Háborúban érvényes-e az utasbiztosítás? - Itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Mi történik, ha egy kedvelt turista célpont hirtelen háborús térséggé válik, s ennek az éppen ott tartózkodó magyarok is elszenvedői valamilyen formában – kérdezik ezekben a napokban egyre többen.

A CLB biztosítási alkuszcég leszögezi:

a biztosítás nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd.

Feltéve, ha a kár olyan országban keletkezik, amelynek a beutazási kockázati besorolása a külügyminisztérium szerint zöld, vagyis problémamentes volt. Sajnos, azonban előfordulhat, hogy a kiutazáskor még szabad besorolású ország váratlanul veszélyessé válik, mint ahogy az a napokban Dubajban történt, amikor háborús rakétatámadás érte a gyanútlan külföldi turistákat is. Ilyenkor jogos a kérdés: hogyan tud segíteni a biztosító a helyszínen bajbajutottakon? Mi történik azokkal, akik éppen ott vannak, ott ragadtak?

Fegyveres konfliktusban érvényes-e az utasbiztosítás?

A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadicselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – szögezi le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről: amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti – magyarázza. A járattörléssel, az ott tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis, a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.

Amikor megszűnik az infrastruktúra

Komoly probléma, s valódi kockázat az infrastruktúra leállása egy váratlan fegyveres támadás következtében – szögezi le a szakértő. Ez esetben lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, akadozik vagy teljesen megbénul a közösségi közlekedés, telítődnek a kórházak, stb. Németh Péter szerint fontos tudni, hogy a helyi infrastruktúra megszűnése jelentősen befolyásolja, adott esetben teljesen lehetetlenné teszi, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat. Hiszen, ha nincs elérhető repülőjárat, akkor lehetetlen azonnali szállítással kimenekíteni az ügyfeleket, s ha a kórházak túlterheltek, a biztosító sem tud üres ágyat varázsolni – sorolja a tényeket Németh. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, „csak” szerveznek, koordinálnak és igyekeznek megtalálni a körülményektől függő alternatív megoldásokat. Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem – teszi hozzá a CLB szakértője

A CLB javaslata – ajánlott viselkedési kódexe – háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

1. Maradj a hivatalos csatornákon, kövesd a helyi hatóságok és a magyar konzuli szolgálat tájékoztatását!
2. Azonnal értesítsd a biztosítód asszisztencia központját akkor is, ha aktuálisan még nincs anyagi kár! Ott a „vonal” végén ugyanis tudni fogják, szükség esetén mely kórház működik, milyen útvonal járható, mikor indul egy evakuációs járat, stb. Sokszor az asszisztencia-szolgálat többet ér, mint maga a pénzügyi kártérítés.
3. Ne pánikolj, ne hozz önálló, kockázatos döntést! Az egyéni menekülési kísérlet rosszabb lehet, mint a koordinált evakuálás.
4. Dokumentálj mindent! Szállás, plusz költség, járattörlés, orvosi ellátás – mindenről legyen igazolás!
5. Gondolj a készpénzre és a digitális elérésre, hálózatkimaradás esetén ugyanis a bankkártya sem mindig működik. Utazás előtt nézd át a pénzügyi fedezeted!
6. Ha bizonytalan vagy, kérdezd a biztosítódat is!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images