Gyors összefoglaló

Quo vadis, Magyarország? – Harminc év után hol marad a társadalmi rendszerváltás?

Fél Magyarország ma Európa legfejletlenebb régióiban él, miközben a választási kampányokban alig esik szó a területi lemaradásról és annak következményeiről. Pedig a következő uniós költségvetési ciklusban soha nem látott forrás állna rendelkezésre regionális felzárkóztatásra – a kérdés csak az, akarunk-e élni vele, és tudunk-e élni vele. A tét nem pusztán GDP-növekedés, hanem az ország társadalmi felemelkedése: az, hogy lesz-e valódi rendszerváltozás a térségekben, vagy végleg rögzül a lejtmenet.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Négy magyarországi régió – Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld – az Európai Unió 244 régiója közül a legfejletlenebb 15 közé tartozik, fejlettségük az uniós átlag mindössze 47–50 százalékát éri el.
  • Az ország lakosságának közel fele, mintegy 4,6 millió ember él ezekben az elmaradott nagytérségekben, miközben 2024-ben a hét magyar régióból négyben csökkent a GDP, háromban stagnálás volt tapasztalható, és csak Budapesten mutatkozott érdemi növekedés.
  • A legfejlettebb magyar régió, Észak-Dunántúl elveszítette korábbi előnyét Románia nyugati területeivel szemben.
  • A választási kampányban egyetlen érdemi szó sem hangzott el a magyar régiók drámai lemaradásáról, annak ellenére, hogy a 106 egyéni körzetben a jelöltek közvetlenül egy-egy térség képviseletére kapnak felhatalmazást.
  • Az Európai Unió következő fejlesztési időszakában várhatóan mintegy 860 milliárd euró áll majd rendelkezésre regionális felzárkóztatásra, ami a tervezett uniós költségvetés több mint 40 százaléka, Magyarország azonban csak akkor részesülhet ebből, ha igényt tart rá.