Most lett volna Merkel nagy napja, de nem élt vele - Esésre felkészülni!

2018. május 12. 14:21    
nyomtatás
 
Ott lett volna a most csütörtöki díjátadó ünnepségen a nagy lehetőség, hogy Angela Merkel német kancellár végre nyilvánosan határozottan elköteleződjön az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott uniós reformlépések támogatása mellett, de mégsem tette, ez pedig újra az euró esését hozhatja a következő hónapokban - mutat rá elemzésében a Commerzbank.


Macron újra elmondta a magáét


1950 óta minden évben odaítéli a németországi Aachen városa a Charlemagne-díjat egy-egy olyan embernek, aki nagyon sokat tett az európai egység és béke megteremtéséért, így az elmúlt években a díjat már Angela Merkel mellett Ferenc pápa, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke, Jean-Claude Trichet és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt és jelenlegi elnöke is megkapta. A pápa kivételével mind ott ültek a május 10-i eseményen, hogy gratuláljanak az új díjazottnak: Emmanuel Macronnak, illetve meghallgassák nagyívű, az európai integráció mélyítését mielőbb és határozottan szorgalmazó beszédét.

Most lett volna Merkel nagy napja, de nem élt vele - Esésre felkészülni!


Macron négy terület köré fűzte fel a beszédét (ne legyünk gyengék és megosztottak, ne féljünk és várjunk) és a Politico többek között azt emelte ki, hogy Macron akkor sem adja fel Európa megreformálásának ambícióját, ha azt láthatóan a németek is csak félszívvel támogatják. A francia elnök régóta szorgalmazza az eurózóna pénzügyminiszteri poszt létrehozását az egységesebb gazdasági-pénzügyi felügyelet érdekében, a jelentős összegű külön eurózónás beruházástámogató költségvetést, a közös betétbiztosítási alapot és az állandó válságkezelési alap európai valutaalappá alakítását.

A francia elnök a beszédében odaszúrt egy kicsit a magyar és a lengyel kormánynak is, amikor például a nagyobb uniós költségvetést a jogállamiság hatékonyabb megőrzése miatt is szorgalmazta, de a németek is kaptak egy kicsit a túlzott költségvetési szigoruk miatt, hiszen az EurActive szerint olyanokat is mondott:

Franciaországban fel kell készülnünk a szerződések módosítására és a költségvetési kiadások vágására. Eközben Németország nem tarthatja fenn továbbra is a költségvetési és külkereskedelmi mérleg többletét, mert ezeket mindig mások kárára éri el.

Macron egyébként olyanokat is mondott a jórészt német közönségnek, hogy "Egyesek azt mondják nekem Franciaországban, hogy a németek önzők és nem akarják megreformálni Európát. Én tudom, hogy ez nem igaz."

A reformjavaslataival kapcsolatos német ellenkezésre pedig azt mondta:

Ébredjünk fel, Franciaország már megváltozott, ez már nem ugyanaz a Franciaország!

Az Infratest gyorsfelmérése szerint egyébként a németek 82%-ának, azaz döntő többségének tetszett Macron beszéde, európai elkötelezettsége, és 58%-a nagyobb lendületet szeretne látni az EU-ban. Ez egyébként nem véletlen, hiszen a németeknél mindig is magas volt az uniós integráció és egység iránti elkötelezettség, amit a jelek szerint most a kormány csak korlátozottan vesz figyelembe.

Merkel visszafogottan reagált


A lelkesítő, az európai integráció mielőbbi mélyítését szorgalmazó Macron-beszéd után Angela Merkel következett, aki díjazottat méltató beszédében nem volt kifejezetten támogató, noha itt lett volna a nagy lehetőség, hogy a hónapok óta tartó vonakodás után végre a német kormány vezetőjeként egyértelműen jelezze reformelkötelezettségét és annak tartalmát.

A Commerzbank elemzői szerint ez a visszafogott német kancellári reakció két főbb tényezővel függ össze:
  • Német belpolitikai okok. Egyrészt a februárra összejött koalíciós megállapodás után lemondott Martin Schulz SPD-vezér, aki nagyon erőteljes uniós föderalista nézetekkel rendelkezdett, míg utóda és a szintén SPD-s Olaf Scholz pénzügyminiszter inkább az otthoni szociális és munkaerőpiaci reformokra koncentrál. Másrészt a német AfD előretörésétől és a CDU/CSU belső ellenzékétől tartva a német nagykoalíciós kormány nem mer a gyors és intenzív integrációmélyítési lépések irányába haladni. Ez nem véletlen: számos nagykoalíciós politikus utasította el nyíltan az elmúlt hetekben a Macron által szorgalmazott eurózóna pénzügyminiszteri poszt létrehozását, az eurózónás beruházástámogató költségvetést és a közös betétbiztosítási alapot is. Ezek miatt az sem valószínű, hogy a kormánykoalíció érdemben odaállna a francia reformjavaslatok mögé az őszi bajor és hesseni tartományi választások előtt.
  • Számos uniós tagállam ellenkezése. Március elején 8 uniós, illetve eurózóna tagállam pénzügyminisztere ( dán, észt, finn, ír, lett, litván, holland és svéd) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a macroni reformtervek jó részét ellenezték és szigorú előfeltételeket határoztak meg azok támogatásához. A Commerzbank szerint a nyolcas csoporthoz hozzá kell még számolni a szintén eurózóna-tag osztrákokat és szlovákokat, akik szintén vonakodnak a reformoktól, így ez a tízes csoport már kellő ellensúlyt képez Németországgal szemben is, ezt pedig Merkelnek figyelembe kell vennie.

Akkor hogyan tovább?


A fenti tényezők után a Commerzbank levezeti, hogy

valójában a Macron által szorgalmazott négy fő követelésből legfeljebb egy tud megvalósulni a júniusi EU-csúcson (az ESM valutaalappá alakítása), amikorra korábban a nagy döntéseket beígérték és később, az új uniós költségvetésben egy a Macron által szorgalmazottnál sokkal kisebb beruházásösztönző, válságokban bevethető alap tud felállni (30 mrd EUR).


A közös és kvázi automatikus betétbiztosítási rendszer (EDIS) felállításával kapcsolatban tehát egyelőre nem lesz érdemi előrelépés a bank szerint, noha korábban az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) is nagyon szorgalmazta a dolgot. Az elemzők szerint azért nem teljesen meglepő, hogy az EDIS kapcsán nem lesz nagy előrelépés, mert már a nem-teljesítő banki hitelállományok kezelésével kapcsolatos EKB-s tervek is sokat puhultak az elmúlt időszakban.

A Commerzbank mindezen fejlemények hatására most azt mondja, hogy a Macron megválasztásával kialakult euróerősítő hatás (Macron-bónusz) szépen visszafordulhat majd, azaz a következő hónapokban az euró gyengülésére van kilátás. A dollárral szemben a mostani 1,20 közeli árfolyam év végére 1,16-ig ereszkedhet vissza a bank szakértői szerint.

Most lett volna Merkel nagy napja, de nem élt vele - Esésre felkészülni!


A fent ábra azt mutatja, hogy a tavaly májusi francia államfőválasztás után az euró 38 főbb devizával szemben nézett árfolyamindexe közel 10%-ot tudott erősödni az eurózóna integráció mélyítésével kapcsolatos felfokozott várakozások hatására, de ahogy ezek a várakozások találkoznak a realitásokkal, úgy ereszkedhet majd gyengébb szintekre idővel az euró.


Kép és címlapkép forrása: LUDOVIC MARIN / AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium