Januártól az adóhatóság szinte mindent lát, a mesterséges intelligenciát is bevetik
Az interjúban Sors László többek között a következőket mondta el:
A 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent, jelentősen változott az adómorál és az adócsalási miliő.
Az online megoldások, a szemléletmódbeli változás, és a digitalizáció miatt jelentősen csökkent a reakcióidő, a NAV felgyorsult.
Gyakorlatilag a klasszikus módszerekkel büntetlenül nem lehet már áfát csalni.
Az adópolitika és a NAV célkeresztjében is az van, hogy a versenyelőnyt azoknak a vállalkozásoknak biztosítsa, akik betartják a jogszabályokat, akik pedig nem, azokat a kockázatok feltárása után hatósági eszközökkel, minél gyorsabban ki kell iktatni a piacról.
Elképesztő méretű adatvagyon áll már most is a NAV rendelkezésére, rengeteg helyről jön az információ, ide tartozik az online pénztárgép-rendszer, az EKÁER, az Online Számla rendszer, a különböző kifizetői adatszolgáltatások, az adóbevallások adatai, a nemzetközi információk. Összesen mintegy 7,5 petabájtnyi adatról van szó, ami évek óta exponenciálisan nő.
Az elmúlt években többször is előfordultak jellemzően túlterheléses támadások, de ezeknek a NAV sikeresen ellenállt. Egyebek mellett többrétegű tűzfallal, behatolásdetektáló és -elhárító rendszerrel védik az adatvagyont és ezen túl a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is a segít, etikus hackereik is vannak, akik folyamatosan keresik a gyenge pontokat.
A NAV szerverei Magyarországon vannak, minden adatot egyszerre több helyszínen mentenek el. A NAV több száz különböző informatikai szakrendszerén az adatelemzőkkel együtt több mint 800-an dolgoznak. Most készül az integrált adattárház, hogy amit lehet, azt egy rendszerben, a tárolást és elemzést segítő egységes struktúrában kezeljék.
A cél az, hogy az adózókat még jobban tudják ellenőrizni. Az elmúlt tíz év alatt kiépültek az ehhez szükséges, integrált platformon működő, automatikus adatszolgáltatási rendszerek, amelyek öntik be az adatokat. Ebből az adathalmazból – mesterséges intelligenciát is igénybe véve – nyerik ki azokat a mintákat, amelyek nemcsak az ellenőrzést segítik, hanem bemérik a különböző adózói attitüdöket is. Ki jelent valódi kockázatot, ki az, aki csak tévedésből hibázik és ki az, akit támogatni kell a szabálykövetésben.
Először csalási típusú mintákkal kezdtek, most adózói életutakat építenek. Azaz tudják, hogy melyik adózót mikor és milyen formában kell megszólítani.
A rendszer január 1-jén kiteljesedik: minden számla adata valós időben látható. Hamarosan a központi bankszámla-nyilvántartó rendszerben azt is látják majd, kinek hol, hány számlája van, és a központi széfnyilvántartást is a NAV építi ki. A nemzetközi információk alapján a külföldi bankszámlákat már most is látják, a kör bezárul.
A NAV-ra is piaci szereplőként kell tekinteni, az „üzleti terv” lényegében az állam éves költségvetési tervéből adódik, ráadásul a betervezett bevételt papíron előre „el is költik”, a költségvetésben.
Ha a NAV nem hozná a számokat, annak súlyos következményei lennének: intézmények, állami szolgáltatások állnának le.
És nem lenne forrása az adócsökkentésnek sem. Eltekintve ebben az évben a járványhelyzet miatti adóbevétel-kieséstől a NAV hozza a számokat.
A NAV dolgozik az eFIP, az elektronikus Foglalkoztatási Információs Program fejlesztésén. Ezzel nyomon követhető lesz, hogy egy munkavállalót bejelentettek-e, vagy csak úgy tudja, hogy bejelentették. Ez a költségvetés érdekein túl azért is fontos, mert a munkáltatói bejelentések és járulékfizetések kihatnak az állampolgárok egészségügyi ellátására és nyugdíjára is. Ehhez majd mobilalkalmazás is tartozik, és bárki lekérdezheti a rá vonatkozó, bejelentett adatokat.
A belátható jövőben akár automatizmusok is végezhetik az adóellenőrzést.
Már kis- és nagyvállalati tesztfázisban van az SAF-T (Standard Audit File Tax), amit az OECD ajánlásra, Norvégia, Lengyelország és Portugália után Magyarország is bevezethet. Ennek segítségével valós időben láthat bele a NAV egy-egy cég működésébe. Olyan egységes fájlformátumról van szó, amely a korábbinál szélesebb betekintést enged – például a számlák mellett a készletnyilvántartásra is –, így az adózó is jobban fel tud készülni az ellenőrzésre, amire idővel a helyszínen nem is lesz szükség, mivel a NAV mindig pontosan látja, mi történik a cég életében, a megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket. A NAV most is képes az elektronikus ellenőrzésre, amiből tavaly 24 ezret, idén már csaknem 37 ezret végeztek el. Ebből egyre több lesz.
Címlapkép: Arne Dedert/picture alliance via Getty Images