robertshiller
Üzlet

Nagyon furcsán viselkednek a tőzsdék - Nobel-díjas közgazdász keresi rá a választ

Portfolio
Miközben a koronavírus-járványnak még messze nincs vége a világban, a részvénypiacok hihetetlen szárnyaláson vannak túl, különösen az amerikai tőzsdék, a Nasdaq index például új csúcsra ment nemrégiben. Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász arra keresi a választ, hogy mi hajtja felfelé a tőzsdéket, mert a híráramlás a járványról kissé ellentmond ennek az őrült optimizmusnak.

Látszólag minden logikát nélkülözött a részvénypiacok, különösen az amerikai tőzsde teljesítménye a koronavírus-járvány alatt. Miközben a kereslet elapadása miatt visszaestek a beruházások és a foglalkoztatás, a részvényárfolyamok mégis szárnyalnak, a Nasdaq például új történelmi csúcsra ment. Mégis mi az, ami még mindig felfelé hatja az árfolyamokat? - Erre keresi a választ Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász legújabb írásában.

A befektetőknek az lehet az érzése, hogy a koronavírus-járvány során furcsa módon elszakadtak a gazdasági fundamentumok és a piacok egymástól. Nem annyira rejtélyes ez a dolog, ha a tömegpszichológiát és a járványok dinamikáját elemezgetjük.

Összességében elmondható, hogy a részvénypiaci mozgásokat nagyrészt az határozza meg, hogy a befektetők hogyan látják a többi befektető hírekre adott reakcióit és nem feltétlenül maguk a hírek irányítanak.

Ez annak tudható be, hogy a legtöbben maguktól nem tudják megítélni, hogy milyen súlyosságú egy gazdasági vagy tudományos hír. Különösen olyan időszakban, amikor a médiába vetett bizalom meginog, jellemző, hogy az emberek annak hisznek inkább, ahogy az ismerőseik egy-egy hírre reagálnak.

Ez az értékelési folyamat időt vesz igénybe, ezért a tőzsdék nem is reagálnak azonnal és 100 százalékban a hírekre, ahogy azt a hagyományos elméletek sugallják. A hírek trendeket indíthatnak el, de annyira nem egyértelmű az egész, hogy nagyon nehéz profitot csinálni belőle. Mindezek fényében nehéz megmondani, hogy mi határozza meg a részvénypiacok aktuális irányát, de legalább utólag sejthetjük az elérhető információk alapján.

Az amerikai tőzsdéken három fázis rajzolódik ki jelenleg:

  • Az első a január 30 és február 19 közötti időszak, ami a koronavírus-járvány kezdeti időszaka, ekkor 3 százalékot emelkedett az S&P 500 index.
  • A második a március 23-ig tartó időszak, ekkor 34 százalékot esett a részvényindex.
  • A harmadik a március 23-mal kezdődő periódus, ami 42 százalékos ugrást hozott az amerikai tőzsdén.

Mind a három időszakra jellemző, hogy a hírekre késleltetve reagáltak a piacok.

Az első szakaszban a WHO az új koronavírust közegészségügyi vészhelyzetnek és nemzetközi szinten is aggasztónak nevezte, ez január 30-án történt. A következő 20 napban az S&P 500 index 3 százalékkal emelkedett és február 19-én új történelmi csúcsot döntött. Mi volt az oka annak, hogy a befektetők a valaha volt legértékesebbnek ítélték meg a tőzsdét, nem sokkal azután, hogy egy világszervezet egy potenciális globális tragédiát helyezett kilátásba? Miért nem figyelmeztettek a részvénypiacok a közelgő recesszióra vajon eséssel?

Az egyik magyarázat az lehet, hogy a járvány nem egy szokványos esemény a részvénypiaci befektetőknek, február elején nem sokan voltak meggyőződve róla, hogy érdemes az új koronavírusnak figyelmet szentelni egészen addig, amíg nem kezdtek el hevesen reagálni a részvényárfolyamok.

Gyakorlatilag az 1918-20-as spanyolnátha-járvány óta nem tudtak a tőzsdék tapasztalatot szerezni a járványokkal kapcsolatban, így nem álltak rendelkezésre részletes statisztikák arról, hogy a hasonló események milyen piaci reakciókat váltanak ki. Az új koronavírus okozta betegségnek még neve sem volt február 11-ig, amikor is a WHO Covid-19-nek keresztelte el.

A február 19-et megelőző hetekben a befektetők figyelme elhalványult az olyan régóta fennálló problémák iránt, mint a globális felmelegedés, a gazdasági stagnálás, vagy a túlzott eladósodottság. Donald Trump impeachmentje február 5-én lezárult, de még mindig meghatározta a közbeszédet az Egyesült Államokban és a politikusok többsége ekkor még mindig kontraproduktívnak gondolta azt, hogy megkongassa a vészharangot egy hipotetikus, újonnan formálódó drámáról.

A második fázis, amikor az S&P 500 index 34 százalékot zuhant a február 19 és március 23 közötti időszakban, hasonlóan az 1929-es részvénypiaci összeomláshoz. Pedig február 19-én még csak mindössze 19 halálesetről tudtak Kínán kívül. De mi változott?

Például teljesen szürreális hírek érkeztek. Február 17-én körbement a sajtóban, hogy Hongkongban elkezdték az emberek felvásárolni a wc-papírt, ami vicces mémeknek adott alapot világszerte, majd ez egyre több helyen bekövetkezett. A WHO március 11-én mondta ki, hogy világjárvány van. Március 8-14 között tetőztek az internetes keresések a „járvány” szóra, a koronavírus-szóra pedig március 15 és 21 között.

A második fázis során az emberek igyekeztek alapjaiban megismerni ezt a különleges eseményt. A részvénypiaci zuhanással párhuzamosan elképesztő történetek kezdtek el terjengeni arról, hogy milyen nehézségeket okoztak a lezárások és hogy a vállalatok milyen nehéz helyzetbe kerültek. Állítólag Kínában volt, ahol durva élelmiszerhiány alakult ki a lezárások miatt, Olaszországban pedig az egészségügy dolgozóknak válogatniuk kellett a betegek között, hogy kiket mentsenek meg. Közben mindenki az 1930-as évek világválságához hasonlította a jelenlegi helyzetet.

A harmadik fázis, ami eddig több mint 40 százalékos emelkedést hozott az S&P 500 indexben, a fiskális és monetáris élénkítésről szóló hírekkel kezdődött. A Fed március 23-án egy agresszív programot jelentett be, Trump pedig egy 2 ezer milliárd dolláros fiskális stimulusról szóló programot írt alá. A világ többi országa követte az amerikai példát, amit sokan a 2008-2009-es válságban alkalmazott élénkítéshez hasonlítottak. Ezt akkoriban a részvényárfolyamok erőteljes emelkedése követte 2009 márciusa és 2020 februárja között.

snpmarciusota

Sokszor volt már példa rövid, de jelentős részvénypiaci összeomlásokról, amiket jelentős fellendülések követtek. Akik akkor nem vásároltak a mélypontokon, bizonyára megbánták és ezért 2020-ban is életbe léphetett a FOMO (fear of missing out), arra késztetve a befektetőket, hogy kezdjenek el vásárolni, mert már eleget estek a piacok.

A járvány teljes időszaka alatt egyértelmű volt, hogy a hírek hatnak a részvénypiacokra. De az árfolyamelmozdulások nem feltétlenül jelentettek egy azonnali, logikus választ a hírekre. Valójában ez csak nagyon ritkán történik meg.

Címlapkép: Taylor Hill/Getty Images

(Marketwatch)

usa_elnok_podium
Frankfurti tőzsde
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
fesztivál buli zene tánc táncest
bejrút200804
usa_zaszlo_2
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
Online előadás
Útikalauz kezdő befektetőknek.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Frankfurti tőzsde