Leállt Magyarország második legnagyobb erőműve

Major András
Hétfőn délelőtt 10 óra körül teljesen leállt a Mátrai Erőmű, és mivel a Paksi Atomerőmű 1. blokkja karbantartás miatt még mindig nem termel, valamint a borús idő miatt a naperőművek termelése is alacsony, az import aránya kiemelkedően magas a hazai áramellátásban és hétfő dél körül 40 százalék körül alakult.

A magyar villamosenergia-átvitelirendszert irányító Mavir adatai szerint a 950 MW beépített teljesítőképességű Mátrai Erőmű termelése vasárnap hajnaltól fokozatosan csökkent több mint 500 MW-ról nullára. Az erőmű egyelőre nem közölte a leállás okát, a honlapjukon található legutóbbi hír a nyáron elvégzett éves karbantartásról szól, vagyis ezek alapján nem tervezett leállásról lehet szó.

Forrás: Mavir

Közben a Paksi Atomerőmű négy blokkja közül az üzemeltető korábbi terve szerint éppen ma, szeptember 26-án újraindítandó 1. blokk továbbra sem termel. Az 1. blokkot augusztus 5-én éjfélkor állították le főjavítás miatt, így a teljes kihasználtság mellett az országos hálózatba közel 2000 MW-ot betápláló atomerőmű termelése jelenleg valamivel 1400 MW felett alakul. A hazai villamosenergia-termelést kedvezőtlenül befolyásolja a borús időjárás is, ezért a ma már 2200 MW-ot meghaladó beépített teljesítőképességű nagy (50 kW és a feletti) naperőművek termelése is alig haladta meg az 500 MW-ot dél körül. A háztartási méretű (HMKE) naperőművek termeléséről nem áll rendelkezésre valós idejű adat, de a körülmények miatt bizonyosan ezek termelése is alacsony. A magyarországi erőművi termelésben az adott időszakban a gáztüzelésű erőművek vettek még részt nagyobb mértékben (több mint 800 MW), de az 5300 MW körüli rendszerterhelés fedezéséhez a hazai erőművek összességében így is mindössze 3100-3200 MW körüli termeléssel járultak hozzá.

A fenti okok miatt az említett időszakban a behozatal aránya meglehetősen magasan, 40 százalék körül alakult a hazai villamosenergia-felhasználáson belül, és szintén a Mavir adatai szerint az ország Szlovénia és Horvátország kivételével mindegyik szomszédja felől áramot importált.

Forrás: Mavir

A Mátrai Erőmű a magyar villamosenergia-rendszer második legnagyobb termelő egysége a Paksi Atomerőmű mögött, azonban kihasználtsága az utóbbi években folyamatosan csökkent elsősorban a szén-dioxid-kibocsátási kvóták drágulása miatt. Míg 2008-ban termelése még a teljes bruttó felhasználás 16 százalékát elégítette ki, addig az idei év eddigi részében súlya már nem éri el a 7 százalékot.

Az energiaválságra tekintettel, a hazai ellátásbiztonság megerősítésében a kormány kiemelt szerepet szán a Mátrai Erőműnek, ezért az erőmű lignittüzelésű blokkjainak 2025-ös leállításáról szóló korábbi tervét is módosította. Bár klíma- és környezetvédelmi célokból kifolyólag, illetve a termelés költségeinek emelkedésére tekintettel a kormány a legutóbbi időkig ragaszkodott a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak 2025-ös leállításáról szóló tervéhez, és Palkovics László technológiai és ipari miniszter még a Portfolio szeptember 6-i Sustainable World 2022 konferenciáján is azt mondta, a kabinet számára "továbbra is szempont" a lignittüzelés kivezetése 2025-ig, a múlt heti Magyar Közlönyben megjelent 1452/2022. (IX. 19.) kormányhatározat már a lignitalapú termelés 2029. december 31-ig történő fokozását irányozza elő.

A szeptember 19-i határozat meglehetősen rövid határidővel jelölte ki a technológiai és ipari miniszter feladatául, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg az MVM Mátra Energia Zrt. lignitalapú termelésének fokozásához szükséges beruházásokhoz kapcsolódó beszerzésének felgyorsítását szolgáló jogi lehetőségeket, és amennyiben indokolt, készítsen erről előterjesztést a kormány részére; továbbá, hogy az érintettek bevonásával vizsgálja meg gazdaságossági szempontból és terjessze elő döntéshozatal céljából az erőmű működési engedélyeinek 2029. december 31-ig történő módosításának lehetőségét, szükségességét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közreműködésével.

Az energiapiaci helyzetre tekintettel a kormány egyébként már nyáron úgy döntött, hogy a Mátrai Erőmű blokkjait minél előbb újraindítják, és a később ismertetett intézkedési terv alapján a hazai lignitbányászat felfuttatására is sor kerülhet az ország földgázfüggőségének csökkentése, illetve az ellátásbiztonság fokozása érdekében. Az erőmű termelésének felpörgetéséről szóló nyár közepi bejelentés óta egyébként a termelés meglehetősen ingadozóan alakult.

Forrás: Mavir

A lignittüzelés miatt a Mátrai Erőmű még csökkentett termelés mellett is a legnagyobb magyarországi szén-dioxid-kibocsátó, amely korábban a teljes energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50 százalékát, ezzel a teljes hazai üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékát adta. Az erőmű, illetve a térségben lévő körülbelül 100 000 lignittel fűtő háztartás az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen járul hozzá: termelésének jelentősebb csökkenését megelőzően a magyarországi kén-dioxid-emisszió 36,2 százalékát, a higany 13,71 százalékát, valamint a nitrogén-dioxid-kibocsátás 4,48 százalékát adta. Minderre, illetve az ország klímavédelmi vállalásaira tekintettel már a 2020 elején kiadott Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb hazai dekarbonizációs feladat a Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetődése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.

A címlapkép forrása: MVM

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF