Nagyon csúnya, amit a magyar tőzsdével és a forinttal csináltak
Ha majd egyszer a tőzsdei történelemkönyvekben visszalapozunk 2022-re, főleg három meghatározó témával fogunk találkozni: háború, energiaválság, infláció. A háború gazdasági szankciókat hozott Oroszországgal szemben, ami a piacokon elsősorban a nyersanyagárak emelkedésében nyilvánult meg, hiszen számos ipari fém, és energiahordozó piacán jelentős exportőrnek számítanak az oroszok. A szankciókra adott válaszul Oroszország egyre jobban csökkentette a földgáz szállításokat Európa felé, amire kilőttek az árak és energiaválság alakult ki, amelynek legnagyobb elszenvedői az energiaintenzív ágazatok, amelyek nem képesek kifizetni a számlákat, ezért vagy a termelés csökkentésével, vagy a teljes leállással kellett reagálniuk. Végül pedig az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció is nyomás alá helyezte nem csak a tőzsdéket, de a világ jegybankjait, melyek agresszív kamatemelésekkel reagálnak az áremelkedési ütem megfékezése érdekében. Utóbbi azonban azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot.
A harmadik negyedév zárultával tehát a makrogazdasági környezet továbbra is zord képet fest, és ezt szépen tükrözi a fontosabb tőkepiaci eszközök árfolyamváltozása. A listán szereplő eszközök közül szinte csak a nyersanyagoknak emelkedett az árfolyama (a VIX-et leszámítva), a legjobban a vizsgált eszközök közül a szén teljesített, melynek árfolyama egyrészt a háború miatt bevezetett EU-s importtilalomra vezethető vissza, másrészt az energiaválság fellendítette a keresletet az erőművekben használható szén iránt.
Ezzel szemben a lista végén található faanyag ára több mint 60 százalékot esett, és több mint kétéves mélyponton van. Az innen való felpattanás egyelőre valószínűtlennek tűnik, tekintve, hogy a magasabb kamatlábak és az infláció továbbra is csökkenteni fogja az egylakásos házak iránti keresletet. A Forest Economic Advisors előrejelzése szerint a faanyagfogyasztás idén 2,5 százalékkal, 2023-ban pedig akár 4,5 százalékkal is csökkenhet, mivel a lakásépítés megtorpan, és a világjárvány utáni felújítási boomot követően a kereslet normalizálódik.
Bár a recessziós félelmek felerősödése és a kínai keresleti aggályok miatt láttunk nyáron egy jelentősebb korrekciót a nyersanyagpiacon, azért a legtöbb árupiaci termék jegyzése most is jóval magasabban van, mint az év elején. Erről tanúskodik, hogy a CRB nyersanyagindex 18 százalékkal került feljebb, bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy az index a júniusi csúcshoz képest közel 20 százalékot zuhant, ezzel szinte teljesen kitörölte az ukrajnai invázió nyomán tapasztalt emelkedést – ezt a recessziós félelmek mellett a masszívan erősödő amerikai dollár váltotta ki.
Ami a részvénypiacokat illeti, egészen más a kép, mint a nyersanyagok esetében. A világ részvényindexei szinte kivétel nélkül estek az idei évben, elsősorban a fent részletezett tényezők miatt. Üdítő kivételként lehetne tekinteni az argentin Mervalra, de azért jelentősen árnyalja a képet, hogy a dél-amerikai országban az infláció augusztusban közel 80 százalékos volt. A régiós felosztásban egyébként relatíve vegyes a kép, de az jól példázza a negatív globális részvénypiaci hangulatot, hogy az európai Stoxx 600, az amerikai S&P 500, és a kínai CSI 300 is több mint 20 százalékot veszített idén az értékéből.
A nemzetközi rangsor végén található a hazai BUX index, elsősorban azért, mert a legnagyobb kapitalizációjú és legfontosabb blue chip, az OTP masszív esést szenvedett el háború kirobbanását követően. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a banknak orosz és ukrán kitettsége is van, másrészt a külföldi befektetők jellemzően az OTP-n keresztül tartanak magyar kitettséget, így sok külföldi alap kitárazhatott, amikor a háború miatt csökkentette a régiós kitettségét. Emellett a hazai vállalatot sújtja nemrég meghosszabbított kamatstop, a bankszektorra kivetett különadóról nem is beszélve.
Mindeközben a Magyarország által lehívható uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság is nyomás alatt tartja a magyar eszközöket, ezt látjuk a részvény- és a devizapiacon is.
Bár döntően negatív a kép, ki kell emelni az Alteo-t, melynek kifejezetten kedvezőek a magas energiaárak. A cég nagyon erős számokat közölt az első félévről, az árbevétel 92 százalékkal nőtt, az adózott eredmény 186 százalékkal emelkedett, EBITDA soron pedig 90 százalékos volt a növekedés a bázisidőszakhoz képest.
Bár még egy negyedév hátra van az évből, ha a BUX nem fog az év hátralévő részében jelentősen emelkedni, akkor a pénzügyi válság óta a legrosszabb éves teljesítményét könyvelheti el.
A devizapiacot tekintve szintén turbulens időszakot élünk meg, és nincs rajta mit szépíteni: aki év elején dollárra váltotta forintmegtakarításait, az most masszív nyerőben ül. Nem véletlen ez, ugyanis a vizsgált devizák közül
a forint gyengült az egyik legnagyobbat az év első kilenc hónapjában a zöldhasúval szemben.
Feltűnően sokat erősödött azonban az orosz rubel a dollárral szemben, viszont ez nem tükrözi pontosan az értékét, mivel a háború miatti nyugati szankciók és az orosz belföldi tőkekontroll miatt a valuta már nem kereskedhető szabadon.
Az amerikai kamatemelések nyomán tehát jelentősen erősödött a dollár, a fenti ábrát jól összefoglalja egy termékben a dollárindex (DXY - egy devizakosárral szemben méri a dollár erejét), amely idén 17 százalékkal került feljebb.
Végül pedig a kriptovalutákról is érdemes szót ejteni, hiszen az összes eszközosztály közül talán ezt ütötték meg a leginkább a befektetők. Hasonló mértékű esést korábban is lehetett látni ezen a piacon, de azért még így is nagyon erős, hogy néhány hónap leforgása alatt 70 százalékkal csökkenjen a teljes piac értéke, és 2000 milliárd dollár tűnjön el. A fő mozgatórugó az esés mögött a piaci likviditás csökkenése volt, illetve, hogy a befektetők a mostani bizonytalan és negatív piaci környezetben inkább az értékalapú, vagy defenzív befektetéseket keresik, a kriptovaluták viszont az extrém kockázatos eszközök közé tartoznak.
Címlapkép: Getty Images