Valósággá válhat a példátlan német fenyegetés: ők dönthetnek a 2020 utáni EU-büdzséről

2019.04.01 17:54

Egyre több a jel, hogy mindenki csak szabotálja a döntéshozatalt.

Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetősről szóló végleges pénzügyi alku áttolódik majd a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idejére, mert egyelőre a tagállamok inkább csak alibiznek döntéshozatal címén - hívja fel átfogó anyagában a figyelmet a Bruxinfo.

Arra, hogy a német elnökség idejére csúszhat a Magyarország számára is fontos EU-s pénzekről a végső döntés, már mi is felhívtuk a figyelmet egy februári anyagunkban, és ez azért lényeges, mert így az utolsó pillanatban megszülető keretszámok és késve megszülető kapcsolódó jogszabályok miatt 2021-2022-ben alig lesz elosztható EU-pénz idehaza. Így a 2020-tól egyébként is jelentősen csökkenő itthoni EU-s pályázati pénzkifizetés után akár 1-2 évig is eltartó forrásínséges periódus is kialakulhat (legalábbis az EU-pénzek terén), ami a gazdasági növekedésre jócskán rányomhatja a bélyegét.

A friss cikk alapján azonban az is lényeges, hogy a német EU-elnökség idejére csúszhat a jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének kényes kérdésének eldöntése is, márpedig a közelmúltban példátlanul éles fenyegetést kapott a magyar kormány, hogy a migrációs kérdésekbeli magatartását nem fogják majd elfelejteni, amikor a 2020 utáni EU-pénzekről döntenek. Emellett az is lényeges, hogy a Fidesz Európai Néppárti tagságával kapcsolatos minapi vitában a CDU új elnöke, leendő kancellárjelölt is a felfüggesztés mellett tette le a voksát.

A Bruxinfo ezek mentén átfogó cikkben járta körbe, hogy hogyan áll a közel egy éve az Európai Bizottság által közzétett 2021-2027-es uniós költségvetési javaslat, illetve a hozzá kapcsolódó szektorális jogszabályok elfogadási folyamata.

Összességében azt a képet mutatja a lap, hogy alig van haladás, mert a tagállamok nagy részében egyelőre hiányzik a politikai akarat a gyors haladásra, és emiatt alibizés zajlik a különböző üléseken.


Mindez pedig jócskán eltér attól a Bizottság által tervezett sebességtől, hogy még idén tavasszal fogadják el a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF) fő számait és kereteit egyhangúan az Európai Tanácsban. Aztán ezt az irreálissá váló menetrendet tavaly decemberben a Tanács úgy módosította, hogy remélhetőleg idén őszig elfogadja majd ezeket a kereteket, de már akkor lehetett sejteni, hogy a további csúszás benne van a rendszerben. Ezt erősíti meg most a Bruxinfo cikke, amelynek néhány lényegesebb üzenete:
  • EU-diplomaták szerint az idén ősszel elfogadandó MFF terve is alighanem késedelmet fog szenvedni, és egyre többen arra számítanak, hogy csak a 2020 második felében esedékes német EU soros elnökség alatt sikerül majd nyélbe ütni az alkut.
  • A kormányoknál kevés kivétellel hiányzik a tényleges politikai akarat a pénzügyi keret kitárgyalására. A román soros elnökség ugyan tanácsi források szerint januárban és februárban még tett egy tétova kísérletet a még az osztrákok által kidolgozott "tárgyalási keret" módosítására, ám ezt a többség lesöpörte az asztalról. És bár az általános ügyek tanácsának legutóbbi ülésén is napirenden volt a téma, a most zajló események minősítésére leginkább az alibizés tűnik a megfelelő szónak.
  • Mivel a kormányok között még csak meg sem kezdődött a politikai kompromisszumkeresés, és jelenleg inkább a Brexitre és a közelgő EP-választásokra, majd az intézményi váltásokra irányul a figyelem, nehéz elképzelni, hogy kora őszre ebből megállapodás lehet az MFF szintjén. Ahhoz korábbi tapasztalatok szerint legalább két EU-csúcs szükséges, és bár elképzelhető, hogy Donald Tusk tanácsi elnök a szeptemberi és október EU-csúcsot erre szánná, hogy egy sikeresen összehozott MFF-fel távozzon december elsején a posztjáról, de mégsem nagy esélyű ez a forgatókönyv.
  • A 2021-2027-es EU-s költségvetés elfogadásának további csúszását jelző összképet ugyanakkor árnyalja, hogy miközben a következő pénzügyi kerettel összefüggő politikailag érzékeny kérdésekről nem folyik érdemi vita, addig a szektorális jogalkotásban van némi előreszaladás. A Tanács és az Európai Parlament a 37-ből eddig tíz jogalkotási dossziénál kötött ideiglenes megállapodást.
  • Ezeket azonban végleges formában csak akkor fogják tudni lezárni, ha a nagypolitikai szinten is mozdulnak a dolgok és a tagállami vezetők egyhangú döntéssel elfogadják a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés fő összegeit és meghatározó paramétereit. Addig bármilyen dossziéról is alakul ki intézményközi konszenzus, abból hiányzik a pénz, az allokáció módja és számos esetben a felhasználás szabályai is.
  • A Bruxinfo úgy tudja, hogy egyelőre arról a bizottsági javaslatról sincs érdemi előrelépés, ami a jövőben a jogállami alapelvek tiszteletben tartásától tenné függővé a kifizetések folyósítását. Magyarán, az elképzelés értelmében, ha egy országban mélyreható problémákat állapítanak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a korrupció elleni hatékony fellépést illetően, akkor a Bizottság kezdeményezésére fel lehetne függeszteni vagy csökkenteni a kifizetéseket.
  • A koncepció gyakorlati megvitatását megnehezíti, hogy miközben egy minősített többségi döntéssel elfogadandó szektorális rendelet tervezetéről van szó, a jogállami fék fő elemei a keretköltségvetés (MFF) ernyője alá tartozó tárgyalási keretben is helyet kaptak. Azaz, előreláthatóan részét képezik majd a végleges pénzügyi alkunak, amiről viszont egyhangú döntésnek kell születnie legfelsőbb szinten, így tehát egy-egy tagállam vétója az egészet meg tudná akasztani.
  • Az is fontos fejlemény a jogállamisági feltételrendszer esetleges elbukása/felvizezése kapcsán, hogy a Tanács jogi szolgálata negatívan vélekedik a jogállamiság és az EU-pénzek összekötése témájában. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által előterjesztett formájában nem tartja összeegyeztethetőnek a javaslatot az EU szerződésével, főleg azért, mert a jogi szolgálat véleménye szerint a jogállamisági feltételrendszer átfedést mutat a 7-ik cikk szerinti eljárással, ami hasonló problémák kezelését szolgálja (ott is a legvégső esetben megvonható az EU-pénzek, ha súlyos jogállamisági problémákat találnak). Ezért a jogi szolgálat szakvéleménye azt sugallja, hogy ki kellene venni a jogállami referenciákat az MFF égisze alól, ami azért lehet problémás, mert az egész amúgy erről szólna.
  • A következő többéves keretköltségvetés egy másik fontos eleméről, a némi túlzással eurózóna-büdzsének nevezett javaslatról egyelőre a pénzügyminiszterek vitatkoznak. A következő fordulót a héten tartják a bukaresti informális tanácsülésen, ahol az eszköz döntéshozatali, kormányzási vonatkozásai kerülnek terítékre. Itt is az a cél, hogy júniusra elkészüljön és a vezetők elé kerüljön egy konszenzusos verzió.
  • Az önálló eurózóna-költségvetés kifejezés némileg túlzás, hiszen az Emmanuel Macron francia elnök által eredetileg elképzeltnél jóval szerényebb tételről, a legutolsó hírek szerint nagyjából 22 milliárd euróról lenne szó hét évre elosztva. A jelen állás szerint reformokat támogató funkciója lenne és az euróövezet tagjai csak a már általuk végrehajtott szerkezeti reformokra vehetnék igénybe. A Bizottság eredetileg stabilizációs funkciót is szeretett volna, ezt azonban a Hansa-szövetségbe tömörült északi országok határozottan ellenzik.


Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

További ajánlataink

Nyártól gyorsabban érhetünk Budapestről Szolnokra az M4-esen

Június végén átadják az Abony és Cegléd közötti szakaszt.

Meglepően kevés magyar támogatja az euróbevezetést

Teljesen más eredmény jött ki, mint eddig tudtuk.

Legalább 400 milliárdos bírság nézhet ki az EU-pénzeknél Magyarországnak!

Kedden Brüsszelben alkudoztak a magyar szakértők.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF