Sorra vonulnak ki a kriptós cégek Magyarországról – Mégis mi történik itt?

Börtön is járhat kriptózásért

Június végén módosították a Büntető Törvénykönyv egyes szabályait, ekkor új szabályokat vezettek be a kriptoeszközökkel való visszaélésekre vonatkozóan. A módosítás szerint büntetendő az, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, és ezen keresztül jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre vált át, feltéve, hogy ezzel nem követ el súlyosabb bűncselekményt. Ez vétségnek minősül, és legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

• Ám amennyiben az átváltás "különösen nagy" értékre történik, a börtönbüntetés három év,
• ha pedig "különösen jelentős" értékre, akkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Emellett a törvény bünteti azt is, ha valaki engedély vagy bejelentés nélkül, tehát a szabályozás megsértésével nyújt kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást, és ezzel jelentős értékű ügyleteket bonyolít le.

Ebben az esetben az elkövető bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a tevékenységet különösen nagy értékben végzi, akkor a büntetés egytől öt évig, különösen jelentős érték esetén pedig két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A jelenleg hatályban lévő, Btk. szerintdecember 27-től illegálissá vált a kripto-kereskedés Magyarországon azon szolgáltatók számára, akik nem regisztráltak validátornál.

Október végén jelent meg a közlönyben az a rendelet, amely a magyarországi kriptokereskedési platformok engedélyszerzésének részleteit tartalmazza, így végső soron a legális kriptózás alapjait fekteti le. Az európai kriptós szabályozás, a MiCA szerinti engedély önmagában még nem elég a hazai kriptoszolgáltatások végzéséhez, ennél szigorúbb lett a hazai szabályozás: a tranzakciókat egyesével validáltatni kell egy validátorral.

Egy validátor jött, de későn

Ám az első validátort csak december 19-én jelentették be, ami azt jelenti, hogy a kriptoszolgáltatást nyújtóknak mindössze pár munkanapjuk maradt arra, hogy az új rendszernek megfeleljenek.

Márpedig a megfelelés a szerződéskötéssel, az üzleti modellek finomhangolásával és a szükséges IT -fejlesztésekkel együtt inkább 2-3 hónapos, mint pár napos feladat

– vélekedett lapunknak Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke  

Az első validátor, a Caduceus Zrt. amely weboldala szerint a validáció „egy on-chain adatokon alapuló kockázatelemzési szolgáltatás, amely a kriptoeszköz-tranzakciókhoz kapcsolódó megfelelőségi és AML-kockázatok feltárását és értékelését szolgálja az alkalmazandó európai uniós és magyar jogszabályokkal összhangban.”

A validáció eredményeként a Caduceus Zrt. megfelelőségi nyilatkozatot állít ki a vizsgált kriptoeszköz-címekre vonatkozóan. A validáció nem helyettesíti az üzleti partner KYC- és AML-rendszerét. A validátor díjszabása a honlapjuk alapján nettó 5000 Ft/tranzakció.

Sorra kivonultak a szereplők

A kriptovaluta-kereskedelem hazai szabályozása miatt december végére számos fontos nemzetközi és hazai szereplő kivonult a magyar piacról.

• Kivonult a mintegy 500 ezer kriptóst kiszolgáló Revolut,
• a legnagyobb hazai tulajdonú szolgáltató, a kb. 100 ezer ügyféllel rendelkező CoinCash,
• és kivonult az eToro-ra, a Skrill, a Kriptomat,
• Az utüóbbi napokban pedig a RevB arról számolt be, hogy kivonult a piacról még több kisebb szereplő, így a Strike és a Moonpay is.

Ki jöhet ki ebből nyertesként?

Míg tehát a legtöbb szereplő a szabályozói bizonytalanság miatt kivonult már Magyarországról, addig van olyan vállalat, aki pont most tervezi megvetni a lábát hazánkban és jelentős piacot szeretne foglalni.

A MAFISZ jogértelmezése szerint validátori kötelezettséget csak azok a kripto ügyletek vonnak maguk után, amelyeknél felszámítanak tranzakciós díjat, (az SZTFH 10/2010-es elnöki rendelete így fogalmaz:  „1. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) 9/A. § (1) bekezdése alapján nem szükséges a kriptoeszköz más kriptoeszközre, illetve pénzre történő átváltását validálni, ha a) e tevékenység nem minősül ellenérték fejében nyújtott kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásnak”)

Normál piaci környezetben ezt minden szereplő megteszi, hiszen így éri meg számukra egyáltalán nyújtani ezt a szolgáltatást. A Bitpanda gerilla stratégiája tehát az lehet, hogy tőkeerős vállalatként a jogbizonytalanság idején

átmenetileg nem számít fel tranzakciós díjat, így elkerüli a validátori kötelezettséget, és a kvázi versenymentes piacon megszerzi a rengeteg magyar ügyfelet.

A nagy ügyfélszámmal rendelkező nagy platformok számára (pl. a Binance, a Coinbase vagy Kraken mellet ilyen a Bitpanda is) még akár az is megérheti, hogy a saját validátort regisztráljanak, így csökkentve ügyfeleik számára a tranzakciós költségeket.

De nem csak az osztrák székhelyű vállalat kerülhet lépéselőnybe, az Európai Unió szintű MiCA szabályozás megnyithatja az utat a magyar bankok előtt is.

A MiCA szabályozás már életbe lépett, emiatt sokkal átláthatóbb lett az infrastruktúra, és ez nyitja meg az utat afelé, hogy például bankok is tudjanak prudensen kriptokereskedelmi szolgáltatást nyújtani Magyarországon

- magyarázta Ács Zoltán lapunknak.  

Címlapkép forrása: Shutterstock