Az eredeti szándékoktól eltérően az EU következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nemkívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban - lényegében ezt tartalmazza Varga Mihály pénzügyminiszter azon közleménye, amelyet az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) mai kibővített brüsszeli tanácskozására időzítve adtak ki. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.


"Az eurózóna-költségvetés nem lehet átfedésben az Európai Unióban már létező eszközökkel és célokkal, mert az tovább mélyítené a régiók közötti különbségeket és akadályozná az egységes piac megerősítését - hangsúlyozta Varga Mihály az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített brüsszeli tanácskozásán. A magyar pénzügyminiszter szerint az ügy fontosságára való tekintettel az uniós költségvetésen belül létrehozandó büdzsé legfőbb jellemzőiről az Európai Unió állam- és kormányfői szintjén, egyhangúan szükséges döntést hozni.

Az állam- és kormányfők tavaly decemberben döntöttek arról, hogy meg kell kezdeni egy, az eurózóna számára létrehozandó költségvetés kialakítását - emlékeztetett Varga Mihály. Eredetileg Németország és Franciaország tett javaslatot erre, amely végül a vezetők döntése alapján nem az eredeti szándékok szerint valósul meg.

Az EU hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amelynek célja az eurózóna versenyképességének és konvergenciájának erősítése - húzta alá a magyar tárcavezető. Mint mondta: a tárgyalások során ezért magyar részről ragaszkodunk ahhoz, hogy az új eszközt valóban a többéves pénzügyi kereten (MFF) belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euró-övezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg.

A magyar álláspontot ismertetve Varga Mihály kiemelte, hogy az eurózóna-költségvetés forrásai csakis a már meglévő uniós politikák és programok forrásain felül értelmezhetők, vagy a többéves pénzügyi keret főösszegének megnövelése vagy az eurózóna-tagállamok által fizetendő többletbevételek bevonása által. Nem támogatjuk, hogy az uniós pénzügyi keret bármely elemét erre a célja használják - szögezte le a tárcavezető."

Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton