Üzembe helyezték az egyciklusú szegedi lézerrendszert

MTI, Portfolio
2019. május 15. 15:58    
nyomtatás
 
Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus indította el szerdán Szegeden. A SYLOS lézerrendszer kifejlesztése 2015 decemberében kezdődött, a két lépésben megvalósult uniós projekt költsége 4,9 millió euró (1,5 milliárd forint) volt.


Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd.

Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik - amely az SYLOS lézerrendszert használja - az atomenergia hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik - közölte Szigeti Ádám.

Üzembe helyezték az egyciklusú szegedi lézerrendszert


Dolgozók az egyciklusú (Sylos 1) lézerrendszer helyiségében a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben az avatás napján, 2019. május 15-én. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztette a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével. MTI/Rosta Tibor


Gérard Mourou, az ELI-projekt egyik kezdeményezője szerint az új lézerrendszer nemcsak egy tudományos eszköz, az együttműködés szimbóluma is, hiszen kialakítását húszéves kutatás előzte meg.

A francia tudós köszöntőjében kitért az általa kezdeményezett, a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló kutatási programra, amely szavai szerint lehetőséget teremthet a tiszta energia előállítására anélkül, hogy elpusztítanánk a bolygónkat.

Gintaras Vilda litván gazdasági és innovációs miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése komoly előrelépés a világ tudományos közössége számára.

A legnagyobb teljesítményű berendezések között a világ leggyorsabb lézerrendszere egyedülálló kutatási programok végrehajtását teszi lehetővé - emelte ki a politikus.

Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója elmondta, az 1 kilohertzes ismétlési frekvenciájú, néhány fentoszekundum időtartamú impulzusokat kibocsátó SYLOS lézerrendszer az intézet egyik fő lézerforrása. A rendszer az ELI-ALPS-ban átadott harmadik fényforrás, amelyet rövid időn belül egy újabb követ majd. Ez a rendszer táplálja majd az ELI-ALPS több másodlagos forrását: segítségével hoznak létre lágyröntgen attoszekundumos impulzusokat, valamint nagy csúcsintenzitású elektronimpulzusokat. Az új lézerrendszernek köszönhetően változatos fizikai, kémiai, anyagtudományi, orvosbiológiai és ipari kutatásokra nyílik lehetőség - hangsúlyozta az igazgató.

Üzembe helyezték az egyciklusú szegedi lézerrendszert


A szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, ahol felavatták az egyciklusú (Sylos 1) lézerrendszert 2019. május 15-én. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztette ki a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével. MTI/Rosta Tibor


Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. tanácsadója elmondta, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése 2015 decemberében kezdődött, a két lépésben megvalósult projekt költsége 4,9 millió euró (1,5 milliárd forint) volt. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztett ki, kifejezetten a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével.

Csörte a szegedi lézerközpont körül


A Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programja (GINOP), illetve elődje, a GOP, egyik kiemelten nagy tudományos kutatási projektje a szegedi lézerközpont néven elhíresült ELI-ALPS, amelyre a hivatalos adatok szerint a két uniós támogatási ciklusban 32+40 milliárd forintot fordítanak. A mostani 2014-2020-as ciklusra megszavazott 40,05 milliárd forintból a kifizetési adatbázis szerint egyelőre 33,3 milliárdot fizetett ki az Irányító Hatóság, hiszen a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen.

A lézerközpont körül annak kapcsán forrósodtak fel a viták a közelmúltban, hogy az intézmény nemzetközi boardjának három tagja márciusban lemondott arra hivatkozva, hogy a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Erre reagálva áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyrészt félreértésről beszélt (mármint a kutatók szerinte félreértik a helyzetet és a tárca motivációit), másrészt azt szorgalmazta, hogy a kritikák helyett a tudósok álljanak be az intézmény támogatása és minél magasabb nemzetközi kihasználtságának megszervezése mögé. Erre pedig a minap az Akadémiai Dolgozók Fórumán reagált "az MTA fizikus közössége".

Az Index összefoglalójának egyik legerősebb üzenete az, hogy bár az ELI-ALPS valóban nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, de ennek oka az, hogy a projekt "szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt". Emellett az is probléma szerintük, hogy
a tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium