Egészen elképesztő kutatás érkezett: kiderült, mennyit költünk életünk során kávéra
Üzlet

Egészen elképesztő kutatás érkezett: kiderült, mennyit költünk életünk során kávéra

A globális kávépiac továbbra is rohamosan növekszik, ugyanakkor az országok közötti fogyasztási szokások jelentősen eltérnek. Az észak-európai országok dominálják az egy főre jutó fogyasztási rangsort, amit a régóta meglévő kávéházi kultúra és a magas egy főre jutó kiadások támasztanak alá. A Cafely friss kutatásából az is kiderül, hogy átlagosan mennyit költenek a kávéfogyasztók egész életük során feketére – azt is kimutatták, hogy a magyarok mennyi pénzt kávéznak el.

Luxemburg az élen

Észak-Európa már hosszú évek óta a világ kávéfogyasztásának központja, ami nem olyan meglepő a kiterjedt kávéházi kultúra és a magas egy főre jutó jövedelem ismeretében.

Luxemburg vezeti a globális rangsort, naponta fejenként 5,31 csészével

– messze megelőzve a jóval nagyobb gazdaságokat is. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy Luxemburg egy főre jutó fogyasztási adatait jelentősen megemeli az országba ingázó hatalmas munkavállalói tömeg: a dolgozók csaknem fele – mintegy 47 százaléka – az országhatáron kívül él, ám mindennapos kávéfogyasztásukat mégis Luxemburg statisztikái között tartják nyilván.

Az élmezőnyt továbbra is észak-európai országok uralják: Finnország és Svédország mellett a top tízben olyan államok találhatók, mint Norvégia, Ausztria, Dánia vagy Svájc – ez jól mutatja, hogy az északi kávékultúra, a magas jövedelmi szint és a mélyen gyökerező fogyasztási hagyományok jelentősen befolyásolják a statisztikákat.

Nem az összfogyasztás a lényeg

Érdekesség, hogy bár nagy népességű országok, például az Egyesült Államok összfogyasztásban nagy mennyiséget tesznek ki, egy főre vetítve jóval kevesebbet fogyasztanak: az USA napi átlagban körülbelül 1,22 csészével a középmezőnyben, a 24. hely környékén áll.

Másfelől azok az országok, ahol viszonylag alacsony az egy főre eső fogyasztás – gyakran éppen nagy, feltörekvő piacok – sokszor jelentős termelői kapacitással rendelkeznek. Vagyis

az összfogyasztás és az egy főre jutó kávéfogyasztás nem feltétlenül jár kéz a kézben.

Brazília, a világ messze legnagyobb kávétermelője például mindössze 1,58 csésze/napot tud "felmutatni".

Mennyit költünk feketére?

Az igazán izgalmas része a kutatásnak az, hogy a szakértők az átlagos élettartamok alatt a kávéfogyasztás éveit (és napjait) megbecsülve azt is kiszámolták, hogy egy élet alatt mennyi kávét isznak az egyes országok lakói átlagosan. A TOP10-es lista szereplőiben nincs változás, a luxemburgi 118 ezer átlagos lefogyasztott csésze kávé egészen brutálisan hangzik.

De ennél is tovább megy az elemzés, és az átlagos kávéárakat megbecsülve azt is megmutatja, hogy átlagosan mennyit költenek a kávéfogyasztók egész életük során feketére az egyes országokban, dollárban kifejezve. Na már most, ha a luxemburgi átlagos költést forintban szeretnénk kifejezni, akkor

az aktuális árfolyam mellett 140,4 millió forint jön ki.

Ez még egy átlagos budapesti lakás áránál is magasabb, csak hogy kellően fájó kontextusba helyezzük az összeget.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Cafely kimutatásán Magyarország is szerepel, így azt is megtudhatjuk, hogy mennyit költenek a magyarok a kávéra: a kimutatás szerint mintegy 20,2 ezer dollárról van szó,

ami mai árfolyamon 6,7 millió forint.

Persze azt azért hozzá kell tenni, hogy az elemzés rengeteg feltételezéssel él:

  • a kávéfogyasztó évek számát 55 évben határozza meg,
  • a napi fogyasztást 0,64 csésze kávéban (ezzel a rangsorban 38. helyen vagyunk),
  • egy kávé átlagos árát pedig 1,57 dollárban, azaz 518 forintban (330-as dollárral nézve).

Márpedig egy kávézóban ennél már régóta sokkal magasabb árakkal találkozhatunk, de az is igaz, hogy az otthoni kávé darabára ennél jóval alacsonyabb; például 15 gramm őrölt kávéval és 9000 forint/kg-os árral számolva 135 forintra jön ki (ha nem számoljuk az elkészítéshez szükséges áram/gáz árát, illetve a szükséges kávéfőző eszköz amortizációját).

A teljes életünk során kávéra elköltött összeget tehát markánsan befolyásolja, hogy inkább otthon főzzük le a feketét, vagy a kávézó kényelmét választjuk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ricardo

A dolgok adminisztrációjáról

Friedrich Engels 1878-ban megjelent Anti-Dühring című könyvében azt írja, amikor a kapitalizmus által kifejlesztett roppant termelőerők szétfeszítik a polgári termelés kereteit, a proletariát

Díjmentes előadás

Adómentesség, avagy a TBSZ számla titkai

Ha szeretnéd kihozni a legtöbbet a befektetéseidből, akkor ez az előadás neked szól. Végigmegyünk mindenen, ami a TBSZ és megnyitásához, használatához és okos kihasználásához kell.

Ez is érdekelhet