Nincs könnyű helyzetben a hazai égetett szesz-piac. Bár a miniszterelnök néhány hete kijelentette, hogy szerinte a pálinka is alapvető élelmiszernek minősül, az áfatartalma továbbra is a 27%-os kategóriában van. Ez persze nem a legnagyobb problémája a főzdéknek: sokkal nagyobb gondot jelent, hogy az idei évben szinte csak a nyári hónapokra korlátozódott az éttermi, szállodai fogyasztás. A versenyt az is torzítja, hogy a legalizált házi főzés már messze nem marad meg a háztartásokban: egyre komolyabb illegális piacot jelentenek az otthon, nagy mennyiségben főzött párlatok, amik sok esetben igényes üvegben, palackozva, de zárjegy és adózás nélkül találnak vevőre, literenként már 2000-2500 forinttól.
A körülményekhez képest sikeres évet zár az egyik meghatározó magyar pálinkafőzde, az Agárdi is. Egyrészt az év első 10 hónapjában tudták tartani az árbevételeiket, annak ellenére, hogy a gasztronómiai értékesítés gyakorlatilag megállt tavasszal és ősszel is.
Egy átlagos évben a forgalom felét jelenti a HORECA-szektor (azaz az éttermek, vendéglátóhelyek) a nagy pálinkafőzdéknek: idén tavasszal és ősz végén ez lenullázódott, a nyári hónapok viszont erősek voltak.
Az Agárdinál az online marketing eszközök alkalmazásával például jelentős növekedést tapasztalnak a webshopjuk forgalmában, és a kiskereskedelemben sem rosszak a számok. Ráadásul idén a helyi értékesítést is bővítették, a főzde melletti területen a gasztronómia felé is nyitottak.
"Fontos volt, hogy nem estünk pánikba, hanem beruházásokkal és az internetes aktivitásunk növelésével gyorsan és hatékonyan reagáltunk a pandémia okozta kihívásokra, így bizakodva készülünk a következő évre" – mondta a Portfolio-nak Szabó László, a cég ügyvezetője.
Az exportra idén több energiát tudtak fordítani, új piacokon is keresik a helyüket. Az Egyesült Államokban látványos volt az értékesítés növekedése, a számok alapján ez leginkább a karantén alatt megnövekedett alkoholfogyasztásnak, és a helyi magyar közösségek vásárlókedvének tudható be. Így Amerika már az egyik legnagyobb piacot jelenti, Nagy-Britannia és Kelet-Közép Európa mellett, de Németország és Svájc is erős.
Az idei évjárattal is vannak problémák: „Viszonylag csapadékos év volt, a beltartalmi értékek sem lettek jók. Részben ezért sem dolgoztunk fel sokat, csak harmadannyi gyümölcsöt, mint egy átlagos évben. A gyümölcsárak is viszonylag magasan voltak, de persze nem lehet tudni, hogy mi lesz 2021-ben” – mondta Vértes Tibor főzőmester.
És persze az otthoni főzés, pontosabban az abból kinőtt illegális értékesítés sem könnyítette meg a piaci szereplők helyzetét:
„Ami a szabadságharcot illeti, magával a szándékkal együtt tudunk élni. Ha valaki szeretne otthon főzni, és ennek megteremtik a legális feltételeit, az teljesen rendben van. A fő probléma az, hogy ez elkezdett ipari méreteket ölteni, és illegálisan bekerült a kereskedelembe.
Ez adózási és élelmiszer-biztonsági problémát is jelent, ami óriási hátrányba hozza a legális szereplőket.
Ha az otthon főzött pálinka tényleg megmarad a lakáson belül, az nem zavarja a kereskedelmi forgalmat. Ami bekerül az illegális forgalomba, az sokszor ipari mennyiség, és ez viszont óriási probléma” – összegezte az elmúlt évek tapasztalatait Szabó.
Hozzátette: az illegális forgalmazást a 2019 elején bevezetett Népegészségügyi termékadó bevezetése is erősítette, után még nagyobb lett az adókülönbözet, az otthoni főzés javára.„Minél nagyobb a megspórolható adó, annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy ezt meg is spórolják. A fő probléma, hogy ezek a főzetek illegálisan forgalomba kerülnek, egyrészt ajándékként, másrészt úgy, hogy beviszik lédigként egy vendéglátóhelyre, ahol nagyon nehéz megbukni vele.”
A szakember úgy látja, a kisebb főzdék közül sokan csődbe fognak menni, egyrészt épp a feketegazdaság erősödése, másrészt a 2020-as piaci hatások miatt, amik a következő hónapokban szinte biztosa folytatódni fognak. A szakember szerint a jogalkotói szándék jó irányba tart, a kormányzat üdvözlendő gazdaságfehérítési szándékaival összhangban hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség az illegális párlatpiac visszaszorítására. És arra, hogy a fogyasztók is tudatosabban keressék a minőséget, mert
ha egy félliteres kajszi 4000 forint alatt van a polcon, akkor valami nem kerek.
Részben ebből a helyzetből is következik, hogy egyre több főzdénél próbálkoznak a pálinkán túli világgal. A Velencei tó partján például évek óta készítenek whiskyt, rumot, és a globálisan nagy trendnek számító gint is. Ez utóbbiból háromfélét is főznek:
„Hat éve kezdtük, úgyhogy nehezen lehetne ezt fellángolásnak nevezni” – mondta Vértes, aki szerint Magyarországon legalább 50 főzdében készítenek gint (van, ahol csak ezzel foglalkoznak), az Agárdinál a több éves kísérletezést (ugyanakkor komoly nemzetközi versenyeredmények is visszaigazolják. Legújabb fejlesztésüket Chameleon néven palackozzák: a gin egyedi színét természetes virágból nyeri, tonikkal vagy citrommal keverve pedig lilára változik.
És hogy mivel koccintanak egy pálinkafőzde tulajdonosai karácsonykor? Vértes Tibor szerint minden bizonnyal a 15/365 nevű borseprőpárlattal, ami a cég szuperprémium termékének tekinthető. 2002-ben, az induláskor vásároltak aszúseprűt Tokajból, az Oremustól. Ezt lepárolták, majd 15 évig érlelték egy korábban aszú érlelésére szolgáló tölgyfahordóban, mindössze 365 palack párlatot készítettek belőle. „Ezt nem lehet megismételni. Tulajdonképpen a tökéletes ital arra, hogy lezárjuk az évet” - tette hozzá a főzőmester.
Címlapkép: Agárdi Pálinkafőzde
