Ne temessük még az EU-t, és a Brexit is visszafordulhat!

2018. február 12. 18:50    
nyomtatás
 
Bár az EU világgazdasági súlya csökken Ázsia felemelkedésével, de kulcsfontosságú uniós döntések készülődnek, így hiba lenne most temetni az uniót, ráadásul még a Brexit is visszafordulhat - többek között ezeket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia délutáni panelbeszélgetésének előadói. Ezekkel az üzenetekkel lényegében a délelőtti panel fő üzeneteit igyekeztek kiegyensúlyozni, bár záró gondolataiban Matolcsy György MNB-elnök újra ráerősített "az Európa süllyed" narratívára.

2018.02.12 10:22 MNB: a globalizáció új fázisában is indokolt még a laza monetáris politika



Európa visszaszorulóban...


Európa egyre inkább kicsinek tűnik Ázsiához képest, hiszen a világgazdasági növekedés legnagyobb része, a top-vállalatok egyre nagyobb része, valamint a globális középosztály szintén legnagyobb része Ázsiából jön - többek között ezeket hangsúlyozta a délelőtti panelbeszélgetés keretében a brüsszeli Bruegel kutatóintézet főmunkatársa. Alicia García-Herrero, aki bő egy évtizede Hong Kongban él, azt is kiemelte: Kína és India globális növekedési hajtóereje sokkal nagyobb lesz a következő időszakban, mint az Egyesült Államoké és az Európai Unióé, így Ázsia évszázada várható.

Erre a narratívára délelőtt több panelbeszélgető is "rácsatlakozott", például Renwei Huang, a Fudan Egyetem "Egy övezet, egy út" és Globális Kormányzás Intézetének dékánja, amikor a kínai államfő által 2013-ban elindított kínai stratégia ázsiai és európai hatásait mutatta be. Ennek a kezdeményezésnek egyébként a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése is része, amely projekt kínai hitelből való megvalósításának ésszerűségét mostanában sok kritika éri.

... mégsem szabad leírni az EU-t


A fentiekre utalva Marco Buti, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős főigazgatója azt mondta délutáni előadásában:

elhamarkodott kijelenteni, hogy a Nyugat hanyatlik és a Kelet veszi át az irányítást, mert a politikai döntéshozatal felül tudja írni ezt a képet, amelynek jelentőségét sokan alulbecsülik.

Rámutatott arra is, hogy az Európai Unió történetét végignézve a közösség számos válságból összességében megerősödve került ki, beleértve az eurózóna közelmúltbeli válságát is. A főigazgató szerint azt sem szabad lebecsülni, hogy az EU-ban követett gazdasági és társadalmi modellnek a világban máshol is hatása van: a konstruktív viták mentén kiérlelt struktúrákat máshol is átveszik.

Szerinte nagy hiba lenne a multilaterális működési és döntéshozatali modellről áttérni egy erősebb, központosítottabb modellre. Ezzel elutasította Alicia García-Herrero javaslatát, aki szerint például a kereskedelmi kapcsolatokban is központosítani kellene, hogy az EU-ban csak egy személy tárgyalhasson a harmadik országokkal. Érvelése szerint ugyanis nem hatékony, hogy az EU-s kereskedelmi biztos mellett a 28 ország saját képviselőivel is tud egyeztetni a kínai vezetés kereskedelmi kérdésekben.

Kinyílt az "ablak" a nagy döntések előtt


Marco Buti kiemelte: a francia és a német választások lezajlásával most megnyílt a "politikai ablak" a nagyobb döntések meghozatalára, hogy az eurózóna intézményrendszere megerősödjön. Szavai szerint ez az "ablak" néhány negyedévet jelent és segíti a folyamatot, hogy az eurózóna tagállamai közötti konvergencia újraéledt az utóbbi időszakban.

Rámutatott: bár sok lépést tettek az elmúlt években, de az eurózóna még mindig fenntarthatatlan egyensúlyban van: még nem elegendő a magánszektori- és állami kockázatmegosztás mértéke, a monetáris politika túlterheltté vált a válság utóhatásainak enyhítése során és közben a pénzügyi instabilitás kiújulásának kockázatai is jelen vannak még.

A pénzügyi unió, a költségvetési unió és a gazdasági unió elmélyítése érdekében fontos döntések jönnek mostanában az EU-ban - hívta fel a figyelmet Marco Buti. Felidézte, hogy a pénzügyi unió megteremtéséhez szükséges bankuniónál a három pillérből már másfél megvan:
  • az első, az egységes bankfelügyelet már működik,
  • a második pillérben félúton járunk: az egységes bankszanálási rendszert már kialakították és a működéséhez megteremtik a pénzügyi védőhálót a 2020 utáni EU-s költségvetés megfelelő sorával, amelynek javaslatát májusban hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság
  • a harmadik pillérhez (egységes betétbiztosítás) néhány héten belül jön ki az Európai Bizottság egy új javaslattal.

A tőkepiaci unió kialakítása során is tesznek lépéseket, de itt lényeges nehezítő tényező, hogy az Egyesült Államokkal szemben az EU-ban a vállalati finanszírozás nagy része banki hitelalapú, nem pedig értékpapír alapú. Emellett a költségvetési unió elmélyítése felé is tesznek lépéseket (a strukturális reformtámogató eszköz elindul pilot jelleggel a 2020-ig tartós EU-s büdzsén belül), ami segít majd enyhíteni a monetáris politika túlterheltségét is, továbbá az eurózóna kormányzati struktúrájában is érlelődnek a reformok.

Bármi kisülhet még a Brexitből


Reza Moghadam, a Morgan Stanley globális tőkepiacokért felelős alelnöke a Brexit és az EU viszonyáról beszélt saját tapasztalatai alapján és kijelentette:

Nagy-Britannia identitásválságon megy át, és még másfél évvel a népszavazás után se tudja az ország, hogy hova tart és mit akar az EU-s viszonyrendszerben.

A befektetési bankár szerint ez az identitásválság olyan mély, hogy most alapvető gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben (pl. az egyes ágazatokban az állami beavatkozás mértékében) sincs abszolút többsége egyik, vagy másik véleménynek. Éppen emiatt azt hangsúlyozta:

Bármi megtörténhet Nagy-Britanniában: akár az is, hogy EU-s megállapodás nélkül kiesik az ország az EU-ból 2019 tavaszán és az is, hogy egy második népszavazásra kerül sor, vagy a parlament szavaz majd a kérdésről és akár a folyamat leállításáról.

A befektetési bankár szerint a brit útkeresés kimenetelében nagyon sok múlik az EU 27 másik tagállamán is, azaz mennyire kemény feltételeket erőltetnek rá a britekre, mert ez visszahat a briteknél zajló folyamatokra is. Megjegyezte: egyelőre meglepően egységesen lépett fel az EU27 a kilépési tárgyalások első fázisában, így lényegében az lett, amit az EU27 akart, a brit kormány tárgyalóképessége így pedig nagyon gyenge.

Reza Moghadam azt hangsúlyozta, hogy ha az EU27 valóban profitálni akar abból, hogy a pénzügyi-finanszírozási központ London távozik a közösségből, akkor a tőkepiacokat az egész EU-ban egységesen kell szabályozni és sokkal nyitottabbnak kell lennie az új pénzügyi központnak a tőkebefektetésekre. Megjegyezte: tapasztalatai szerint a londoni pénzügyi szektor nagyon alkalmazkodó, és mindenki az alternatív finanszírozási megoldásokat keresi, hogy folytatni tudja az ügyfelek kiszolgálását az EU-n belülről, ha megállapodás nélkül lép ki 2019-ben Nagy-Britannia az EU-ból.

Még gyanakvók az amerikai befektetők, de ez megváltozhat


John Lipsky, az IMF volt főközgazdásza, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies főmunkatársa előadásában rámutatott, hogy az amerikai befektetői és akadémiai körök többsége továbbra is gyanakvással nézi az eurózónát, mint jelenséget, mert nem tudják értelmezni, hogy az egységes piac ígéretes ötlete mögé miért kellett létrehozni az egységes fizetőeszközt. Visszautalt rá, hogy az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) megalkotása során sosem merült fel, hogy Kanadának és Mexikónak is be kellene vezetnie az amerikai dollárt.

Érvelése szerint azt is nehezen értik meg az amerikaiak, hogy az eurózóna megteremtése végülis politikai döntés volt, amely során nem volt előre végiggondolva, hogy a projekt hova vezet és milyen építőkockákat kell már elején a helyére tenni, hogy később ne legyenek konstrukciós gondok. Mivel azonban ezek hiányosságok idővel kiütköztek (ERM-válság, majd a 2008-2009-es válság is a felszínre hozta), ezért vannak továbbra is erősen negatív vélemények az eurózóna fenntarthatóságával kapcsolatban. Lipsky azonban kijelentette:

Ha sikerül a tőkepiaci és bankunió megteremtése, illetve az Európai Valutalap felállítása, akkor az az egész játszma kimenetelét megváltoztathatja a stabilitás irányába.


Az eurózóna stabilitásának megteremtésében tehát a kockázatmegosztáson és a tagállami reformokon keresztül vezet az út az IMF volt főközgazdásza szerint és így lényegében ugyanazt mondta, mint amivel Marco Buti a tervezett lépések szükségességét indokolta. Lipsky szerint most van itt a lehetőség az eurózóna létrehozása során elmaradt lépések bepótlására, hogy fenntarthatóbb legyen az egész építmény. Szerinte ezekben és a fiskális szabályozás terén is gyorsan kell lépnie az EU-nak, részben azért is, mert a minap elfogadott új amerikai adócsomag miatt az Egyesült Államok tőkevonzó képessége már jobb, mint az EU-é.

Nagy kihívások előtt az eurózóna


Thomas Wieser, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke előadásában rámutatott, hogy az eurózóna konstrukciós hibáinak jelentős részét már kijavították az elmúlt években (költségvetési szabályok és bankendszeri felügyelet), de további fontos lépések várnak még a közösségre. Ezek során pedig arra is figyelni kell, hogy a brit kilépéssel az eurózóna súlya az EU-n belül 85%-ra ugrik, így a zónán kívüli tagok súlya a döntéshozatalban csökken. Elismerte, hogy az eurózóna válsága fokozta a zónán belüli észak-déli megosztottságot, de egyúttal a nyugat-keleti megosztottságot is és a következő 10 év nagy kihívásai között említette ennek kezelését, továbbá az alacsony termelékenységet. Megjegyezte:

miközben mindeni Brüsszelre mutogat, hogy tegyen többet a válság negatív hatásainak kezelésére, aközben a tagállamok versenyképességét meghatározó tényezők döntő többsége továbbra is a tagállami gazdaságpolitikáktól függ.

A következő évtized(ek) nagy kérdésének nevezte, hogy a nagy feltörekvő gazdaságok, amelyek eltérő modellel működnek, beleférnek-e a WTO kereskedelmi szabályrendszerébe. Az tehát kérdés, hogy be lehet-e szorítani őket, vagy az egységes szabályokat nem lehet mindenkire rákényszeríteni. Ha viszont kiderül, hogy nem, akkor az oda is elvezethet, hogy a megosztottság miatt a globalizáció akár vissza is fordulhat. Érvelése szerint így az a nagy kérdés, hogy a nagy gazdaságok együttműködnek-e, vagy egymással harcolnak, hogy ki alakítja majd a szabályokat.

Egységes adószabályok kellenek


Thomas Wieser megjegyezte: ha az EU továbbra is jelentős szereplő akar maradni a nemzetközi porondon, akkor sok EU-n belüli vitában előre kell lépni, mert hiába tűnik nagynak uniós dimenzióban Németország, vagy Franciaország, valójában még ezek a gazdaságok is kicsinek számítanak a nemzetközi, illetve feltörekvő piaci mezőnyben.

Az egységesség felé való elmozdulás viszont a tagállami szuverenitási kérdéseket is feszegeti. Jelzte: fontos látni, hogy együtt (egységesen) az EU nagy lehet, ha viszont megosztott marad, akkor kicsivé válik. Ezen logika mentén Thomas Wieser azt hangsúlyozta:

a munkarőpiaci rugalmasság és tőkepiac mélyítése kulcsfontosságú, de ezzel együtt el kell mozdulni az EU-n belüli egységes adórendszeri szabályozás felé is.


Szavai szerint van létjogosultsága az adórendszeri különbségeknek az EU-n belül, de kell egy alsó korlát a társasági adókulcsnál. Az adóverseny bizonyos fokig még jót tehet az egységes uniós piacon belül, de az extrém mértékű adóverseny már káros, így az egységes szabályrendszer a megoldás erre. Megjegyezte azt is: nem véletlen, hogy lényegében csak az alacsony társasági adókulcsú kelet-közép-európai országok ellenkeznek a minimális adókulcs és az egységes szabályozás felé való elmozdulás során.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Balogh Zoltán

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium