Az MNB a Fizetési Rendszer Jelentés c. évente kiadott jelentésében mutatta be a 2020-as adatokkal készített elemzését a hazai elektronikus fizetési szokásokról, melyből kiderül, hogy
- a felnőtt lakosság 80 százaléka nyitott az elektronikus fizetésekre,
- a számlafizetésnél a megkérdezettek fele fizet kizárólag elektronikusan, 68 százalék nyitott az elektronikus fizetésre,
- az internetes vásárlásnál 34 százalék fizet csak elektronikusan, és 91,8 százalék nyitott erre.
Az elektronikus vagy készpénzes fizetés közötti választásban a felmérés szerint szerepe van az egyes szociodemográfiai tényezőknek, mint például a kor, a végzettség, a munkahelyi státusz, a háztartás egy főre jutó jövedelme. A fiatalabb korosztályok, a magasabb iskolai végzettséggel és egy főre jutó jövedelemmel rendelkező rétegek szívesebben fizetnek elektronikusan, nagyobb arányuk is használja az elektronikus fizetési módokat, például:
- Míg a 60 év alatti korcsoportok esetében minimum 85 százalékos a használati arány, addig a 60 év felettieknél csak 60 százalék.
- A végzettség fokának emelkedésével 43 százalékról 94 százalékra emelkedik az elektronikus fizetést használók aránya.
Az MNB leszögezi, hogy az elektronikus fizetés elterjedését továbbra is hátráltathatja a készpénzes jövedelem, illetve a szolgáltatások árazása:
2020-ban a lakosság 15 százaléka teljes egészében készpénzben kapta jövedelmét, további 8 százalék pedig vegyesen jutott elektronikus és készpénzes bevételekhez.
Emellett a felmérés elkészítésekor még az is problémát jelenthetett, hogy egyesek ugyan szívesen fizetnének elektronikusan, de nem mindenhol volt rá lehetőségük. Mint ismeretes, az online pénztárgép használatára kötelezetteknek 2021. január 1-jétől kötelező biztosítaniuk elektronikus fizetési lehetőséget.
Fontos tényező még az árazás is, a felmérés alapján:
a lakosság harmada többször élne az elektronikus fizetéslehetőségével, ha a banki szolgáltatások olcsóbbak lennének.
Az MNB csoportelemzés segítségével összerendezte azokat az elektronikus fizetést végző egyéneket, akik a kártyás fizetések, az átutalások, valamint a készpénzfelvételek száma, az egy főre jutó jövedelem és a kor alapján hasonlóak.
Az elektronikus jövedelemmel rendelkező lakosság ötöde pénzforgalmi szempontból aktívnak tekinthető. Ebben a csoportban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, a legalacsonyabb az átlagéletkor a legmagasabb a diákok és a fiatal munkavállalók koncentrációja.
Az alkalmanként elektronikusan fizető csoport tagjai pedig ismerik ugyan az elérhető elektronikus szolgáltatásokat, és használják is őket, azonban a tranzakciószámok jóval elmaradnak az előző csoportétól. Ebben a csoportban jelentős a tér a tranzakciószám növekedésre, ami a következő évek remélt növekedésének a bázisát jelentheti. Az elektronikusan alkalmanként vásárlók több, mint fele elektronikusan elkötelezettnek tekinthető.
Ennek a részcsoportnak a 48 százaléka végez átutalást, ami ugyan meghaladja a teljes sokaság átlagát (47 százalék), de jóval elmarad az elektronikusan aktív csoportétól (84 százalék). Az elektronikusan alkalmanként vásárlók esetében a legmagasabb azoknak az aránya, akik túl soknak találják a banki költségeiket. Ezen belül az elektronikusan elkötelezettek esetében jelentős azoknak az aránya, akik többször fizetnének elektronikusan, ha az olcsóbb lenne (49 százalékuk válaszolta ezt).
Összességében tehát megállapították, hogy
az elektronikusan alkalmanként vásárlók közül az elektronikusan elkötelezetteknek egyértelműen a szolgáltatás árazása az, ami számottevő mértékben befolyásolja a fizetési szokásaikat.
Végül az MNB elemzői arra jutottak, hogy az elektronikusan nem elkötelezettek csoportja esetében jelentős szerepe lehet a kedvező árazás mellett az innovatív (pl. azonnali fizetésre épülő) szolgáltatások fejlesztésének, illetve a különböző ösztönző intézkedéseknek. Az elektronikus jövedelemmel rendelkező lakosság 40 százaléka elektronikusan ritkán vásárol. Ennek a rétegnek az átlagéletkora 64 év, vagyis magas a nyugdíjasok koncentrációja. Itt az elektronikus tranzakciószámok növekedéséhez vélhetően nem elegendő a kedvező árazás és az innovatív szolgáltatások bevezetése, hanem egyéb támogató intézkedések is szükségesek.
A címlapkép forrása: Getty Images
