A készülő pályázat háttere
Solymár Károly Balázs az MTI tudósítása szerint többek között arról beszélt, hogy a vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésekre, a vállalati menedzsmentet támogató rendszerek kialakítására rendelkezésre álló uniós gazdaságfejlesztési pályázati forrásnak csak a 75 százalékára érkezett igény, azaz lehet még pályázni. Amint tegnap megírtuk: éppen most emelték meg 16,2-ről 21,2 milliárd forintra ennek a vissza nem térítendő pályázati forrásnak a keretösszegét és így az eddig benyújtott közel 16 milliárd forintnyi támogatási igényhez képest valóban maradt még szabad keretösszeg.A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Modern Vállalkozások Program (MVP) keretében kamarai tanácsadó hálózat segíti a vállalakozásokat a digitalizációs átalakulásban, és bevezették a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést is, amellyel jelenleg már 6791 hazai kkv rendelkezik. Az MVP-ről a Portfolio tavaszi vidéki Gazdasági Fórum sorozatán is elhangzott előadás. Elhangzott például az is, hogy az EU-ban utolsó helyen állnak a magyar kkv-k az ügyfélkapcsolat kezelésére alkalmas szoftverek használatában. Az MVP éppen ennek a helyzetnek a változásában segít, hiszen a központi régión kívüli cégek kérhetik azt, hogy a szakértők ingyenesen mérjék fel a cég digitális helyzetét, felkészültségét és tegyenek a javításra javaslatokat. Ha pedig ezeket megteszik a cégek, akkor megkapják a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést, amely bizonyos uniós pályázatokban pontszámbeli és anyagi előnyökkel is jár a többi pályázóval szemben, így tehát hozzájárul a cégek versenyképességének növeléséhez is.
A Portfolio információi szerint 2018 őszén már zajlott egy pilot projekt a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Modern Vállalkozások Programja együttműködésével, amely azt az eredményt hozta, hogy jelentős az érdeklődés a központi régióbeli (Pest megye és Budapest) cégek részéről is a digitális eszközök bevezetése és a szemléletformálás irányába. A gond azonban az, hogy az uniós támogatási szabályrendszer csak nagyon szűkös forrásokat enged bármilyen célra a 2014-2020-as ciklusra a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban.
Ezt az uniós forráskorlátot igyekszik enyhíteni a fent említett kormányzati szándék, hogy a magyar költségvetés terhére hirdessenek meg a GINOP-beli digitalizációs pályázathoz hasonló, több milliárd forintos, konstrukciót, hiszen a központi régióbeli cégek számára is fontos a digitalizációs felkészülés és a szemléletformálás.
Fontos változás előtt az élelmiszeripari cégek
Solymár Károly Balázs egyébként a szerdai debreceni eseményen, a Modern Vállalkozások Programja Élelmiszeripar 4.0 nyitóelőadásában, arról is beszélt, hogy a turisztika, az építőipar és a logisztika mellett az élelmiszeripar is a digitális forradalom előtt áll. Jelezte: ezek azok az ágazatok - különösen a kkv-k - , amelyek a digitalizáció területén még gyengén állnak, noha az elmúlt 2-3 évben "meglepő fejlődés következett be a digitális eszközök, alkalmazások terén".Megjegyezte azt is, hogy a magyarországi élelmiszeripari nagyvállalatok a digitalizációt tekintve a kkv-k szintjén vannak, miközben az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelt fontosságúnak nevezte a digitalizációt, amely növeli a hatékonyságot, a versenyképességet. Solymár Károly Balázs megemlítette azt is, hogy a 3D nyomtatás már megjelent az élelmiszeriparban is, ahol "60 százalékkal növelhető lenne a termelés, ha megfelelően használnák a digitális eszközöket", és ezzel mérsékelni lehetne az ágazatban a munkaerőhiányt is.
Kitért rá, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 32,8 milliárd forint pályázati forrás van, "soha ennyi forrás még nem állt rendelkezésre digitális gazdaságfejlesztésre". Informatikai fejlesztésekre további 6,3 milliárd, versenyképes munkaerő biztosítására 23,7 milliárd, pénzügyi eszközök fejlesztésére pedig további 75,7 milliárd forint támogatásra lehet pályázni - sorolta.
Megemlítette, hogy GINOP-on belül a fent már jelzett vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésekre, a vállalati menedzsmentet támogató rendszerek kialakításra rendelkezésre álló uniós pályázati forrásnak csak a 75 százalékára érkezett igény és a beérkezett pályázatoknak csupán 1,8 százaléka származik az élelmiszeriparból. Utóbbi kapcsán meglepőnek nevezte, hogy például Békés megyéből, amely kifejezetten élelmiszeripari megye, egyetlen pályázat sem érkezett.
Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy az Ipar 4.0 pályázat forrásainak a fele kimerült, azt újranyitják: a versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizációjára akár 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásra is pályázhatnak a cégek. Ott jelezte azt, hogy a digitalizációt tekintve a közép-magyarországi régióra is kiterjesztik a támogatásokat. Az Ipar 4.0 továbbfejlesztéseként pedig ágazati digitális stratégiákat dolgoznak ki, egyebek között az élelmiszeriparra is.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
