Pillanatok alatt szellemreptérré vált a Közel-Kelet csúcstartó légikikötője

A január óta napi rekordként 324 ezer utast kiszolgáló repülőtér mostanra szinte teljesen kiürült, az Emirates járatainak közel 90 százalékát törölte. A légitársaság napi bevétele nagyjából 100 millió dollár,

hivatalos becslések szerint egy nem tervezett leállás percenként kb. 1 millió dollárba kerül az emírségnek,

ha beleszámítjuk a légitársaságokra, a légi áruszállításra, a turizmusra és a helyi vállalkozásokra gyakorolt tovagyűrűző hatásokat is.

Dubaj és Doha túl azon, hogy regionális csomópontok, a kelet-nyugati távolsági légi forgalom döntő részét is bonyolítják. Ha ezek a "hubok" leállnak, a repülőgépek és a személyzetük egyszerre, tucatnyi időzónában rekedhetnek. Az orosz légtér 2022 óta nagyrészt zárva van a legtöbb légitársaság számára, az iráni és iraki átrepülési útvonalak pedig – amelyek éppen emiatt értékelődtek fel – most szintén lezárultak. A Flightradar24 adatai szerint a pakisztáni-afgán harcok tovább szűkítik a megmaradt, Európa és Ázsia közötti járható légi folyosókat.

A hosszabb útvonalak több üzemanyagot igényelnek, emelik az üzemeltetési költségeket, és az egész hálózatban dominóhatásszerű késéseket okoznak.

A háborús helyzetre reagálva a Qatar Airways teljesen felfüggesztette a működését, a United Airlines március 4-ig vonta vissza dubaji, március 6-ig pedig tel-avivi járatait. Az Air India több európai és észak‑amerikai járatát törölte Delhiből, Mumbaiból és Amritszárból.

A valódi gazdasági kár ugyanakkor nemcsak a törölt járatok számában mérhető. Linus Bauer légiközlekedési elemző szerint az elsődleges hatás az "üzemeltetési hatékonyságvesztés":

• a repülőgépek kihasználtságának visszaesése,
• a személyzet áthelyezésével kapcsolatos zavarok,
• a háborús kockázati biztosítási pótdíjak emelkedése, valamint
• az idővel egyre halmozódó áruszállítási fennakadások.

A dubaji tőzsde fő indexe a csapások óta eltelt legrosszabb napokon több százalékot is esett, ami a légitársaságok, ingatlanfejlesztők és bankok részvényeiben összesen mintegy 4-5 milliárd dollárnyi veszteséget jelentett.

A dubaji repülőtér jellemzően 40-70 dollár bevételt termel utasonként a repülőtéri díjakból és a helyszíni költésből. Napi 260 ezer utassal számolva egy elhúzódó leállás hatása gyorsan igen nagy összeggé adódhat össze – és ebben még nincsenek benne a szállodák, a kiskereskedelem, valamint az Egyesült Arab Emírségeken átfutó logisztikai láncok kieséséből fakadó veszteségek.

Címlapkép forrása: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images