Másrészt persze ez az új módszer azt is igyekszik elérni, hogy a 2021-2027-es ciklus minél kisebb időbeli csúszással induljon el, hiszen leghamarabb idén ősszel fogadhatják el a tagállami vezetők a költségvetési főszámokat és mire a forrásfelhasználás részletszabályai kitisztázódnak és az Operatív Programok tervezése befejeződik, illetve azt jóváhagyják Brüsszelben, már bőven 2020-at fogunk írni. Minél hamarabb minél tisztábbak tehát a tagállamok számára is a forrásfelhasználási célok és szempontok, annál gyorsabb lehet a tervezés - ez lehet a Bizottság fő motivációja amögött, hogy előjött ezekkel a szempontokkal már az Európai Szemeszter februári csomagjában az országjelentésekben.

Mire készül a kormány?



"A Kormány 1064/2019. (II. 25.) Korm. határozata a 2021-2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról" című kormányhatározata a minap jelent meg és ebben olyanok olvashatók, hogy:
  • a kormány a 2021-2027 programozási időszak sikeres végrehajtása érdekében:
  • egyetért azzal, hogy a forráselosztási mechanizmus felülvizsgálata és új eszközök kidolgozása szükséges
  • felkérte az illetékeseket (elsősorban Palkovics László innovációs és technológiai minisztert), hogy az itthoni szakmai egyeztetések és a sikeres nemzetközi példák figyelembevételével tegyenek javaslatot a feltételesen visszatérítendő támogatások keretrendszerének kialakítására
  • egyetért azzal, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazását és ennek kapcsán felkéri az illetékes minisztert, hogy dolgozza ki az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazásának kiterjesztéséhez szükséges módszertant
  • "egyetért azzal, hogy az európai uniós forrásból támogatott, közvetlen vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonon megvalósítandó infrastrukturális beruházások esetén a projektek elszámolható összköltségéhez, támogatási összegéhez vagy más szemponthoz kötött független értékelemzés alkalmazásának bevezetése szükséges"
  • a fent jelzett, független értékelemzés kapcsán felkérte az illetékes minisztert, hogy vizsgálja meg "a független értékelemzés alkalmazása bevezetésének végrehajtási feltételrendszerét, és erről készítsen jelentést a Kormány számára, figyelemmel az állami magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó jogszabályi környezetre is". (Utóbbi arra utal, hogy a 700 millió forint feletti állami/önkormányzati magasépítési projekteket lényegében egy központosított szervezetre bízták, kivéve az önkormányzatok "kezéből" a tervezést, a koordinációt és a végrehajtást, illetve ezzel igyekszik a kormány megakadályozni a projektek folytonos drágulását, a költségtúllépéseket.).
  • a fent jelzett értékelemzés kapcsán meg kell vizsgálni annak a "2021-2027 programozási időszakra történő bevezetésének szabályozási feltételeit"
  • felkérte az illetékes minisztert, hogy "vizsgálja meg a 2014-2020 programozási időszakban a többlet-kötelezettségvállalások vagy a visszahulló források terhére pilot felhívás (a továbbiakban: pilot felhívás) indításának jogszabályi feltételeit, és - ha szükséges - tegyen javaslatot az érintett jogszabályok módosítására".
  • egy másik pontban felkérték az illetékeseket arra, hogy "vizsgálják meg pilot felhívás indításának lehetőségét a feltételesen visszatérítendő támogatási forma alkalmazásával", majd arra is felkérték őket, hogy "a vizsgálat eredményére tekintettel gondoskodjanak pilot felhívás megindításáról a feltételesen visszatérítendő támogatási forma alkalmazásával". Továbbá arra is felkérték őket, hogy ezen pilot felhívások "lebonyolítása során szerzett tapasztalatok felhasználásával gondoskodjanak a 2021-2027 programozási időszakban megvalósítandó felhívások, projektek kidolgozása megkezdéséről".

Mire készül Brüsszel?



A szerdán kiadott 70 oldalas magyarországi országjelentés 58-62. oldalain egy új fejezet szerepel, amelyben
a Bizottság eszmecserét indított a tagállami beruházási kihívásokról és prioritásokról, valamint előzetes elképzeléseket vázolt fel arra vonatkozóan, hogy az uniós alapok, különösen a kohéziós politikai alapok hogyan segíthetik a tagországokat a következő, 2021-2027-es költségvetési időszakban
- fogalmaz a magyar nyelvű összefoglaló hírlevél.

Ez a gondolati terelés nem véletlen, hiszen Magyarországon az egyik legmagasabb az állami beruházásokon belül az EU-források aránya (a mostani ciklusban eddig kb. 45-50%-os lehetett). A Bizottság azt igyekezett felvázolni, hogy a gazdaságpolitikai kereteken belül a beruházási prioritásokat hogyan célszerű meghatározni az egyes tagállamokban - főleg amiatt, hogy EU-szerte még mindig alacsonyabb a beruházási ráta, mint a válságot megelőző időszak átlag.


Igaz azonban az is, hogy a legutóbbi évek magyar rátája már örvendesen emelkedett a 20% alatti tartományból és a 2018-as érték bőven 20% feletti, amivel a harmadik legmagasabb volt a tagállamok között.


A beruházási ráta fenntartható és okos módon történő emelése, mint
új fókusz tükröződik az országjelentések szövegében és a hozzájuk csatolt új mellékletben, mely a jövőbeli uniós kohéziós politikai alapok forrásainak lehetséges felhasználását vázolja fel
- fogalmaz a Bizottság magyar nyelvű összefoglalója.

Maga a magyar országjelentés egyik legérdekesebb ábrája (alább) pedig rámutat arra, hogy mi is az egyik leginkább széles kihatású probléma a magyar gazdaságban, amelynek kezelésére a héten az MNB és a kormány által bejelentett versenyképességi csomagok is intenzíven céloznak: alacsony a munkatermelékenység, illetve növekedési pályája jócskán elmaradt a régiós országok átlagától is. A munkatermelékenységet viszont nem könnyű, ezért a 2021-2027-es források felhasználásának tervezésénél is figyelembe kell venni ezt a komplex megoldásokkal kezelhető kihívást. (További látványos ábrákat az országjelentést taglaló külön anyagunkban mutattunk be.)


Az országjelentés új fejezete a 2017-2027-es uniós költségvetés öt tematikus célja köré rendezve számos szempontot, utalást tesz arra, hogy a magyar hatóságoknak milyen keretek mentén, milyen hangsúlyokkal kell összeállítania a források elosztásának alapvető anyagát (Partnerségi Megállapodás) és az azokból kialakuló Operatív Programokat ahhoz, hogy azokat a Bizottság "gond nélkül" el is tudja fogadni.

A teljesség igénye nélkül csak néhány (egyelőre általánosságban megfogalmazott) szempontot emelünk ki:
  • Az okosabb, innovatívabb Európa és ipari átalakulás tematikus célnál a kutatásfejlesztési és innovációs infrastruktúrát, humánkapacitást, illetve a fejlett technológiák fokozott átvételét javasolják, emellett az digitalizáció elterjesztését a magánszemélyek és cégek körében. A kkv-k körében is fokozottan szorgalmazza a Bizottság a versenyképes működést segítő megoldásokat, illetve olyan tudás elterjesztését, amely az ipari átalakulást és a vállalkozóvá válást segíti.
  • A karbonszegény és zöld Európa tematikus cél kapcsán Magyarország fokozott energiafelhasználását, az alacsony energiahatékonyságot és a megújuló energiahordozók viszonylag alacsony arányát említi meg a Bizottság, mint megváltoztatandó célt. Ehhez a lakossági és középületek energiahatékonyság javítást célzó programjait említik meg, illetve a kkv-k energiahatékonyabb működését szolgáló fejlesztéseket, továbbá a természeti katasztrófákra való jobb felkészülést és védekező képesség erősítését, a fenntartható víz- és hulladékkezelés javítását. Érdemes megemlíteni, hogy a Bizottság strukturális reformtámogató programjának idei munkatervében szerepel egy magyar projekt is (26 tagállam 260 projektje között), mégpedig az, amely szerint erősíteni kell a nemzeti klímavédelmi stratégia végrehajtási kapacitását. Ehhez tehát a Bizottság szakmai és anyagi támogatást is biztosít idén és ezzel a 2020 utáni időkre is igyekszik felkészíteni az országot.
  • A jobb összeköttetésekkel rendelkező Európa, mint tematikus célkitűzés kapcsán a Bizottság szakértői a transz-európai közlekedési folyosókhoz való még jobb és környezetileg is fenntarthatóbb összeköttetések kiépítését, a regionális és határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok erősítését, a vasúti és a kerékpáros közlekedés fokozottabb használatát szorgalmazza, továbbá a Duna belföldi hajózási útvonalként való fokozottabb kihasználását. Érdemes megjegyezni, hogy a 2014-2020-as ciklus forrásaiból (is) a kormány jelentős összegeket szán a Modern Városok Program projektjein keresztül a megyei jogú városok autópályákba való bekötésére, illetve a főbb autópályák határokig való kiépítésére, ezek 2022-ig megtörténnek, így tehát a 2021-től induló új ciklusból ezen célokra már viszonylag korlátozott összegeket szükséges majd költeni (legalábbis a Bizottság logikája alapján).
  • A szociálisabb Európa, mint tematikus célkitűzés a szociális jogok európai pillérének célrendszeréből levezetve szorgalmazza a magyarországi fejlesztéseket: a fiatalok és az inaktívak jobb foglalkoztathatóságának elérését, a képességbeli hiányosságok csökkentését, a nők munkapiaci részvételének és a munka-család egyensúlyának erősítését. Emellett szorgalmazza a munkapiaci szempontból releváns képzések és oktatási programok támogatását, a társadalom peremén élők bevonására építő programokat, illetve az egészségügyi szolgáltatások jobb és könnyebb elérhetőségét.
  • Az emberekhez közelebbi Európa célkitűzése kapcsán olyan fejlesztéseket szorgalmaz a Bizottság, amely a városi, illetve a vidéki térségekben is az emberek mindennapjait segítő szociális, gazdasági, kulturális és környezetvédelmi célokat szolgál.

Az öt fő tematikus célkitűzéshez illő fejlesztések mellett a Bizottság szakértői általánosságban azt is sürgetik, hogy a magyar hatóságok a 2021-2027-es ciklus kereteinek kialakításakor törekedjenek a minél inkább átlátható, versenyre ösztönző, az érdekkonfliktusokat kiküszöbölő, a társadalmi partnereket széles körben bevonó EU-s pénzosztási szabályokra, amelyek egyúttal gátolják a korrupciót is.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd

További ajánlataink

Nyártól gyorsabban érhetünk Budapestről Szolnokra az M4-esen

Június végén átadják az Abony és Cegléd közötti szakaszt.

Meglepően kevés magyar támogatja az euróbevezetést

Teljesen más eredmény jött ki, mint eddig tudtuk.

Legalább 400 milliárdos bírság nézhet ki az EU-pénzeknél Magyarországnak!

Kedden Brüsszelben alkudoztak a magyar szakértők.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF