Íme a stratégia, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most"

2019.03.06 16:58

Több pillérre épül az új kutatási, fejlesztési és innovációs program.

Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia, az Innovációs Alap forrásaiból várható versenypályázatoknak pedig az a fő célja, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most" - hangzott el az innovációs fórumsorozat mai budapesti zárórendezvényén. A "vízfejűség" témája kapcsán Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke megjegyezte: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, amikor nagyon sokan áramlanak a főváros irányába, akkor néhány évtizedes távon 4-5 millió főre duzzadna Budapest és az agglomeráció lakossága, amire nincs felkészülve a főváros és Magyarországnak sem lenne jó az elnéptelenedő vidék miatt.

Több pillérre épül az új stratégia



Egy hónapja indult az országszerte 25 állomásból álló Országos Innovációs Fórum az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében, amelynek ma tartották a Budapesti Corvinus Egyetemen a zárórendezvényét. Az eseményen Birkner jelezte, hogy több mint 2500 vállalkozó vett részt a 25 állomásos roadshown, és azért, hogy még inkább tágítsák az innovációról folytatott országos konzultációt, ezért március 12-ig egy online konzultáció is fut még az NKFI Hivatal honlapján, amelyhez bárki hozzászólhat ezen a linken.

A fórum elején Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára az MTI összefoglalója szerint többek között azt hangsúlyozta, hogy tudástermelésre és -áramlásra, együttműködésre, valamint tudásfelhasználásra és vállalati innovációra épül a 2021 utáni fejlesztési időszakra szóló új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia. Az ezen a linken elérhető előadása keretében azt is elmondta, hogy a megújuló stratégiával Magyarország a kiemelt gazdasági területeken európai szinten jelentős kutatás-fejlesztési potenciálra tehet szert, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) széles körben képessé válhatnak az innovációk bevezetésére és létrehozására. Utóbbi azért is fontos, mert kimutatások szerint a kkv-k termelékenysége az uniós mezőny hátsó felében található, de az innovációk fokozottabb alkalmazásának segítségével előre tudna lépni a kkv-kör és így az ország is


Szigeti Ádám rámutatott: a stratégia célja többek között az innováció iránti fogékonyság javítása, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés, valamint a korszerű, kutatás-fejlesztést támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése.


A helyettes államtitkár közölte: a tudástermelésben fontos szerepe van a kutatói utánpótlás biztosításának és a tudásalapú szolgáltatások erősítésének. Hozzátette, a stratégia egyebek mellett támogatja az innovációs ökoszisztéma szereplői közti aktív párbeszédet, valamint ösztönzi a nemzetközi kutatói mobilitást. Fontosnak nevezte a szellemi alkotások hasznosítását, és az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítését.

Kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció, a digitalizáció és az Ipar 4.0 technológiák meghatározó szerepet töltenek be napjaink fejlődési versenyében. Magyarország jelenleg az Európai Unió (EU) innovációs eredménytábláján a 21. helyen, azaz a mérsékelt innovátorok között szerepel, azonban 2030-ra el szeretnék érni, hogy a jelentős innovátorok közé emelkedjen. A helyettes államtitkár szerint a magyar gazdaság teljesítőképessége jelentősen fokozható, ha sikerül növelni a kkv-k innovációs képességét, ezért az innovációt ösztönözni kell.


A cél változatlan, a forrástömeg kérdéses



Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke itt letölthető előadásában hangsúlyozta: tévhit, hogy a magyarországi vállalatok kevés kutatás-fejlesztési és innovációs forrást kapnak, hiszen 2015 óta mintegy 800 milliárd forintot osztottak ki különböző uniós és hazai kiírású kfi-pályázatokon a cégeknek. Hozzátette: ezek hatásának most már meg kellene jelennie a kutatás-fejlesztési ráfordítási statisztikákban is: ugrania kellene a 2017-es GDP-arányos 1,37% közeléből a 2020-ra megcélzott 1,8%-ra.

Érdemes megjegyezni, hogy az NKFIH korábbi elnöke azt szorgalmazta: a 2014-2020-as uniós pályázati dömping kifutása után, a cél elérése érdekében, meg kellene dupláznia a magyar kormánynak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évente nagyjából 80 milliárd forintos forráskeretét, de a tavaly év végi középtávú magyar állami költségvetési kitekintőben 2020-2021-re is lényegében ez a szám maradt.

Birkner nem említette, hogy a duplázás továbbra is kiemelt cél lenne, csak azt, hogy az 1,8%-os cél változatlan, de így összességében kérdéses, hogy utóbbi valóban elérhető 2020-ra.

A vízfejűség ellen hat a versenypályázati portfólió



Az NKFIH elnöke a vállalatoknak az elmúlt években juttatott mintegy 800 milliárd forintnyi kfi-pályázati forrás kapcsán megjegyezte: a mintegy 30 ezer cégből álló kör évi mintegy 380 milliárd forintnyi kfi-ráfordítást hajt végre, de ebből 200 milliárd valójában tíz céghez köthető, így ez is rámutat a duális gazdasági szerkezetre és arra, hogy az államnak igenis van még tennivalója.

Megjegyezte azt is, hogy a duális gazdasági szerkezet, illetve az erős Budapest-centrikusság jól tetten érhető a kutatók számának országos eloszlásában és a legtöbbi kfi-mutatóban, amelyeken változtatni kell, illetve a következő évtizedekre kirajzolódó tendenciákat fékezni kell. Éppen ezt célozza az a mostani fórumsorozat, illetve konzultáció is, amelynek eredményei alapján kialakítják majd az Innovációs Alapból kiírandó versenypályázati portfoliót.

Szavai szerint nagyon jól teljesít Budapest a kutatási-fejlesztési és innovációs mutatókban, és éppen ezért "az a célunk, hogy Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most", mert nincs felkészülve a város és vonzáskörzete 4-5 milliós lakosságszámra. Éppen ezért a kutatókat vidéken kell tartani, illetve ott kell megerősíteni a kutatási infrastruktúrát és a vállalati együttműködéseket - jegyezte meg.



Így néznek ki az új versenypályázati tervek



A fórumsorozat és a konzultáció végső eredményei még nem ismertek, de Birkner a tájékoztatás és a felkészítés jegyében már bemutatta azt, hogy jelenlegi terveik szerint milyen pályázatokból és milyen forráskeretek mentén épülne majd fel az évente eddig nagyjából 80 milliárd forintos NKFI Alap versenypályázati portfóliója. Amint az alábbi táblázatban is látható: 4 nagyobb és egy csekély keretösszegű pályázati kiírásban gondolkodnak jelenleg, amelyek közül a második, a piacvezérelt KFI kiírás lenne a legnagyobb keretösszegű (45 milliárd forint).


Piacvezérelt KFI



A piacvezérelt KFI kiírás kapcsán Birkner azt mondta: az elmúlt évek a tudásteremtésről szóltak, most pedig arra kell koncentrálni, hogy ha létrejött a tudás, akkor hogyan lehet ezt a termelési folyamatokba becsatornázni, azaz például a prototípusból hogyan lehet terméket csinálni. Erre szolgál a 45 milliárdos keret majd, amely kapcsán hangsúlyozta: változtatnia kell a vállalkozásoknak a hozzáállásukon, és csak annyi forrásra pályázzanak, amennyi ténylegesen indokolt a projektjükhöz, mert "ha valaki túlárazza magát, azonnal kizárja magát a pályázatból".


Kkv start innováció



A 20 milliárdos keretösszeggel kiírni tervezett kkv start innovációs kiírás kapcsán úgy fogalmazott: az a legnagyobb baj ma Magyarországon a vállalati versenyképesség terén, hogy a kkv-k első k betűjét
meg kellene valahogy szólítani, mert láthatatlanok, illetve sokféle szempontból egyszerűen megszólíthatatlanok.
Ezt az igényfelmérést és megszólítást szerinte most kell elvégezni, hogy 2020-2021-re újra lehessen pozícionálni a kfi ökoszisztémát, és ezért a most vázolt egész versenypályázati portfólió-rendszert pilot-jelleggel gondolják indítani.

Magára a kkv start innovációs kiírásra értve azt mondta: az a cél, hogy a kis cégek valami egyszerű dolgot kezdjenek el csinálni 10-20 millió forintos támogatás mellett, például alakítsanak át egy üzleti folyamatot, pályázzanak egy hatékonyságot javító gépre, vagy vegyenek fel egy mérnököt.


Ipari-egyetemi együttműködés



Az elmúlt években kiírt Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központos pályázatra utalva azt mondta: a FIEK program jól sikerült, a forráshoz juttatott 8 központból 7 jól működik, azaz a tapasztalatok kedvezőek, de vannak még üres terek Magyarország térképén, így egyrészt új egyetemeket is szeretnének bevonni, másrészt az egyetemi innovációs ökoszisztéma kiépülését is szeretnék erősíteni.


A fenti két cél kapcsán tehát tervezi kiírni az NKFIH egyrészt az ipar-egyetem együttműködési pályázatot, másrészt az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatot is az alábbi bemutatott, egyelőre tervezett, keretek mentén. Utóbbi kapcsán Birkner jelezte: megfinanszíroznák az innovációs menedzserek, szabadalmi ügyvivők, stb. fizetését, de az egyetemeknek kellene az egész rendszer kereteit megszervezni és utána mindent meg kellene tenniük azért, hogy a vállalatokkal való együttműködés haladjon, illetve az egyetemen formálódó innovációknak országos közvetítése legyen.




Az innovációs fórum mai zárórendezvényén többek között Csuzdi Szonja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője is tartott előadást. Ő elsősorban az uniós kutatás-fejlesztési keretprogram, a Horizont 2020, fontosságáról és az abban a vállalkozóknak rejlő lehetőségekről beszélt. Rámutatott, hogy a H2020-as pályázatok részben azért is fontosak és értékelődik fel a jelentőségük, mert a 2014-2020-as ciklus strukturális alapjaiból itthon kiírt pályázatok lassan kifutnak, így a közvetlen brüsszeli forrásokra több figyelem irányul, de egyúttal az ilyen pályázatokon induló és nyerő cégek és intézmények nagyobb nemzetközi figyelmet, láthatóságot, is kapnak.

Felhívta a vállalkozások figyelmét az alábbi ábrára, amelyen a három fő pályázati irány látható, ami számukra a legérdekesebb lehet. Egyúttal arra is rámutatott, hogy a KKV Eszköz pályázat kapcsán az üzleti terv pályázatot ki fogja vezetni a Bizottság, már csak idén lehet erre forrást nyerni.



Címlapkép forrása: MTI Fotó Balázs Attila

További ajánlataink

Megszavazták az Európai Bizottság új elnökét!

383-an szavaztak Ursula von der Leyenre.

300 cég nyert a napokban milliárdos EU-pénzt

Újra felpörgött a pályázati döntéshozatal.

Ezt ígérte von der Leyen a ma esti nagy döntés előtt

Az eurót is megüthetik, ha elbukna.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF