A lengyel példa
A 2023. október 15-i lengyel parlamenti választás az évtized egyik legfontosabb politikai fordulópontját hozta Európában. A választás egyik fontos sajátossága az volt, hogy nemcsak pártok versenye volt, hanem egyfajta rendszerszintű irányváltásról szóló népszavazás is: a PiS által képviselt szuverenista, államközpontú modell állt szemben a Tusk-féle, EU-integrációt erősítő politikával. A kampányt erősen tematizálták olyan kérdések, mint a jogállamiság, az EU-kapcsolatok, a migráció vagy az állami szerepvállalás. Bár a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kapta a legtöbb szavazatot, mégis elveszítette a hatalmat, mert nem tudott koalíciót építeni, míg az ellenzék összefogva kormányra került.
A 2023-as lengyel kormányváltás után a gazdaságban viszonylag gyorsan kirajzolódott egy kettős kép: rövid távon bizalmi fordulat és piaci optimizmus, középtávon pedig már a fundamentumok javulása is megjelent.
A leglátványosabb változás az volt, hogy az új, Donald Tusk vezette kormány helyreállította a kapcsolatokat az Európai Unióval. A PiS-kormány idején befagyasztott uniós források – köztük a helyreállítási alap pénzei – megnyíltak Lengyelország előtt, miután Varsó vállalásokat tett a jogállamisági viták rendezésére. Ezzel több tízmilliárd eurónyi forrás vált elérhetővé, ami azonnal javította az ország külső megítélését és finanszírozási kilátásait. A piac ezt nem pusztán pénzbeáramlásként értelmezte, hanem rendszerszintű kockázatcsökkenésként: kisebb politikai konfliktus, kiszámíthatóbb szabályozás, erősebb intézményi háttér.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
