Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány

2019. február 12. 09:37    
nyomtatás
 
Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.


Három, az EU-pénzek felhasználásával összefüggő kormányhatározat is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amelyből kettő a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus kohéziós forrásainak minél inkább a versenyképesség javítása érdekében való felhasználásának kereteit rögzíti. A harmadik pedig még a most folyó, 2014-2020-as ciklus pénzlehívásának idei célrendszerét írja elő (erről ld. külön cikkünket).

Miután az Európai Bizottság tavaly május-júniusban kibontotta a 2021-2027-es uniós ciklus költségvetési javaslatát, benne a masszív (24-24%-os reál értelemben vett) forrásvágásokkal a kohéziós és az agrárterületen, az utóbbi hónapokban elindult a tagállamokban is az aktív felkészülés a következő ciklusra, és tagállami miniszteri szinten is már elkezdődtek az egyeztetések a különböző szempontokról.

2018.06.11 05:18 Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

2018.12.14 14:36 Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről

Ennek jegyében például látszik, hogy 17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési források vágását és például Magyarország inkább a tagállami befizetési "célszám" emelését szorgalmazza, hogy ne legyen érdemi költségvetési lyuk a Brexit után.

2019.01.29 10:24 17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési EU-források 2020 utáni csökkentését

Az érdemi egyeztetések még nem indultak el az állam- és kormányfői testületben (Európai Tanács), de például múlt héten egy rendkívül erős figyelmeztetést kapott Magyarország Németország felől a miniszteri testületben: emlékezni fognak a forráselosztás során arra, hogy most blokkolta a magyar kormány az EU-Arab Liga menekültügyi megállapodás megkötését. Ez az üzenet nyilván egyrészt a források volumenére és szerkezetére vonatkozhat, másrészt arra, hogy a Magyarország által bírált eszközt, a források jogállamisági kritériumrendszerhez való 2020 utáni hozzákötését átvigyék a szükséges testületeken akár minősített többségi (nem egyhangú) szavazással is.

2019.02.04 17:54 Példátlan német fenyegetést kapott a magyar kormány

2018.09.17 13:35 Öttinger: vágni kell a kohéziós pénzeken, jogállamisághoz kötjük a kifizetéseket

Ilyen előzmények után tehát a magyar kormány is elkezdett felkészülni a következő uniós ciklus forrásainak "fogadására", pontosabban arra, hogy az érkező kohéziós források majd minél inkább a versenyképesség javítását segítsék.


Az 1023/2019. (II. 11.) számú kormányhatározat "a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről" címet viseli és többek között azt az elvárást rögzíti, hogy a kohéziós források tervezési és végrehajtási folyamatában érintett minisztereknek a következő alapelveket kell érvényesíteniük:
  • "annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége",
  • "a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások",
  • "a megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok eredményessége és a forrásvesztés kockázatának tompítása",
  • "a forrásokat kevés számú fejlesztési célkitűzésre szükséges összpontosítani",
  • "az új időszakra történő felkészülés során a tervezéssel egyidejűleg biztosítani kell az újfajta, jelentősen egyszerűsített és a hatékonyságot növelő eljárási elemek kialakítását, továbbá a támogatásfelhasználási intézményrendszer és a tervezett beavatkozások potenciális célcsoportjainak felkészítését".
  • A fentieken túl az érintett minisztereknek az innovációért és technológiáért felelős miniszter összehangolásában március 31-ig el kell készíteniük "Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének növelését szolgáló, 1. melléklet szerinti fejlesztési terveket" (ld. a cikk végi táblázatot)
  • Szintén március 31-ig be kell nyújtania az innovációért és technológiáért felelős miniszternek "a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kohéziós politikát érintő fejlesztési prioritásokra (operatív programokra), valamint a programok kidolgozásáért felelős miniszterekre irányuló javaslatát"
  • Május 31-ig kell kidolgoznia az innovációért és technológiáért felelős miniszternek "a 2021-2027 közötti kohéziós célú uniós támogatások felhasználására irányadó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum tervezetét, melyben az érintett miniszterek bevonásával tegyen javaslatot a programok közötti forrásmegosztásra".

Azt is rögzíti már a határozat, hogy ki tarthatja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal "a 2021-2027 közötti programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben" a szükséges egyeztetések során, így tehát:
  • "a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentummal kapcsolatos bizottsági tárgyalásokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter fogja össze",
  • "a kohéziós célú operatív programokat érintő tárgyalások felelőse az adott operatív programért felelős miniszter, azzal, hogy a tárgyalási mandátumot előzetesen be kell mutatni az innovációért és technológiáért felelős miniszter számára",
  • "az Európai Bizottsággal a kohéziós politikát érintő tervezési ügyekben a kapcsolatot az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezetőn keresztül lehet tartani, továbbá"
  • "a Kormány 3. pont szerinti javaslatról ("a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kohéziós politikát érintő fejlesztési prioritásokra (operatív programokra), valamint a programok kidolgozásáért felelős miniszterekre irányuló javaslatát") szóló döntése meghozataláig az új programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben kizárólag az innovációért és technológiáért felelős miniszter tárgyalhat az Európai Bizottsággal".


A Közlöny következő határozata (1024/2019. (II. 11.) Korm. határozata) "a Programozási Munkacsoport létrehozásáról" címet viseli és többek között az alábbiakat tartalmazza:
  • A Munkacsoport feladata "a) a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás és operatív programok tervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása és a tervezési folyamat felügyelete, b) az a) alpontban meghatározott dokumentumokat érintő előterjesztések előzetes megvitatása, továbbá c) az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások nyomon követése és a mandátumok előzetes véleményezése."
  • "A Munkacsoport elnöke az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezető."
  • További 29 tagot delegálhatnak az egyes tárcák a testületbe és további részletszabályokat is előír a határozat a testület működésével kapcsolatban.

A fenti első kormányhatározat első melléklete kijelöli azt is, hogy az egyes szakterületekre vonatkozó fejlesztési terveket mely miniszter (stábja) jogosult kidolgozni:

Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány


Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium