Új szolgáltatóknál hódít a Díjnet, lassan mindent egy helyen fizethetünk

Turzó Ádám Pál
Új fizetési módok és új szolgáltatók megjelenése várható idén a Díjnetnél - árulta el Garamszegi Tamás, a Díjnet vezérigazgatója. Az új fizetési módról elsősorban az azonnali fizetési rendszer és a PSD2 tengelyében gondolkoznak, ugyanakkor a fizetések közötti választás nem pénz, hanem kényelmi kérdés, ezért csakis "egyklikkes" megoldás érdekli őket. Az új szolgáltatók a lakhatáshoz kapcsolódnak, például egy távfelügyeleti szolgáltató számláit is be lehet fizetni a rendszerben, de a helyi adókat is minél több városban QR-kóddal tennék befizethetővé.
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Érdemes eljönni!




Portfolio: Egy nemrégiben kiadott közleményükben azt ígérik, a számlafizetés mellett egyéb elektronikus fizetési lehetőségek is megjelennek idén a rendszerben. Mit jelent ez pontosan?

Garamszegi Tamás: Ez két dolgot is jelent. Egyrészt, hogy nemcsak közművek számláit, hanem a háztartáshoz kapcsolódó más jellegű szolgáltatások kifizetését is lehetővé tesszük. Erre jó példa, hogy márciustól már egy távfelügyeleti szolgáltató számláit is be lehet fizetni a rendszerben. Arra törekszünk, hogy az emberek egyre több lakhatással kapcsolatos pénzügyüket intézhessék a Díjnet segítségével, legyen szó klasszikus rezsiszámlákról, biztosításról, vagy helyi adók befizetéséről. Másrészt igyekszünk minden új fizetési módot elérhetővé tenni a rendszerben, hogy a felhasználó maga választhassa ki a számára legkényelmesebb megoldást.

Új fizetési szolgáltatást is bevezetnek?

Az új fizetési szolgáltatások kapcsán elsősorban az azonnali fizetési rendszer és a PSD2 tengelyében gondolkozunk, erről folyamatosan egyeztetünk a tulajdonosainkkal, részben a Magyar Postával, részben a Takarékbankkal. A Díjnet számára előny a banki háttér, és ebből adódóan idén készülünk is szolgáltatásfejlesztéssel a területen, a pontos fejlesztési irányok a következő hónapokban fognak kialakulni.

Az azonnali átutalási rendszerben lesz egy újdonság, a fizetési kérelem. A Díjnet ebben versenytársat, vagy új lehetőségeket lát inkább?

Egyértelműen lehetőséget látunk benne, hiszen jó pozícióból indulunk. Az tud ugyanis fizetési kérelmet kezdeményezni, akinek megvan az ehhez szükséges információja. Nemcsak bankszámla alapján lehet majd azonosítani az ügyfeleket, hanem e-mail cím, telefonszám, adószám, adóazonosító jel alapján is. Ezek az adatok nálunk az összes, közel 700 ezer ügyfelünknél megvannak, mi - természetesen az adatvédelmi szabályokat betartva - biztosan be tudunk majd nekik nyújtani fizetési kérelmeket. Erre tehát úgy tekintünk, mint egy lehetséges új fizetési megoldásra, ami egyszerűbbé teheti az ügyfelek életét, a pénzügyeik rendezését.

Fotó: Mudra László/Portfolio
Az azonnali rendszer elindulásával mennyire változnak meg a fizetési szokások, a fizetési piaci viszonyok Magyarországon?

Nem számítunk gyors átalakulásra ebben a tekintetben. Az ügyfelek számára jelenleg a kártyás fizetés is egy olyan fizetési mód, ami azonnali, kényelmes, szinte költségmentes, ezért nem lesznek motiváltak arra, hogy ezt lecseréljék. Persze, ahogy egyre többen kínálják majd az új lehetőséget, feltehetően sokan áttérnek majd az azonnali átutalásos fizetésre is, de jelenleg azok körében sem várok nagy változást, akik már most is elektronikus fizetési csatornákon egyenlítik ki a számláikat. Azoknál pedig, akik még erre sem tértek át, hanem hagyományosan, sárga csekken intézik a számlabefizetéseiket, ez az ugrás még távolabb van.

Várható-e, hogy idén új szolgáltatók csatlakoznak a Díjnethez?

Igen. Az elmúlt 12 hónapban 7 új szolgáltató csatlakozott hozzánk, szeretnénk ezt az ütemet fenntartani. Ebben vannak kisebb helyi és nagyobb országos szolgáltatók egyaránt. Sorban állapodunk meg önkormányzatokkal is, hogy a helyi adók is fizethetők legyenek a Díjneten, illetve az iCsekk alkalmazáson keresztül. Az ügyfelek az adóhatározaton lévő QR-kódot befényképezve tudják azonnal kiegyenlíteni az összeget.

Emellett sok egyéb elképzelésünk van, köztük olyan, amely már csőben van. Szeretnénk, hogy minél több lakhatással kapcsolatos pénzügyet intézhessenek nálunk a felhasználók, például, hogy ne csak lakásbiztosítást lehessen nálunk fizetni, hanem Díjneten keresztül meg is köthessék a biztosítást. Az is újdonság, hogy már adományozni is lehet a Díjnet rendszerén keresztül. Van 18 olyan jótékonysági szervezet, amelyek auditáltatták magukat, tiszta és átlátható a működésük, számukra lehet adományt küldeni. Mintha az ember a számláját fizetné be, hasonló módon választhat ki egy szervezetet, valamint azt, hogy mennyit szeretne adományozni.

Az Elmű még mindig nem partnere a Díjnetnek, pedig a nagy szolgáltatók szinte mindegyike csatlakozott már. Miért nem sikerül őket megnyerni a szolgáltatás mellett, és kik hiányoznak még a listájukról?

Az Elmű korábban elérhető volt a Díjneten, de néhány éve úgy döntöttek, hogy saját számlabemutató fizetési rendszerre térnek át. Tavaly viszont csatlakozott hozzánk az NKM Áramszolgáltató, amely országos lefedettségű villamosenergia-szolgáltatást kínál a lakosságnak, ezért áramszámlát bárki be tud fizetni nálunk. Budapest tekintetében ez azért fontos, mert így a fővárosi lakosok már az összes közműszámlájukat kezelhetik és be is fizethetik a Díjnet-fiókjukon keresztül. Az NKM csatlakozását követő időszakban nagyon megugrott a regisztrációk száma nálunk. Sokan voltak, aki átszerződtek az NKM-hez csak azért, mert így a Díjneten tudták tovább intézni az áramügyeiket. Ettől függetlenül az Elműnek is megvan a lehetősége, ők is bármikor visszatérhetnek hozzánk.

Fotó: Mudra László/Portfolio
A számlabemutatások és a fizetések száma hogy néz ki most, és hogyan alakult az utóbbi években?

Folyamatos bővülésben vagyunk. Tavaly a fizetési tranzakciók száma egymillióval nőtt, elérte az 5,6 milliót, és hasonló nagyságrenddel nőtt a bemutatott számlák száma is. Jelenleg 31 szolgáltató van nálunk, ők összesen 9,2 millió számlát küldtek a Díjnetbe, ez 600 ezres növekedés az előző évhez képest.

Aki Díjneten kéri a számla bemutatását, de nem itt fizeti be, az hogyan teszi ezt meg?

Aki ide kéri a számláját, nem kap sárga csekket, ezért ezen a módon nem tudja befizetni, hanem például egyedi átutalást vagy csoportos beszedést tud választani, illetve négy magyarországi bank esetén át lehet kérnie az ügyfélnek a számlát az internetbankjába, mely a banki tranzakciók között utalásként jelenik meg. Ezek a bankok a CIB, Erste, OTP és a Takarékbank. Ezen kívül a Magyar Posta és a Díjnet által közösen használt iCsekk applikációba is lehetőségük van leküldeni a számlákat, amelyeket így bankkártyával telefonjukon egyenlíthetnek ki.

A nemfizetések és a késedelmek hogyan alakulnak?

Az elektronikus számlafizetés egyik legnagyobb hozadéka, hogy egyértelműen nő általa a fizetési hajlandóság. Nálunk az összes ügyfél 88 százaléka már a határidő előtt befizeti a számláját. Magyarul nem jellemző az elmaradás vagy a késői fizetés, részben azért, mert az ügyfeleink tudatosabbak az átlagosnál, részben azért, mert a szolgáltatásunk része, hogy emlékeztető emailt küldünk, amikor a számla közeledik a lejáratához. A szolgáltatók számára az egyik nagy előny, hogy az ügyfeleik fizetési morálja sokkal jobb lesz, ha csatlakoznak hozzánk.

A számlákat most már csak 1,5 évig őrzik meg, az ennél hosszabb időre szóló megőrzés fizetős szolgáltatás lett. Mennyire jött be ez a húzás?

Úgy tapasztaltuk, hogy nincs tömeges ügyféligény 1,5 évnél régebbi számlák megőrzésére. Viszont a lehetőséget fenn akartuk tartani az ügyfelek számára, hogy amennyiben valaki ragaszkodik ehhez, ezt megkapja. Az pedig, hogy minden ügyfél minden számláját örökre tároljuk, értelmetlen és költséges is lenne. Az ügyfelek számára a Díjnet az említett szolgáltatáson kívül teljesen ingyenes, azaz a költségeinket a szolgáltatóktól kérjük el. Kétféle díjat állapítunk meg a szolgáltatóknak: a számlabemutatásnak és a számlafizetésnek van díja. Mind a kettő egyedi alku tárgya, ami azon alapul, hogy nekünk milyen költségeink vannak rajta, mennyi informatikai, banki tranzakciós költségünk van.

Fotó: Mudra László/Portfolio
A szolgáltatók számára a sárga csekkel versenyképes az árazása a szolgáltatásnak?

Természetesen, nem kérdés, hogy mi a jövő, és mi ebbe az irányba tartunk. A szolgáltatók jelentős közvetett és közvetlen költségeket takaríthatnak meg azzal, ha csatlakoznak hozzánk, többek közt a fizetési morál már említett növekedése is egy ilyen előny.

Az átutalások a tranzakciós illleték 20 ezer forint alatti eltörlésével - és más könnyítést ígérő javaslatokkal - a bankkártyákhoz hasonló, versenyképesebb árazást kaphatnak. Lesz-e hatása ennek?

Ez nem pénz, hanem kényelmi kérdés. Jellemzően nem azért fizetett eddig valaki közműdíjat bankkártyával, mert átgondolta, hogy ez 30 forinttal olcsóbb, mint átutalni. A tranzakciós illeték csökkenésétől nem lesz kényelmesebb és gyorsabb netbankon keresztül befizetni a számlákat, vagy egyéb módokon utalni. Tavaly az 50 milliárdos tranzakciós forgalmunkból több mint 40 milliárd volt a bankkártyás, tehát látszik, hogy erre vannak ráállva az ügyfelek. A fizetési kérelem egy egyklikkes megoldássá alakíthatja a fizetést, ezért is mondtam, hogy ez számunkra is egy érdekes terület, ahová szeretnénk bemenni. Ez is egy fizetési mód a sok közül, és az ügyfelek azt preferálják, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben, kényelmesebben lehessen kifizetni. Ami ennél bonyolultabb, még ha olcsóbbá is válik, az nem lesz érdekes számunkra.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF