100 milliárd eurót szán K+F+I-re Brüsszel - Mit kell tudni az új programról?

2018. június 8. 16:51    
nyomtatás
 
Kiadott ma egy összefoglalót a csütörtökön közzétett 2020 utáni nagy uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramról, a 100 milliárd euróra tervezett Horizont Európáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az anyagban egyrészt visszautal a Hivatal a mostani ciklus Horizont 2020 programjának főbb elemeire, az abban elért magyar eredményekre és a főbb változásokra is. Az alábbiakban ezek egy részét foglaljuk össze cikkünkben.


A Horizont Europe tervezet főbb céljai


Az NKFI Hivatal összefoglalója rámutat arra, hogy az Európai Bizottság javaslata összhangban áll az Unió következő hosszú távú, 2021-2027 közti időszakra vonatkozó költségvetési tervezetével. Emellett a Bizottság "Munkahelyek, növekedés, egyenlő elbánás és demokratikus változások programjához, valamint olyan globális szakpolitikai prioritásokhoz is illeszkedik, mint az ENSZ fenntarthatósági céljai.

A javaslat azon a megközelítésen alapul, hogy a kutatásnak és innovációnak reflektálnia kell az állampolgárok proritásaira. Hozzá kell járulnia az Unió gazdasági versenyképességének növeléséhez, valamint az európai társadalmi-gazdasági modell és értékek fenntartásához, illetve a kihívások rendszerszintű megoldásához.

Ennek érdekében a korábbi keretprogram sikereire építve a Horizont Europe továbbra is integrált módon támogatja az innovációs lánc teljes egészét. Fenntartja az egységesített részvételi szabályrendszert (single set of rules), de egyszerűsíti azt.

Bár a korábbi keretprogram is komoly eredményeket mutatott fel a tudományos áttörések, a versenyképesség támogatása és a társadalmi kihívásokra adható megoldások terén, az új programmal még jelentősebb hatást kívánnak elérni. A keretprogram emellett az uniós célként kitűzött 3%-os GDP arányos KFI ráfordítás elérése felé is jelentős lépésnek tekinthető.

Ezek a mostani ciklus főbb eredményei


Az NKFI Hivatal rámutat, hogy a jelenlegi uniós keretprogram 2014 és 2020 között mintegy 80 milliárd eurós (24 ezer milliárd forintos) költségvetéssel fut. A több száz meghirdetett pályázati programra évi 30 ezer projektjavaslattal pályáznak az európai kutatók, fejlesztők. Eddig közel 195 millió eurót, azaz mintegy 60 milliárd forintot nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások, ami a 17. helyet jelenti az uniós tagállamok között. A magyar kis- és középvállalkozások a 195-ből eddig 25,5 millió eurót (mintegy 7,7 milliárd forintot) nyertek el az innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztését, nemzetközi bevezetését célzó ún. KKV eszköz pályázaton. Ezzel a termék- és technológiafejlesztési szakaszt támogató 2. fázisú pályázatokon az EU13 országokból a legjobb teljesítményt nyújtva, néhány EU15 országot (korábbi tagállamok), Belgiumot, Görögországot és Luxemburgot is megelőzve.

A Horizont 2020 keretében hirdetett meg pályázatokat az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) is. A legkiválóbb felfedező kutatásokat ösztönző pályázatokon a Magyarországról pályázó kutatók több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti KFI ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne. Az ERC pályázatok révén 2007 és 2017 között, vagyis az FP7 és a Horizont 2020 keretprogram időszakában, összességében 61 hazai szervezet mintegy 82 millió euró támogatást nyert el. Ez az EU13 (az újonnan csatlakozott államok, köztük hazánk) országai által elnyert összes forrás 40%-át jelenti.


Az új keretprogram számos tekintetben épít a jelenlegi keretprogram - Horizont 2020 - kapcsán elindított egyszerűsítésekre, racionalizálásra:
  • a Horizont 2020 keretprogram egyszerűsítési intézkedéseinek (hárompilléres struktúra) folytatása, melyeket a pályázók pozitívként értékeltek;
  • a támogatási térkép egyszerűsítése;
  • további egyszerűsítési törekvések a tényleges költségek elfogadásának tekintetében, különösen a személyi költségeknél;
  • a kedvezményezettek számviteli gyakorlatának szélesebb körű elfogadása;
  • az egyszerűsített költségelszámolási opciók szélesebb körű alkalmazása (átalányfinanszírozás lehetősége);
  • a kedvezményezettek auditterhének csökkentése érdekében támaszkodás más EU támogatási programok auditeredményeire;
  • a Garancia Alap kiterjesztése;
  • a kiválósági minősítés (seal of excellence) alkalmazásának egyszerűsítése;
  • a pályázatok értékelési és kiválasztási folyamatának legfontosabb elemei az egész keretprogram esetében alkalmazhatók lesznek.

A pályázati felhívások mellett a Bizottság a mindennapi életünket érintő kérdések kezelése érdekében új küldetéseket (missions) indít, amelyeket merész, ambiciózus célok és uniós hozzáadott érték jellemez. Ezeket stratégiai tervezési folyamat keretében tervezik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az érdekelt felekkel és a polgárokkal együtt.

Az új keretprogram három fő pillére


I. Az első pillér, a Nyílt Tudomány (Open Science) biztosítja a folytonosságot a Horizont 2020 keretprogrammal a kiváló tudomány támogatásában. Ez az Európai Unió tudományos vezető szerepének, a magas színvonalú tudás és készségek fejlesztésének megerősítése érdekében az Európai Kutatási Tanács és a Marie Sk³odowska-Curie Program, valamint a kutatási infrastruktúrák támogatásán keresztül valósul meg.

II. A második pillér, a Globális Kihívások és Ipari Versenyképesség (Global Challenges and Industrial Competitiveness) a társadalmi kihívásokra adott válasz és az ipari versenyképesség előbbre vitelét tűzi ki célul célzott kezdeményezésekkel (top down approach) öt klaszteren keresztül:
  • Egészségügy
  • Befogadó és biztonságos társadalmak
  • Digitális technológiák és ipar
  • Éghajlat, energia és mobilitás
  • Élelmiszerek és természeti erőforrások


III. Míg az innovációt az egész keretprogram támogatja, a Nyílt Innovációt (Open Innovation) magában foglaló harmadik pillér az áttörést hozó, piacteremtő innováció növelésére fókuszál az Európai Innovációs Tanács létrehozásával, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára.

A javaslat szerint a létrehozásának célja, hogy a legígéretesebb és áttörést jelentő technológiákat a laboratóriumtól a piaci alkalmazásig juttassa el. Emellett segítséget nyújtson a leginnovatívabb induló vállalkozásoknak és vállalatoknak ahhoz, hogy ötleteiket nagyobb léptékben valósíthassák meg.

A tevékenységek alulról építkező (bottom-up) jellegűek lesznek, ami jelentősen egyszerűsíti a jelenlegi támogatást, illetve az InvestEU Support pénzügyi eszközei is rendelkezésre állnak majd a nemzeti és regionális innovációs ügynökségekkel és egyéb szereplőkkel való és azok közötti együttműködésre.

A keretprogram három pillérét olyan tevékenységek alapozzák meg, amelyek erősítik az Európai Kutatási Térséget, különös tekintettel a kiválóság megosztására (a H2020 programból ismert Teaming, Twinning, ERA Chairs eszközök folytatása), és az európai KFI rendszer reformjára és fejlesztésére. A hárompilléres szerkezet és a stratégiai tervezés megerősíti a különböző programrészek belső koherenciáját a programszintű célok elérése érdekében, és biztosítja a rendszerszintű, hatásalapú megközelítést.


A partnerségek ösztönzésének módjai


A Horizont Európa program jelentősen erősíti a nemzetközi együttműködést, amely elengedhetetlen a tehetséghez, tudáshoz, know-how-hoz, létesítményekhez és piacokhoz való hozzáféréshez szerte a világon.

A "nyílt tudomány" válik a program működési rendszerévé, amely nyílt hozzáférést igényel a publikációkhoz és az adatokhoz.

A program új és hatásalapú megközelítést alkalmaz a partnerségekkel kapcsolatban. Ésszerűsíteni fogja a partnerségek számát, hogy azok egyszerűbb és mindenki számára) nyitott formában (felsőoktatás, ipar, tagállamok, jótékonysági alapítványok működjenek tovább.

A program a partnerségek három szintjét különbözteti meg:
  • közös programozású partnerség (co-programmed), amelynek alapja egyetértési megállapodás (MoU) vagy szerződéses megállapodás a partnerek között;
  • közös támogatású partnerség (co-funded), amelynek alapja egy rugalmas társfinanszírozási modell;
  • intézményesített partnerségek (institutionalised partnerships), amelynek alapja az EU Szerződés 185. vagy 187. cikkelye, és a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Tudás és Innovációs Közösségeire (KIC-ekre) vonatkozó rendelet.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak végrehajtásával kapcsolatban az Unió vállalta, hogy programjai kiadásainak 25%-át az éghajlattal kapcsolatban megfogalmazott célokra fordítja.

A költségvetés főbb számai


Horizont Europe - 94,1 milliárd €

Első pilllér: Nyílt Tudomány (Open Science) - 25,8 milliárd €
  • Európai Kutatási Tanács - 16,6 milliárd €
  • Marie Sk³odowska-Curie Program - 6,8 milliárd €
  • Kutatási infrastruktúrák - 2,4 milliárd €


Második pillér: Globális Kihívások és Ipari Versenyképesség (Global Challenges and Industrial Competitiveness) - 52,7 milliárd €
  • Egészségügy - 7,7 milliárd €
  • Befogadó és biztonságos társadalmak - 2,8 milliárd €
  • Digitális technológiák és ipar - 15 milliárd €
  • Éghajlat, energia és mobilitás - 15 milliárd €
  • Élelmiszerek és természeti erőforrások - 10 milliárd €


Közös Kutatóközpont - 2,2 milliárd €

Harmadik pillér: Nyílt Innováció (Open Innovation) - 13,5 milliárd €
  • Európai Innovációs Tanács - 10 milliárd €
  • Európai Innovációs Ökoszisztéma - 0,5 milliárd €
  • Európai Innovációs és Technológiai Intézet - 3 milliárd €


Az Európai Kutatási Térség erősítése - 2,1 milliárd €

Euratom Kutatási és Képzési Program - 2,4 milliárd €

Címlapkép forrása: MTI Fotó Sóki Tamás

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

KKV-k: finanszírozás pipa (x)

Jöhet a hatékonyságnövelés az MKB Bank segítségével. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium