szerző

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért

2018. február 9. 10:10    
nyomtatás
 
"Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük" és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség - hangsúlyozták az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői a Portfolio-nak. Egy éves működésük alatt egyébként már több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket, közülük 130-at ki is választottak befektetésre és mintegy 100 céggel le is szerződtek már. Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes jelzése szerint az összesen 57 milliárd forintos keretből 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek és már idén jöhet sikeres exit is. A legelső fázisban elérhető 9 milliós, illetve a későbbi fázisokbeli akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is bemutatták és elárulták: fordított helyzetben ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amiket most ők tesznek a pénzt kérő cégek vezetői elé.


Portfolio: Egy éve indult el a Hiventures, így kézenfekvő a kérdés, hogy milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?

Kisgergely Kornél (K. K.), vezérigazgató: Tavaly február elsején lépett be a jelenlegi munkavállalóink 90 százaléka, és akkor indult el operatívan is az a munka, ami viszonylag rövid idő alatt látványos eredményeket hozott. 2017-ben összesen több mint 1000 jelentkezés érkezett hozzánk, ebből többkörös kiválasztási folyamat során végül 130 vállalatot választottunk ki befektetésre alkalmasnak és közülük csaknem 100-zal sikerült leszerződni, és az elsőkörös folyósításokat is zárni december 31-ig. Csak összehasonlításképpen 2016-ban az összes alapkezelő együtt nem csinált ennyi ügyletet, pedig a Jeremie véghajrás is erre az időszakra esett.

A kiválasztások nyomán eddig mennyi tőkebefektetést hajtottak végre?

K. K.: Tavaly összesen 6,7 milliárd forintot folyósítottunk, amelyből 3,7 milliárd forintot a 37 milliárd forintnyi uniós keretekből fizettünk ki, a többit pedig a 20 milliárd forintos MFB-s alapból. Fontos tudni, hogy az uniós alapokból csak a vidéken megvalósuló projekteket tudjuk finanszírozni, az MFB-s alapból pedig központi régióbeli projekteket. Idén is van már egy lezárt hónapunk és azt mondhatjuk, hogy már januárban is sikerült 1 milliárdot kihelyeznünk, ami azt jelzi, hogy ez az évünk is jó lesz kihelyezés tekintetében.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért


Kisgergely Kornél vezérigazgató

Ez a 130 kiválasztott, illetve 100 finanszírozott cég földrajzilag is úgy oszlik meg, hogy egyharmada a központi régióban valósít meg projekteket, kétharmada pedig vidéken?

Katona Bence (K. B.), vezérigazgató-helyettes: A közel 100 szerződésből 37 projekt a közép-magyarországi régióban valósul meg, ezt követi Észak-Alföld 13 befektetési szerződéssel, majd Közép-Dunántúl 12 szerződéssel és Észak-Magyarország 10 szerződéssel. Ki kell emelni, hogy a legaktívabb vidéki ökoszisztéma, a legaktívabb város Debrecen, ahol azt látjuk, hogy nagyon komoly fejlődés indult el az elmúlt két évben és ott már biztosan meghaladtuk a 1,5 milliárd forintnyi tőkebefektetést. Debrecen után Győr volt a második legaktívabb város, itt összességében 7 befektetés született meg, ezt pedig Miskolc követte.

Jól tudom, hogy az alapokból összesen 10 milliárd arra van elkülönítve, hogy már az ötletek megszületésekor is legyen lehetőség a startupperek számára tőkebevonásra?

K. K.: Igen, a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük elő. Magyarországon a startupok száma jelenleg ugyanis kevés. Ennek az egyik oka, hogy a tőkealapkezelők nem szívesen fektetnek ötlet fázisban lévő vállalkozásba, így a startupperek a vállalatépítés első néhány évét eddig jellemzően saját forrásból finanszírozták meg. Akinek erre nem volt pénze, az elindulni sem tudott. Ezt az űrt hivatott betölteni az inkubációs befektetési programunk. Ilyen termék korábban nem létezett Magyarországon, és ezzel egy új közönséget akarunk megszólítani.

Ez azt jelenti, hogy akár olyanokat is meg kell szólítanunk, akik még nem gondolkodnak startup vállalkozás indításában, például a 19-25 éves generációt. Annak érdekében, hogy az ő körükben is népszerűsítsük a vállalkozás indítást és az Inkubációs befektetési programunk lehetőségeit, tavaly ellátogattunk több vidéki egyetemre is, idén pedig diák nagykövetünk lesz minden jelentősebb egyetemen.

Ő segít majd abban, hogy erről a lehetőségről az információt minél előbb eljuttassuk az egyetemisták fejébe, hiszen most azt látjuk, hogy mindenki arra készül, hogy az egyetem elvégzése után egy multinál fog dolgozni. Van azonban más út is, el lehet kezdeni saját vállalkozást építeni, és nem baj, ha erre nincs meg az önerejük, hiszen ez a 9 millió forint arra elég, hogy ezt a kezdeti nehézséget le tudják küzdeni.

Ehhez a 9 millió forinthoz elvárjuk, hogy amit el lehet végezni önerőből, befektetés nélkül, azt végezzék el. Csupán egy termékötlet nem elég. Az ingyenesen elérhető adatbázisokból végezzenek el egy alapos piackutatást, találjanak ki egy üzleti modellt és egy olyan csapattal jelentkezzenek, amelyben megvannak a kompetenciák arra, hogy értelmesen el tudjanak indulni. Ez elvárt, és a jelentkezéskor ezeket a csapatokat részesítjük előnyben. Amikor elérkeznek oda, hogy oké mindez megvan, most már pénzt kellene költeni, akkor jövünk mi a képbe.

K. B.: A küldetéstudatunk annyira erős, hogy azt a tevékenységet, ami arra irányul, hogy minél több innovatív ötletet finanszírozzunk meg, hogy startup vállalkozás alakuljon ki belőle, már a határon túl is folytatjuk. A Startup Campus program keretében tavaly öt nagy egyetemre látogattunk el, hogy felkeltsük a fiatalok kedvét, hogy vállalkozzanak. Londonban szintén egy hasonló kezdeményezést indítottunk el három évvel ezelőtt. Idén már az 5. szemeszter lesz, amit megrendezünk: március 17-én a Cambridge-i Egyetemen lesz egy konferencia, ahol az összes nagy magyar diákszervezet jelen lesz, és egy olyan karrierexpót tartunk, ahol bemutatjuk a programjainkat, illetve ingyenes mentorálást is biztosítunk azoknak a Londonban dolgozó, kutató fiataloknak, akik innovatív ötletekkel rendelkeznek, és a megvalósításhoz a finanszírozás az egyetlen eszköz, ami hiányzik

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért


Katona Bence vezérigazgató-helyettes


Az éves cél tavaly 4,8 milliárd forintnyi folyósítás volt és ahogy az imént elmondták, ez bőven túlteljesült. Ez biztató, hogy az 57 milliárd forintnyi kockázati tőkeforrást 2023-ig le tudják kötni, de valóban ilyen megnyugtató-e a kilátás? Önök mire számítanak?

K. K.: Az eredeti üzleti elképzeléseink szerint, ami a logikáját tekintve nem változott, fokozatos felfutásra számítunk, hiszen tavaly például nem voltak második körös folyósítások. A múlt évről kb. 3 milliárd forint áthúzódó hatás is van, ami azt jelenti, hogy ha az összes cég, aki megkapta tavaly az első körös finanszírozást, és teljesíti a mérföldkövet, akkor további 3 milliárd forintnyi folyósítás fog megtörténni. Ez az idén már teljesült 1 milliárdon felül értendő.

A második körös folyósítások tehát segíteni fogják ezt az évet, de emellett abban is gondolkozunk, hogy azok a befektetések, amelyek az inkubációs szakaszban jöttek be, nálunk fogják kérni a második és esetleg a harmadik körös finanszírozást is. Ez nem jelenti azt, hogy idekötjük őket. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy van már olyan inkubációs vállalkozásunk, amely már felkeltette az érdeklődését más kockázati tőkealapnak is. Az teljes mértékben az alapítók döntése, hogy velünk kívánják-e folytatni a finanszírozást, vagy egy másik alappal. Nekünk az is jó, ha itt maradnak, de ha egy másik alap beszáll, az azt jelenti, hogy egy sikeres projektről van szó, amely kapcsán az alapvető munkát senki más nem végezte volna el.

Most zajlik minden idők legnagyobb Jeremie-forrásosztó köre, amelynek keretében 75 milliárd forintnyi uniós forrással fognak felállni nagy iparági alapok. Ezek tükrében is kérdezem, hogy Önök hogyan tekintenek a következő évekre?

K. K.: Úgy gondolom, hogy nem kell félni a következő évektől. Azokra a kockázati tőkealapokra, amelyek idén fognak megjelenni a piacon, mi úgy tekintünk, mint potenciálisan utánunk jövő tőkebefektetőkre. Az egész rendszert úgy van felépítve, hogy egymásra épüljenek az egyes elemek. Mi nagyjából 500 millió forintig tudunk elmenni, míg az újonnan felálló alapok kb. egymilliárd forintos ügyletméretekben gondolkodhatnak majd. Ebből a szempontból jó volt a mi piacra lépésünk időzítése is, hiszen azok a növekedési projektek, amelyek tavaly kaptak finanszírozást, addigra érhetnek majd oda, hogy milliárdos méretű további tőkebefektetést kérjenek, mire ezek az idei új alapok felállnak.

Akkor ezek szerint az új alapok nem konkurensek lesznek, hanem arra az életciklusra és ügyletméretre nyújtanak majd megoldást, amit a Hiventures már nem tud elérni?

K. B.: Igen, ezt már szakpolitikai tervezésnél is így alakították ki a rendszer döntéshozói. A cél tényleg az, hogy azok a vállalkozások, amelyek a Hiventures köreiben születnek, utána potenciális befektetésre alkalmas portfólióelemei lehessenek a későbbi finanszírozóknak. Nekünk ez létfontosságú, hiszen megvannak a korlátaink az állami támogatás jogcímek miatt, hogy meddig tudunk finanszírozni. Tehát ha nincs következő körös finanszírozó, akkor ezek a vállalkozások vagy stagnálnak, vagy meghalnak. Úgyhogy mi ezekkel a piaci szereplőkkel mindenképpen együtt kívánunk működni, és keressük is a kapcsolatot nemcsak határon belül, hanem azon túl is és nagyon sok befektetővel felvettük a kapcsolatot.

Ez az egymásra épülő logika egyéként a korábbi uniós ciklusbeli problémát is kiküszöböli, és egyúttal bőséges finanszírozást is biztosít. Most tehát minden adottság megvan a piacon, így nem tudom elképzelni, hogy Magyarország ne tudna kitermelni 150-200 innovatív startup vállalkozást évente. Akkor valami súlyos probléma van az innovációs ökoszisztémával.

K. K.: Vannak olyan befektetők, akik az inkubációs fázisban nem, de a magvető és a növekedési fázisban már mozognak. Ezekkel tavaly is törekedtünk az együttműködésre, soha nem volt célunk, hogy kilökjük őket bármilyen finanszírozásból, még akkor sem, ha néhány esetben több bajunk volt, mint hasznunk azzal, hogy bent tartottuk őket a sztoriban.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért


Milyen esetekben van előnye egy tőkebefektetésre váró cégnek?

K. K.: Azt szeretjük látni, ha valamilyen high-tech megoldással egy valós piaci igényt céloznak meg. Meglepően sokan vannak, akik a mesterséges intelligencia valamilyen formáját alkalmazzák például. Ehhez nincs szükség komoly beruházásokra és a technológia alkalmazása egyelőre csak néhány iparágban terjedt igazán el, így sok még a kiaknázatlan lehetőség a globális piacon is. Az innováció mellett persze legalább olyan fontos, hogy legyen egy pragmatikus és nagyon elkötelezett csapat is. Az elbírálásánál plusz szempontot jelent az is, ha mellettünk van egy magánbefektető is, aki hajlandó beletenni komoly összeget, és ha ennek a magánbefektetőnek ráadásul jó a track recordja.

K. B.: Azt látni kell, hogy az inkubációs szakaszban nem is kaphat úgy befektetést egy startup, ha nincs mellette egy piaci szereplő, aki szintén tulajdonrészt szerez a vállalkozásban. Visszatérve egyébként az innovációs ökoszisztéma és az egymásra épülő lépcsőfokok kérdésére, azt emelem ki, hogy a kezdetek kezdetén felépítettünk egy masszív mentorhálózatot, amely folyamatosan bővül, és ami olyan sikeres szakemberekből áll, akik bizonyos iparágakban már teljesítettek, adott esetben exitáltak. Ez a honlapunkon nyilvános, itt szemezgethetnek a startupok, de emellett az ökoszisztéma-pályázaton nyertes valamennyi inkubátorházzal szintén együttműködünk. Ők is érdekeltek abban, hogy ezek a vállalkozások sikeresek legyenek. Ilyen szempontból az inkubációs befektetéseknél a legtöbb esetben van egy piaci szereplő mellettünk, aki nagy segítséget nyújt a portfóliókezelésben, és ők szorosan figyelemmel kísérik ezeket a vállalkozásokat a mindennapokban.

Ha ágazatok szintén vizsgáljuk a Hiventures portfólióját, mit lehet látni, illetve mik a preferált ágazataik?

K. K.: Minden gazdasági ágazatból érkeznek be hozzánk jelentkezések, de a tőkebefektetéseink közül ágazati szinten az egészségügyi technológiák (med tech) ugranak ki. Nagyon sok ígéretes med tech projektbe befektettünk már, mindhárom befektetési fázishoz tartoznak projektjeink. Úgy tűnik, hogy ebben van egy komparatív előnye a magyar innovációs ökoszisztémának. A többi kategória nagyjából arányosan oszlik meg. Fintech befektetéseink is vannak, agrárinnováció, marketing, logisztika.

Iparági fókuszunk nincs, minden esetben azt keressük, hogy legyen egy skálázható üzleti modell és egy csapat, amelyről elhisszük, hogy ezt képes megvalósítani. Ha ezek adottak, akkor mi benne vagyunk a történetben. Nyilván ha speciális szaktudásra van szükség, hogy megítéljük, hogy az az innováció, amivel idejöttek, életképes-e, megvan az a hálózatunk, amelyen keresztül el tudunk érni olyan tudósokat, akik meg tudják mondani, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint ez nonszensz, vagy lehet benne valós potenciál.

A közel 100, már tőkét kapott cégükből melyik két-hármat emelnék ki, melyekre a legbüszkébbek, illetve a titkos reménységük?

K. B.: Nekem egyből eszembe jut egy medtech és edtech projekt, azaz ami egyszerre orvostudomány, edukáció és infokommunikáció. A projekt neve InSimu és mögötte egy debreceni csapat áll. Egy tipikus egyetemi történetről van szó, ugyanis a Debreceni Egyetemen egyetemisták, végzett orvostanhallgatók, illetve informatikushallgatók álltak össze és kreáltak egy olyan szoftvert, amelyen keresztül a betegeket tudják diagnosztizálni anélkül, hogy a valóságban hibáznának és ezzel életeket veszélyeztetnének, az egészségügyre pedig súlyos költségterheket rónának.

Ezeknek a végzős diákoknak nagyon kevés lehetőségük nyílt arra, hogy valós helyzetben diagnosztizáljanak. Éppen emiatt különböző professzorokkal, illetve egyetemi oktatókkal létrehoztak egy olyan platformot, amelyen keresztül szimulálnak különböző szituációkat, és ezeket a szoftvereket orvostanhallgatóknak, illetve oktatási intézményeknek kívánják értékesíteni. A projekt az egyetemen pilot jelleggel már volt a tananyagban kredites tantárgyként, az applikáció pedig idén januárban indult el Androidon, illetve IOS-en. A modell úgy néz ki, hogy van egy ingyenes verzió, ahol három szimulációt tudnak végigpróbálni a hallgatók, ezt követően viszont már fizetni kell az alkalmazásért.

A Microsoft Imagine Cupnak a globális döntőjén San Franciscóban a 3. helyezést érték el, és a Microsoft CEO-ja is pozitívan emlegette őket több cikkben. Rájuk például nagyon büszke vagyok, látszik, hogy megkapták a forrást tavaly a második negyedévben, és a prototípusból, illetve az ötletből eljutottak odáig, hogy most már bárki számára elérhető, letölthető applikáció van az AppStore-ban, és ez már árbevételt termel.

K. K.: Nekem az inkubációs területről két büszkeség ugrott be hirtelen. Az egyik az Agroninja nevű projekt. Ők egy új megoldást találtak ki a szarvasmarhák lemérésére. Ez azért volt kihívás, mert a marhákat ehhez be kell terelni karámokba, amit az állatok nem szeretnek, ezért a munka nehéz, sok embert igényel, az állat pedig a folyamat közben meg is sérülhet. Erre találták ki azt, hogy egy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmussal fénykép és távolságbemérés alapján megbecsülik a marhák súlyát. Ez sokkal olcsóbb és az állatoknak sem okoz semmilyen kellemetlenséget. Az első tesztek alapján nagyon jól működik a rendszer, a mi pénzünkből már összerakták az ehhez szükséges szoftvert, hardvert, most a mintát kibővítik, hogy megnézzék, hogy tényleg minden körülmények között jól működik-e, és ha szükséges, akkor további fejlesztéseket eszközöljenek.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért


Mikorra várhatók az említett ígéretes cégekből, vagy egyéb projektekből az exitek?

Mivel a Corvinus Tőkealapkezelő portfolióját megörököltük, így vannak már előrehaladottabb projektjeink, de a saját forrásainkat tavaly tavasszal kezdtük kihelyezni. Mivel általában 3 év kell ahhoz, hogy egy sztori kifusson, ezért elvileg jövőre és azután jönnének az exitek, de mivel már most 100 befektetésről beszélünk, statisztikai alapon erősen valószínűsíthető, hogy lesz közöttük néhány, amely hamarabb ki fog tudni lőni.

Akár már idén?

K. K.: Igen, akár már idén.

Sok történetet hallani a magyar üzleti kultúra problémáiról, illetve a korlátozottan felkészült cégvezetésről, menedzsment kompetenciák hiányosságairól. Milyenek az Önökhöz forduló cégekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok?

K. K.: Akik bejönnek hozzánk és nem buknak el az első szűrőn, többnyire az X generáció tagjai. Úgy látom, hogy itt azért már jobban állunk, a menedzsmentkompetenciák nem annyira hiányosak, illetve a már befutott startupperek szívesen és nagyon lelkesen segítik a fiatalokat. Ugyanakkor sales-ben nemzetközi porondon nehezen rúgunk labdába. Általánosságban továbbra is elmondható, hogy még mindig inkább a szakmai-műszaki tudásban vagyunk jobbak az európai átlagnál

K. B.: A legnagyobb hiányosság, ahol még fejlődnünk kell, az a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése és becsatornázása. Nyugaton nagyon jellemző, hogy vegyes csapatok vannak, különböző nemzetiségű emberek állnak össze. Magyarországon nagyon kevés vegyes csapat van. A mi portfóliónkban van több is, de ezeknek általában valamilyen külföldi kötődésük is van, lásd a londoni példa. Emiatt is fontos az, hogy sok nemzetközi partnerrel felvegyük a kapcsolatot, és olyan régiós és nemzetközi eseményeket támogassunk, ahol potenciális partnereket, illetve befektetőket találhatunk ezeknek a vállalkozásoknak, és ezen keresztül bővíteni tudják a kapcsolati rendszerüket. Az ugyanis nagyon komoly kihívás nekik, hogy hogyan lépjenek ki a nemzetközi piacra. Számos együttműködést alakítunk ki ebben az évben inkubátorokkal, akcelerátorokkal, ahol további csapattagokat tudnak bevonni és nemzetközi tapasztalatokat tudnak magukba szívni.

Fordítsuk meg a szituációt. Ha Önök ülnének az asztal másik oldalán, azaz Önöknek lenne valamilyen innovatív ötlete, vagy már felfutó vállalkozása, akkor Önök aláírnák a Hiventures által felajánlott befektetési szerződést?

K. B.: Ha finanszírozásra lenne szükségem, mindenképpen aláírnám. Vannak még piaci szereplők, akik még kínálnak tőkebefektetést, de nem gondolom, hogy ők más feltételeket kérnének, mint mi. A szerződéseket teljes mértékben a piaci standardoknak megfelelően alakítottuk ki, törekedtünk arra, hogy ne legyenek se szigorúbbak, se enyhébbek egy piaci befektetési szerződésnél. Hiszen állami forrást kezelünk, és természetesen szeretnénk, ha ez a forrás - az adófizetők pénze - megtérülne, és ezt újra fel tudnánk majd használni a következő körös finanszírozásokban vagy új vállalkozások finanszírozásában.

Sok szerződést láttam már, illetve amikor kialakítottuk ezeket, rengeteg mintát néztünk meg a piacon, és a standardok szerint fejlesztettük a terméket. Az biztos, hogy ha megnézzük a Jeremie statisztikákat, hogy a korábbi időszakban milyen értékelésen szereztek alapkezelők Magyarországon részesedést startupokban, akkor jóval alacsonyabb a mi átlagos részesedésünk. Tehát sokkal dinamikusabb, illetve magasabb árazást tudunk biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak. Ennek csupán üzleti célja van, hogy a következő körös finanszírozóknak hagyjunk helyet a cégben, ne riasszuk el őket.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért


Önnek is felteszem a kérdést, illetve annyival kiegészítem, hogy a szerződések időben módosulnak-e, módosultak-e már?

K. K.: Ha kockázati tőkét keresnék, boldog lennék a Hiventures feltételeivel. A befektetési szerződéseink semmi olyat nem tartalmaznak, mint amit egy bármilyen másik piaci alapkezelő ne kérne. Azért sem lenne érdemes a piaci sztenderdektől eltérnünk, mert szerencsés esetben a startup fog még bevonni más kockázati tőkéstől is finanszírozást és akkor is ugyanezekkel a szerződéses feltételekkel fog találkozni. Ezzel együtt mi is folyamatosan figyeljük a piaci visszajelzéseket és fejlesztjük a termékeinket, folyamatainkat, ha szükséges. A kisebbségvédelmi jogainkat próbáljuk leszűkíteni azokra, amelyek tényleg nélkülözhetetlenek számunkra és az alapítók számára is elfogadhatóak.

Hogyan néz ki Önöknél a döntéshozatali folyamat, mire számíthatnak a Hiventureshez fordulók?

K. B.: Tavaly több mint 100 szakmai eseményen, meetupon tartottunk előadást, és mutattuk be a döntéshoztatali folyamatunkat, hogy minél többen megismerjék. Az első lépés az, hogy a weboldalunkon keresztül kell jelentkezni, és amikor beérkeznek ezek a jelentkezések, elkezdünk kapcsolatot felvenni a vállalkozásokkal, illetve megkezdjük az első tárgyalásokat. Onnantól kezdve, ha a projektet már az elsődleges bemutatkozás után életképesnek ítéljük meg, utána megkezdjük az üzleti tervek bekérését. Minden esetben egy ötéves pénzügyi tervet kérünk be a korábbi szakaszban, a későbbi szakaszokban egy hároméveset, és minden esetben kérünk egy üzleti tervet, ahol a klasszikus üzleti terv főbb pontjait kell bemutatni. Az innovációt, a piacot, a versenyelőnyöket, a csapatot, illetve a marketing- és értékesítési stratégiát.

A projekt minden esetben egy-egy befektetési menedzserhez kerül, attól függően, hogy melyik életszakaszban jár a projekt és neki milyen jártassága van bizonyos iparágakban. Ha valami nagyon mély technológiai innovációról van szó, akkor külső partnert is igénybe veszünk ennek a megvizsgálásában. A befektetési menedzser mindenképpen csinál egy belső értékelést, amelynek vannak objektív és szubjektív elemei, és ez alapján utána javaslatot tesz a befektetési igazgatónak, hogy érdemes-e a projekttel tovább foglalkozni. Ha érdemes, akkor egy akvizíciós testület dönt arról, hogy megkezdjük-e a befektetés alapvető szerződéses feltételeinek a kitárgyalását. Itt minden esetben testületi döntésről van szó. Ha itt kap egy pozitív döntést, akkor megkezdődik az ún. term sheet kitárgyalása, ami a szindikátusi szerződés fő pontjait rögzíti, illetve egy előterjesztés megírása.

Ha ez az egész csomag összeáll, kész van az előterjesztés, illetve az alapítókkal megegyeztünk a term sheetben, amelyben a különböző kondíciókat, jogokat stb., illetve a cégértékelést rögzítjük, akkor az előterjesztés két testület elé kerülhet. Ha bizonyos összeghatár alatt van az ügy, akkor a befektetési bizottsághoz kerül a döntés, ha viszont felette, akkor pedig az igazgatóságunk vitatja meg. Pozitív döntés esetén megkezdődik a cég átvilágítása, minden esetben végzünk egy jogi, illetve pénzügyi átvilágítást, és ha ez lefut, akkor szerződést kötünk és folyósítjuk a tőkét.

Ez a sok lépcsőből álló folyamat jellemzően mennyi ideig tart?

K. B.: Attól függ, hogy milyen komplex az ügylet, és melyik életszakaszban vagyunk, ez általában 3-6 hónap alatt szokott megvalósulni. Ezt onnantól kell érteni, hogy a stábunk már rendelkezik egy olyan anyaggal, ami értelmezhető. Nagyon sok esetben azonban elhúzódik egy évre egy befektetés, mert a befektetést kérő csapatnak nincs olyan tanácsadója, olyan tagja, aki jól tud pénzügyileg tervezni, és ott nagyon sok segítséget kell nyújtani a kollégáinknak. Nagyon sokszor újra kell dolgozni az anyagokat.

A leggyorsabb befektetésünk a beérkezéstől a döntésig két hónap alatt lement, mert annyira jó anyagokat kaptunk az első pillanattól. De volt, ahol nagyon sokat kellett iterálnunk, visszaküldtük a csapatot, hogy hozzanak pár vevőt, szándéknyilatkozatot, és utána elhisszük, hogy van piaca az adott terméknek, szolgáltatásnak. Nyilván az inkubációs befektetésnél egy teljesen standardizált folyamat van, ott tárgyalni sem nem lehet a feltételekről. Ott van egy standard szerződés, egy adott feltételrendszer, úgyhogy ott 3 hónap a maximális átfutási idő. A döntések pedig mindig publikusak, és szeretnénk is kommunikálni ezeket, hiszen büszkék vagyunk minden egyes befektetésre.

Az értékelési folyamat során a szubjektív elemeknek mekkora a súlya?

K. K.: A projektek értékelése természetesen rengeteg szubjektív elemet tartalmaz. Az még, hogy a forrást kérő felméri, hogy az ő termékének mekkora a piaca, objektív lehet, de az már, hogy a még nem is létező termékével ebből mekkora piaci részesedést tud magának kihasítani, az már eleve teljesen szubjektív becslés. De ugyanígy az is szubjektív és alapkérdés, hogy hiszünk-e a csapatban, hogy képesek megcsinálni a terveiket és nem vernek át minket. Mert kisebbségi tulajdonosok vagyunk, bármilyen riportálási kötelezettséget is írunk elő, ha nagyon rosszhiszeműek, akkor megpróbálhatják ezt. Nyilván az is kérdés és szubjektív megítélés alá tartozik, hogy a csapat tagjai képesek-e arra, hogy megvalósítsák az ambiciózus tervüket, hajlandók-e évekig akár napi 18 órát dolgozni piaci bér alatt azért, hogy majd egy sikeres exitkor igazán gazdaggá váljanak? Megvan-e bennük ehhez a szaktudás?

Ezek olyan dolgok, amikről csak személyes találkozások alkalmával tudunk megbizonyosodni. Persze akinek már van track recordja, az jelent valamit, de nem mindenki úgy jön ide hozzánk, hogy már felépítettem és eladtam három céget, mert akkor ez nem kérdés. Aki még egy ilyet sem csinált, annál ezek a kérdések mérlegelendők, és hiába törekszünk a teljes transzparenciára, nem tudunk egy olyan kritériumrendszert felállítani, hogy ha ez, meg ez, meg ez mind megvan, akkor biztos, hogy megtapad a befektetés.

Címlapkép forrása: Portfolio

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium