Tényleg kiverte a biztosítékot Brüsszel fájdalmas terve: a tagállamok kétharmada fúj rá

2018. május 15. 15:52    
nyomtatás
 
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.


Az Európai Bizottság május elején mutatta be tervét a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről és erről tegnap tartották a tagállamok az első miniszteri szintű egyeztetést. Mindenk tagállam reagált a javaslatra, és az ülésről a Bruxinfo legérdekesebb információi:
  • Számszerűen a legtöbb kritika a kohéziós (és valamelyest kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslattal szemben fogalmazódott meg. Közülük 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével.
  • Sok tegnapi hozzászólásban visszaköszönt az, hogy már nem azt nézik, amit a Bizottság kommunikált a kohéziós és agrárkassza méretének vágásáról (7%, illetve 5%), hanem azt, hogy ez az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken mennyit jelent. Amint arra a Portfolio már a javaslat bemutatásakor rámutatott: ezekkel a nominális vágásokkal reálértelemben 15-20%-os tényleges kasszavágásokról beszélhetünk és ezt a mi régiónk számára még súlyosbíthatja is az, ha a kohéziós forráselosztási képletnél az egy főre jutó GDP-alap súlyát 86%-ről 80%-ra mérséklik és bejönnek a képletbe a menekültek befogadásáról, fiatalkori munkanélküliségről szóló szempontok.
  • Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás. "Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap" - tette hozzá a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy Varsó "nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikát, a KAP-ot illetően.
  • Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően "nem arányosak a csökkentések", a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a vesztesei a reformnak.
  • A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás.
  • Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg.
  • A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, hazánk állandó EU-képviselője (nagykövete), aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a politikát. Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni.
  • Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország, Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik).

Így reagált az uniós biztos és a két nagy tagállam illetékese


Az összefoglaló szerint Günther Oettinger, költségvetési biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy

a két nagy hagyományos politikán megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana.


Hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézióra a Bizottság által 2021 és 2027 között folyó árakon és pénzügyi kötelezettségvállalás formájában javasolt 373 milliárd euró nominálértéken éppen megegyezik a 2014 és 2020 közötti kohéziós kiadási szinttel, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb ország között oszlik majd meg.

Németország és Franciaország miniszterei az ülésen megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet. Sokatmondóan hozzátette, hogy a német engedékenység nagymértékben függ majd a pénzköltés szabályaitól.

Hat uniós tagállam - köztük öt nettó befizető - félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik az uniós büdzsé - és ami ezzel jár - a befizetések növelését.


A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük - a svédek és a finnek például - leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka fölé.

Reakció az EU-pénzek jogállamisághoz kötési tervére


Az uniós kifizetések Bizottság által javasolt jogállami kritériumok betartásától való függővé tételét nyolc delegáció - a holland, a görög, a francia, a finn, az olasz, a svéd, a belga és valamelyest általánosabban a német - határozottan üdvözölte, míg határozott fenntartásokat csak három küldöttség, a magyar, a lengyel és a cseh jelzett. Olaszország is felhívta a figyelmet bizonyos nehézségekre.

A magyar nagykövet figyelmeztetett, hogy óvatosnak kell lenni a jogállamisági kritérium bevezetésével és úgy vélekedett, hogy

súlyos aggályok merülnek fel a javaslat jogalapját illetően.

Emellett problémának nevezte arányosság szempontjából is a javaslatot és a Bizottság által javasolt "rendkívül tág kritériumokat".

Amint tegnap az EUObserver beszámolója alapján már megírtuk: a magyar és a lengyel illetékesek valóban fokozottan kritizálták a Bizottság tervét, hogy a 2020 utáni EU-pénzek kifizetését a jogállamisági kritériumokhoz akarja kötni.

A tegnapi varsói magyar-lengyel miniszterelnöki találkozó sajtótájékoztatójáról a lengyel PAP hírügynökség többek között azt emelte ki, hogy a két vezető megvitatta a Bizottság 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló tervét, és nagyon hasonlóan látják a Brexit által okozott költségvetési lyuk betömésének, a tagállami hozzájárulások megemelésének, az EU feladatainak kérdését és különösen azt, hogy mennyire fontos továbbra is a kohéziós és az agrárpolitika, így a kasszák mérete is.

Amint az MTI és a Reuters is megírta a sajtótájékoztató kapcsán: Orbán Viktor magyar kormányfő többek között azt mondta: a gazdáink érdekeit meg akarjuk védeni, ezért nem helyes, ha a mezőgazdasági költségvetés csökken. Nem kifogásoljuk, ha új pénzügyi alapok jönnek létre, mert új feladatok mindig jelentkeznek, de az nem érv, hogy a létező alapokat csökkentsék - vélekedett.

A magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva az MTI szerint elmondta: magyar nézőpontból az EU gazdaságilag "nem a pénz miatt érdekes", hanem a piacok miatt, a legfontosabb az egységes piac fair versennyel. Jövőorientált uniós költségvetésre van szükség. Valójában az EU régi tagállamai "összességében keresnek rajtunk, nem pénzt ajándékoznak nekünk", ugyanis a Magyarországnak juttatott pénzek tekintélyes része visszamegy az országukba - magyarázta. Hozzáfűzte: a gazdasági sikereket nem az uniós pénzek alapozzák meg, hanem a népek elkötelezettsége, munkája, teljesítménye.

Címlapkép forrása: AFP Fotó Emmanuel Dunand

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

KKV-k: finanszírozás pipa (x)

Jöhet a hatékonyságnövelés az MKB Bank segítségével. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium