Veszélyben a magyar napenergia-cél - Fontos adóügyi változás a láthatáron?
A magyarországi naperőmű-állomány lendületes növekedése nem kis részben a kedvező szabályozási közegnek köszönhető, azonban a bürokratikus akadályok mellett a támogatási rendszerben, valamint az adózási környezetben is lenne még tér az előrelépésre.
A szektor a második Metár-tender január végéig ígért eredményhirdetésére, illetve arra vár, hogy ebből kiderüljön, kik, mely beruházások tudtak nyertes árajánlatot benyújtani a prémium típusú, vagyis a piaci árakhoz képest meghatározott támogatásokért. A bontási adatok, illetve az ajánlati árak alapján jókora árcsökkenést jelenthetnek be az első, 2019-es kiíráshoz képest. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) várakozásai szerint a több mint ötszörös túljegyzés újabb 3 ft/kWh-val, mintegy 15 százalékkal szállítja lejjebb a támogatási szükségleteket, így az 1 MW feletti kategóriában a verseny és a méretgazdaságosság hatására akár 18 ft/kWh alatti átlagos nyertes árszint, míg az 1 megawatt alatti tartományban 21 ft/kWh körüli átlagár is kialakulhat. A nagyobb kategóriában kialakult árakkal pedig már körülbelül a KÁT-tarifák felére sikerült leszorítani az árszintet.
És pontosan ez, vagyis a napenergia-termelés támogatásainak a költségek csökkenését követő mérséklése volt a célja az ITM energia- és klímapolitikai államtitkári posztjáról januárban távozó Kaderják Péter nevéhez fűződő tender-rendszer 2019-es bevezetésének. A fotovoltaikus technológia fejlődése ugyanis olyan mértékű költségcsökkenéssel járt együtt, ami a napenergiát a világ számos pontján már támogatások nélkül is versenyképessé tette a hagyományos fosszilis forrásokkal, egyúttal az állami kiadásokra is kedvező hatást gyakorolva.
Legalább plusz teher ne legyen
Az iparági várakozások szerint a jövőbeni tendereken - részben a nemzetközi társaságok egyre kézzelfoghatóbb jelenléte miatt tovább fokozódó versenynek köszönhetően - további komoly áresés jöhet, vagyis folytatódhat a támogatási igény mérséklődése. A kormány 2022 augusztusáig további négy tendert tervez, így a MEKH évente két pályázatot hirdethet, alkalmanként legalább 300-500 gigawattóra közötti megújuló energiamennyiség támogatására. A tempós tendereztetésre szükség is van, tekintettel a jelentős kormányzati napenergiás célokra. A 2030-as Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ra a magyarországi beépített napenergia termelő kapacitás közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővülhet. A kitűzött cél zömét a nagyobb naperőművek teljesíthetik, míg a kisebb, háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatban a kormány célja a Nemzeti Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra.
A cél elérését ugyanakkor megnehezítheti, hogy a KÁT- és Metár-támogatásra nem jogosult nagy projektek beruházóit a Robin Hood-adónak nevezett elvonás sújtja. Az adózás előtti eredmény után fizetendő 31 százalékos elvonás jelentősen növeli a társaságok adóterheit, további versenyhátrányba hozva őket a támogatásra jogosult beruházókhoz képest. Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke, illetve iparági vélemények szerint, ha az ágazat szereplőinek nem kellene a Robin Hood-adónak nevezett elvonást fizetniük, akkor már Magyarországon is épülhetnének tisztán piaci alapon, támogatásmentesen naperőművek.
Az adó hatásától nem függetlenül az elmúlt tíz évben érdemi erőmű-beruházás nem valósult meg Magyarországon, leszámítva a naperőmű fejlesztéseket, mivel ezen kötelezettség alól kizárólag a KÁT-ban vagy Metárban részt vevő termelők mentesülnek.
Ez egybevág a DLA Piper jogi és üzleti tanácsadó vizsgálatának eredményével, mely szerint a 31 százalékos adó nehéz helyzetbe hozza azokat a leendő fotovoltaikus fejlesztéseket, amelyek támogatások nélkül valósulnának meg, az érintett termelők így többszörösen is hátrányba kerülnek, mivel támogatást sem kapnak és különadót is kell fizetniük. Következtetésük szerint ez pedig végső soron akár meg is hiúsíthatja az ambiciózus kormányzati napenergia-célok elérését. Ha piaci alapon akarunk megújulóenergia-termelést Magyarországon, nem is kell támogatás, de legalább plusz teher ne legyen - foglalta össze Pócs István, a Pannon Green Power Kft. üzletfejlesztési igazgatója a Robin Hood-adó kapcsán jellemző iparági véleményt a Portfolio Sustainable World című szeptemberi konferenciáján.
Egyre több befektető számára jelenthet problémát
Magyarországon a naperőműves beruházások érdemben 2016 végén, a kötelező átvételi rendszert (KÁT) érintő szabályozás változások bevezetésével indultak el. Akkoriban mintegy 2000 új kérelem került a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) benyújtásra, a kérelmek kivétel nélkül KÁT-támogatás melletti projektfejlesztésre irányultak, ezt követően a 2017. január 1. utáni új erőművi projektek már Metár-támogatásra jogosultak.
Magyarországon tehát a megújuló energiaforrások hasznosítására alapozott villamosenergia-termelés jelenleg kivétel nélkül olyan működési támogatás (KÁT, Metár) igénybevételével történik, amely kizárja a Robin Hood-adó fizetési kötelezettségét. Onnantól azonban, hogy hazai villamosenergia-piac eléri azt a fejlettségi fokot, hogy kizárólag piaci alapon termelő megújuló erőművek olyan időtávra tudnak villamosenergia adásvételi szerződéseket kötni, amelyet a finanszírozó bankok számára a hitelek visszafizetése szempontjából is elfogadható, a költségekre rendkívül érzékeny új erőművi termelő kapacitások létesítésének komoly akadályát fogja a Robin Hood adó jelenteni - fogalmaz az egyik iparági szereplő. Mind a KÁT, mind a Metár-támogatás lehetőséget biztosít ugyanakkor a működési támogatásból történő kilépésére. Beruházói oldalon e döntést a piaci árak közép és hosszú távú alakulása, valamint az erőművek állandó és változó költségei befolyásolják, és a Robin Hood-adó eredményességre gyakorolt hatása az értékelendő szempontok közé tartozik.
Az adó többnyire ellehetetleníti az ilyen irányú fejlesztéseket - mondja Halász Róbert, a BNRG Kft. társalapító ügyvezető igazgatója.
A támogatási rendszeren kívül eső projektfejlesztés még amúgy is gyerekcipőben jár Magyarországon, ez a plusz adónem azonban jelentősen lelassítja az ilyen irányú jövőbeni próbálkozásokat és visszafogja a beruházási hajlandóságot.
A legutolsó Metár-tenderen a nyertes árak már gyakorlatilag a tőzsdei villamos energia árak alatt voltak, ami szintén arra utal, hogy a jövőben egyre jobban előtérbe fog kerülni a támogatáson kívüli napenergia projektek megvalósítása – virtuális PPA (áramvásárlási megállapodás) vagy akár piaci alapon.
A Metáron kívüli beruházások megvalósíthatósága egyre több befektető számára jelenthet megoldandó problémát, amit a tenderen nem nyertes projektek jelentős száma is indikál - véli az ügyvezető. Halász Róbert szerint az első ilyen irányú fejlesztések már Magyarországon is elindulhatnának, hiszen ez a jövő egyik lehetséges iránya. Megvalósításuk akár több évet is igénybe venne, tekintettel arra, hogy az itthoni első fejlesztők számára pionír jellegű munkáról van szó. Jelentős nehézséget jelent a Metár-rendszeren kívüli erőműveknek, hogy a banki finanszírozás még nem elérhető ezen konstrukciókra, nem egyenletes a cash flow a törlesztési idő alatt – és ez billenti a Metár felé a mérleg nyelvét. Azonban a most látott árszinteken és azt feltételezve, hogy a kiegyenlítő energia árak is csökkenni fognak itthon is a jövőben, ezen szabadpiaci erőművektől már nem vagyunk távol a cégvezető szerint.
Címlapkép: Getty Images